Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-12-30 / 103. szám

103-ik szám. '.JfmMmtK. 1915, december 30. 3 nyekre a szállítási igazolványokat nem a helyi hatóságok állítják ki, hanem az Országos Gazdasági Bizottság. A szállítási igazolvány nélkül feladott küldeményeket elkobozzák, az elkobzott áru értékének egyötöd része a felfedező vasúti vagy hajózási közeget illeti, többi része pedig a felmerülő költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára fordittatik. Ajánljuk ezt az ismertetést olvasóink figyelmébe és azt tanácsoljuk, tegyék el azt, hogy adandó alkalommal annak megfelelően járhassanak el. A harmadik év. A kiéheztetésre épített háború 1916 január elsejével a harmadik évbe lép. Már a lezajlott két év is aggasztóan érintette közélelmezésünket, de a reánk jövő év minden emberi számítás szerint válságos lesz. Nem kell hozzá nagy jós tehetség, sem szakértelem, elég a mindennapi ember éles látása, már abból is megítélhető a helyzet. A helyzet pedig ma az, hogy az őszi vetésnek csak mintegy 60—70 százaléka van meg, az is gyenge s a tavasziak alá nincs elkészítve a talaj s nincs elegendő vetőmag, tehát ezekből feltétlenül rossz termés várható, annál is inkább, mert a munka és igaerő napról-napra fogy a behívások folytán; nem marad semmi készlet s különösen a nagy hiány folytán redukálni kell a hus, zsir, tej táplálékot s igy. fokozott mértékben leszünk a növényi táplálékokra utalva. Ilyen körülmények között ne támaszkodjunk a véletlenre és csodákra, hogy. «hátha jó termés lesz.» Arra sem támaszkodjunk, hogy a Tigris és Eufrát gazdag vidéke lásson el bennünket, mert van ám elég pályázó arra a termésre is, s örök szégyene maradna a magyar mezőgazdaságnak és a magyar kuliurának, ha mi rászorulnánk arra, hogy. a világ legjobb földjén idegen táplálékra legyünk utalva. Nekünk ugy kell mezőgazdasági termelésünket irányítani, mintha szövetségeseink szükségleteiről is nekünk kellene gondoskodni. Különösen az intelligens osztálynak kell kivenni részét ebből az irányító munkásságból, hiszen a nagy horderejű kérdés fontosságának megítélését aligha várhatjuk a műveltségben hátrább álló elemektől. Az intelligens gazdaelemnek kell megérteni, hogy kiéheztetésről van szó, hogy. itt sínylődő, a drágaság folytán már-már nélkülöző polgártársaink szenvedésének enyhítéséről kell gondoskodni s elő kell venni minden tudásunkat, igyekezetünket s megkétszerezni szorgalmunkat s ha szükséges, áldozatok árán is elvégezni a nagy munkát ugy, amint azt elvégezni hazafias kötelességünk s azt tőlünk joggal el is várják. Sohasem nyilatkozott meg az az igazság jobban, mint most, hogy a föld nem az őt birtoklóé, de mindenkié, mert a föld van hivatva a rajta élőket táplálékkal ellátni s a köz joggal meg is követelheti a birtoklótól, hogy ezt a kötelességét becsületesen teljesítse, vagy álljon félre azok útjából, akik ezt a kötelességet becsülettel vállalják és teljesitik. Minden más anyagi pályán megbocsátható a mükedvelősködés, de a mezőgazdaságnál ez ma veszedelem. Most válik szembeötlővé, hogy minő megbocsáthatlan bün a földbirtokot kiszolgáltatni az üzérkedő nyerészkedésnek. A földbirtok nem arra való, hogy az üzér kezében értékében csökkenjen s műveletlenül heverjerf s várja a j o b b időket, amikor a konjunktúrák kedveznek a birtokparcellázásnak, de a földbirtok hivatása, hogy. egy percig sem nélkülözze a szorgalmas gazda művelő és javitó munkásságát s egy percig sem heverjen parlagon, de lássa el élelemmel az ország népességét. A folytonos birtok változások nagy. részben hozzájárulnak mezőgazdasági kulturátlanságunkhoz. Hogyan képzelhető el intenzív gazdálkodás, midőn soha egy-egy gazda egy helyben meg sem melegedhetik ? Sajnos, ez is egy köztünet abból a láncolatból, amely, egész közgazdasági életünket jellemzi, hogy itt nem a komoly munka, nemi a tudás utján akarnak az emberek gyorsan meggazdagodni, hanem üzérkedéssel, spekulációval, sokszor hazárd vállalkozással, kártya és börzével, ha kell, az egyenes ut megkerülésével. Igen sokszor látjuk, hogy még magasabb képzettségű egyének is többre becsülik az ilyen uton való boldogulást, mint a tisztességes munkát. Ahelyett, hogy elmélyednének tudásuk, igazi őszinte kihasználásában, nem is szólva arról, hogy az elvégzett munkán felül a legritkább esetben tesznek valamit, ami társadalmunkat elébbre vinné a kultura, a haladás, az erkölcs, a magasabb ethikai világrend utján, egyedül a pénzszerzésnek élnek. A mi társadalmi berendezkedésünk nagyon kedvez az ilyen törekvéseknek s nincs semmi akadálya az ily természetű boldogulásnak s az embereket az anyagi téren elért sikerek után értékeli. A nagy vagyon révén olyan utak állnak nyitva az azt élvezők számára, amely, utak különben zárva lennének, ha az emberek erkölcsi értékét mérlegelnék. A vagyon nálunk egy a tekintéllyel nem kutatják annak eredetét, mint mondani szokás : «a pénzt nem szoktuk szagolni.» A szellemi foglalkozást űző pályákon ez nincs igy. Ott már ugy értékelik az embert, amint azt megérdemli s csak ritka esetben történik meg, hogy nem a tudás és szorgalom a szellemi munkás fokmérője. Azért van rá szükség, hogy a valóban intelligens, munkából élő, a köz- és hazáját szivén viselő gazdaosztály vegye kezébe a vezetést s minden tőle telhető módon lásson hozzá a nagy munkához, hogy az ország népessége az éhínség és mérhetetlen drágaságtól megszabaduljon. Számot kell vetni a rendelkezésre álló erőforrásokkal s ugy rendezni a dolgokat, hogy fennakadás ne legyen. Emberi számítás szerint a tavaszi munkával meg fogunk késni s ez már csirájában lehetetlenné teszi, hogy. bőségben álljon rendelkezésünkre a tavaszi termény. Előreláthatóan nagy hiány lesz árpa, zab, kukorica, borsó és cukorrépában. Azért olyan cikkek előállítását kell tervbe venni, amiből nagymennyiségű emberi és állati táplálék termelhető, amely, cikkek biztosítják az emberi és állati táplálkozás zavartalanságát. Ez a két cikk a Wolthmann burgonya és a kukorica. Németországot azért nem lehet kiéheztetni, mert óriási tömeg burgonyát termel . Ha van elegendő burgonyánk, van emberi és állati táplálék és szesz s a szeszgyártás révén moslék. Sokan megrögzött maradiságból még mindig az elfajult s betegségre hajló rózsaburgonyát termelik s ez most nagyon megboszulta magát, mert eltekintve az alacsony terméshozamtól, ez a burgonya elrothadt. A kormány hatalomnak kell sürgősen beavatkozni s biztosítani olyan tömeg meg bizható vetőgumót, amely lehetővé teszi a kiterjedt mértékben való termelést. Eddig minden intézkedés megkésett, most van az ideje, hogy gyors cselekvéssel elébe vágjunk annak a meglepetésnek, hogy már nem lehet kellő mennyiségű vetőmagot beszerezni. A burgonyatermés holdanként 100— 120 mázsáig fokozható s nem gátolja más mezőgazdasági cikkek termelését, mert munkája nem esik össze egyéb tennivalóival s úgyszólván gyermekekkel is elvégezhető . Ha a társadalom minden rétegét áthatná a'nagy célra való törekvés, ha az emberek léha életfelfogásukból engednének, ugy még az udvarok és kis kertek is burgonya és zöldséggel lennének kihasználva s minő nevelő hatása lenne annak, ha serdülő gyermekeinkkel válvetve ásóznánk és művelnénk azt a kis földterületet, amely hivatva van jegy-egy kis család szükségletét megteremni. A másik fontos cikk a kukorica, mert helyes müveléssel ez is nagyon nagy emberi és állati táplálékot nyújt. Miután az állati és emberi munkaerő nagyon hiányozni fog, aki teheti szerezzen be talajművelő gépeket s egyéb a mezőgazdasági munkát gyorsító eszközöket, hogy a nagy munka elvégezhető* legyen. Nagy szerepe lesz most a tárcsás boronállak, mert nem elméleti feltevésből, de többszöri gyakorlati tapasztalatból ál- . lithatom, hogy a tárcsás boronával jól megszikkadt csutka, répa, burgonya földek jobban müveíhetők tavasszal, mintáz ekével, biztosabb a kelés, nagyobb a termés és gyorsabban halad a munka. Természetesen ez csak a kalászosokra vonatkozik, kukorica, burgonya, borsó, dohány alá — ha ősszel nem végeztük el — okvetlen szántani kell. Ha nincs tárcsás boronája, kapával vág ja ki a csutkatöveket, lazítsa fel jó mélyen a feltöltött kupacokat s erős fogasolással készítse el a magházat, jobb eredményt ér. el, mintha száraz időben vagy túlságos lágy talajon mázolva veti el a magvakat. Az legyen most a jelszó : «Többet észszel, mint erővel.® Szomjas Gusztáv. Megérkeztek: iiBÉnféle fényképeza-gépek és hozzávaló cikkek, frís „LEMEZEK" 90 fillértől feljebb. „PERLUX" villamlámpa 6"50 kor. Bevonulóknak GUMMI-köpeny és minden felszerelés legolcsóbban Blumberg József, keztyü- és sérvkötő készítőnél. |