Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-14 / 13. szám

2 13-ik szám. jsfyírltidék 1915. február 14. harcedzett katonáiban s haderőnk ezen ujabb igazán impozáns felvonulásában, mely látvány bizonyára bizóvá tette még az aggódásra hajlandó kishitüeket is. Vármegyénk lakossága igen nagy érdeklődéssel, tüntető rokonszenvvel és magyar barátsággal fogadta az itt átvonuló és vaskeresztekkel felékitett német csapatokat, s a tiszai és kisvárdai járásokban bárcsak időlegesen beszállásolt német szövetségeseink bizonyára nem vittek magukkal kellemetlen emlékeket a magyar barátságról és vendékszeretetről. Ezen ujabb csapatmozdulatok rövid idő alatt éreztették a tőlük várt hatást, mivel Hazánk területéről gonosz ellenségeinket nemcsak hogy diadalmasan visszaszorították, hanem előnyomulásuk immár a Kárpátokon tul a galíciai lejtőkén halad előre. Katonáink sikerét és harci kedvét az időközben beállott kemény tél s az azzal járó nélkülözések és szenvedések sem tudták lerontani, erre mutatnafc azok a bizakodó hangú s meleg hálától áthatott levelek is, melyekkel a vármegye közönségének karácsonyi ajándékait köszönik meg a harctéren vitézkedő fiaink. Az igazsághoz hiven meg kell állapitanom, hogy vármegyénk lakossága hovatovább érezni kezdi azokat a nehézségeket és nélkülözéseket, melyeket a,háború természetszerűleg a polgári társadalomnak okoz. A vármegye állatállományát és élelmiszer készletét mind jobban és jobban igénybe veszik a katonai szállítások és rekvirálások. Fogy a készlet és nő a drágaság. A kárpáti vármegyék megzavart erdő üzemei fahiányt idéztek elő, fokozatosan fogy itthon a munkáskéz s a vasutakon pedig állandóan és nagymértékben korlátolva van a polgári forgalom. Vármegyénk közönsége meg lehet nyugodva afelől, hogy a hatóságok vállvetve elkövetnek mindent, hogy az ezen helyzetből eredő károkat és kellemetlenségeket a lehetőségig enyhítsék, másrészről azonban be kell látni, hogy e bajok a nagy világháború természetes következményei csak enyhíthetők, de teljesen el nem háríthatók, sőt a háború elhúzódása esetén sajnos, még növekedni és sokasodni fognak, de viselnünk kell e bajokat türelemmel, hazafias önfeláldozással és abban a tudatban, hogy az itthoni szenvedések és nélkülözések meg sem közelithetik azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyekkel a mi katonai honfitársaink járulnak hónapok óta napró-napra a veszélyben forgó Haza oltárához. A folyamatban lévő s méreteiben iszonyú csaták ide irányított sebesültjei az elmúlt hó utolsó napjaiban megnyitott s egy egész városrészt képező és mintegy ötezer beteg befogadására alkalmas barakk-kórházakban nyernek elhelyezést. A barakk-kórház, amely Nyíregyháza város tulajdonát képező területen a teherpálya udvar mellett az elmúlt hónapok alatt építtetett fel, 50 épületből áll és pedig 42 beteg barakkból, melyből 8 fertőző betegek részére készült, 1 műtő és felvételi épület, 1 lakószobából, 1 betegek várószobájából, 1 gazdasági irodából, 1 őrségi épületből, 1 raktárból, 1 főzőkonyhából és 1 mosókonyhából. Ezenkivöl építtettek fa és szénkamrák, tűzoltó szertár, égető kemence, szennyvíz derítő berendezés, furott kút motoros szivattyúval. Az egész telep és minden barakk csatornázással, vízvezetékkel és villanyvilágítással van ellátva. A barakkok fűthetők, mindenikben mosdó és closett, valamint ápolónői szobák vannak. A fertőző barakkokban ezenkívül külön fürdőszobák is vannak. A mosókonyhában gőzfertőtlenitő, gőzmosó, szárító és mangurló szerelvények vannak. A betegek megvizsgálás után osztályoztatnak, megborotválva és megnyírva levetkőznek, megfürödnek és tiszta ruhában helyeztetnek el a megfigyelő épületbe. A fertőző gyanúsok rögtön a fertőző barakkokba vitetnek. A fertőtlenítés a legnagyobb vigyázattal történik. Ez időszerint a telepen 23 orvos, 160 ápolónő és 200 kiszolgáló férfi alkalmazott van. Az egész telep különben körül van kerítve és külön vasúti vágány vezet be az állomásról. Jelenleg 2700 beteg van ápolás alatt. A honvédelmi magyar királyi miniszter ur 305—915. sz. alatt január hó 13-ik napján kiadott rendelete alapján intézkedtem^, hogy az A) osztályú népfölkelők közül még be nem vonultak a jelenlegi tartózkodási helyüknek megfelelő népfölkelő parancsnoksághoz január hó 20-ik napjára bevonuljanak; az 500—915 eln. számú rendelete következtében pedig megtettem a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy az 1896., 1895. és 1891. évi születésű népfölkelésre kötelezettek összeirassanak és bemutató szemléken előállíttassanak. A népfölkelésre kötelezettek száma február hó 7-én volt a honvédkiegészitő parancsnokságoknak bejelentendő, minek következtében a bemutatási szemletervezetek még csak ezután készülnek el, annyit azonban máris jelezhetek, hogy a bemutató szemlék február hó 18-tól, március hó 24 ik napjáig fognak a sorozó járások székhelyein megtartatni. Ezen rendelkezés következtében a folyó évi fősorozás előintézkedéseit beszüntettem. A becslő bizottság megalakítását elrendeltem s a községekből beérkezett jelentések szerint e bizottságok meg is alakíttattak. A legfelsőbb hadlápparancsnokság megkeresésére megtettem az intézkedéseket 500 darab két fogatú ökrös szekérnek január hó 22-én való átadása iránt, amelyből 200 fogat Kisvárdában, 300 fogat pedig Nyíregyházán adatott át. Igyekeztem e mennyiséget ugy megosztani, hogy a gazdaközönségnek ezen szolgáltatások miatt nagyobb károsodasa ne állhasson elő. Egyébként pedig ugy a szekereknek, mint az ökröknek a tényleges becsértéke az átvétel alkalmával készpénzben megtéríttetett. Az ökrök élősúlyának kilogrammjáért 1 korona fizettetett ki. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Nyíregyházán az átvett 600 darab ökör, 298 jármű és 4385 métermázsa szénáért a katonai kincstár képviselője által 361.193 korona fizettetett ki. Kisvárdában pedig az átvett 400 darab ökör, 200 -darab jármű és 400 mm. szénáért mintegy 280.000 korona lett kifizetve. A fegyveres erő mozgósítása és különösen az ujabban tőrtént tömeges behívások miatt, nemkülönben a katonaság részére átadott nagyszámú iga erő következtében félő, hogy a rohamosan közeledő tavaszi munka idejének eljövetelekor a mezőgazdasági termelés biztosítása körül fognak nehézségek előállani. Éppen azért, midőn a földmivelésügyi kormány 2800—915. eln. szám alatt erre vonatkozólag kiadott rendeletét vettem, a vármegye területén lévő egyházi főhatóságok, a gazdasági egylet s a gazdatársadalom bevonásával vármegyei gazdasági intéző bizottságot alakítottam, mely bizottságot a további szükséges teendők megbeszélése s általában minden talpalatnyi termő föld magmüvelhetése céljából mutatkozó tennivalók megállapítása végett a mai napra egybehívtam, az elsőfokú hatóságokat pedig utasítottam, miszerint haladéktalanul puhatolják ki, hol van, mennyi és mily minőségű tavaszi vetőmagra szükség, továbbá, hogy az aratás akadálytalan lefolyását igyekezzenek már most előmozdítani s hogy hatóságuk területén a járási, esetleg községi gazdasági bizottságot alakitsák meg. Jelentem továbbá, hogy a vármegyei központi választmány január hó 22-ik napján tartott ülésében a törvény rendelkezésének megfelelőleg intézkedett azon egyéneknek a képviselő-választók érvénynyel bírandó névjegyzékéből való törlése iránt, kikre nézve az 1913. évi XIV. t.-c. 13 és 14. §-aiban meghatározott kizáró okok fennforogtak, továbbá, hogy a központi választmánynak az 1913. év december hó 3 ik napján tartott ülésében az ideiglenes névjegyzékek elleni felszólamlások elbírálása tárgyában hozott határozatai a tőrvényben előirt határidő alatt közszemlére kitetettek, az érdekeltek részére kézbasittettek, és az azok ellen beadott panaszok január hó 15-ik napjáig a magyar királyi közigazgatási bírósághoz felterjesztettek. A belügyminiszter ur a törvényhatóságnak az elhagyott gyermekek vármegyei segélyalapjából egyes községek részére megszavazott segélyezés mérvét jóváhagyván, mihez képest ezen alapból 6410 korona segélyt a községek részére ki is utaltam. A belügyminiszter ur által ugyancsak jóváhagyatott „a törvényhatósági alkalmazottaknak hivatalos kiküldetéseik alkalmával járó illetményekről" alkotott szabályrendelet, valamint „a közutakon közlekedő jármüveknek jelzőtáblákkal való ellátásáról" alkotott szabályrendelet. Az előbbi szabályrendeletet ez év március hó első napjától kezdődőleg léptettem életbe, mig az utóbbinak életbeléptetését, a nyert felhatalmazás alapján a háború utánni időre halasztottam el. A személyi ügyek köréből bejelentem, hogy a mozgósítás alkalmával hadbavonult Nozdroviczky Pál tb. főszolgabíró az ellenség előtt tanúsított magatartásáért legfelsőbb elismerésben részesült és főhadnagygyá előléptet tetett, továbbá, hogy Szalay Jenő közigazgatási gyakornoknak főispán ur által helyettes szolgabírónak, Nemes Ferenc végzett joghallgató pedig közigazgatási gyakornoknak kineveztetett s előbbi a dadai felső járás, utóbbi pedig a nagykállói járás főszolgabírója mellé osztatott be, végre, hogy Nagy Imre vármegyei aljegyző igazolt betegsége miatt 3 havi szabadságidőt vett igénybe. A közbiztonság körében felemlitésre méltó esemény nem történt. Fejér Imre tiszti-főügyész bejelentette, hogy január havában 5 községi előljárósági tag ellen volt fegyelmi eljárás folyamatban, rendbirságolás 7 esetben fordult elő. Dr. Dohnál József tiszti-főorvos jelentése szerint január havában 764 egyén halt el, 392 fi, 372 nő, ezek közül 438 volt 7 éven alóli gyermek. — Rendőri hullaszemle 7 esetben, törvényszéki boncolás 4 esetben volt. Dr. Wilt György Jtirályi tanfelügyelő bejelentette, hogy az iskolák, óvodák a január havi vizsgálatnál rendben találtattak, ahonntn a tanitó tényleges katonai szolgálatra bevonult, ott helyettesről történt gondoskodás, avagy osztály összevonások. — A mándoli izr. isko Iánál helyettes hiányában a tanítás szünetel. Hoffmann Sándor kir. főmérnök bej lentette, hogy az állami és törvényhatósági közutak, valamint azok tartozékai január havában jók voltak, közlekedési akadály nem fordult elő. — A munkálatokra alkalmatlan időszakban minden útépítési munka szünetel, az utszemélyzet csupán az utak gondozásával foglalkozik. Füsthy Antal kir. ügyész bejelentette, hogy a kir. törvényszék fogházában január havaban jogerősen elitélt 79, felebbezés alatti 2, vizsgálati fogságban 17, összesen 98 egyén volt. Nemre nézve férfi 85, nő 13. Sefcsik József királyi pénzügyigazgató jelentése szerint a január havi adózási viszonyok a következők voltak: egyenes adókban mult havi hátralék a folyó évi előírással együtt 1.747.804 korona 71 fillér. Erre fizettetett 1915 január hóban 247.413 korona 61 fillér, összehasonlítva a befizetesi eredményt az elmúlt év hasonló időszakának eredményével a folyó év január havának eredménye 21.444 korona 73 fillérrel kedvezőbb. Közvetett adókban és egyéb címeken befolyt 1915 január hóban 57.331 kor. 48 fillér, 1914 január hóban 856.064 korona 58 fillér. Tehát a folyó évi Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvetterek, keztyük, harisnyák has-, térd- ós órnrielegitők hósapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb választókban kaphatók nSi- és férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon: 12 9. 82*