Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-12-05 / 97. szám

4 97-ik szám. t NyíotidS 1"" 1915. december 5. Bessenyei-est. A Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör pénte­ken este a Korona-szálló dísztermében a rok­kant. katonák javára estét rendezett, melynek gerince Kubelik Jan szereplése volt, aki nemes önzetlenséggel a háború tartama alatt kizáró­lag a jótékonyságnak szentelte művészi tevé­kenységét. Világhírre lehetetlenséget nem ismerő technikai készsége emelte. A legnehezebb pro­dukciókat bámulatos könnyedséggel oldja meg, csodálatba ejtv« hallgatóit. Ez a főlényes könnyedség jellemezte most is játékát. Balkeze kincseket ér, nemhiába biztosította minden ujját százezer dollárra, valósággal boszorká­nyos gyorsasággal peregnek ujjai drága hege­dűjének húrjain. Vonókezelése is mesteri, egyszerre három szólamot is képes hangzásba hozni, a legtökéletesebb konszonanciában. Kü­lönösen Wienuwsky Tarantellájában jutott érvényre ördögi technikája, mig Goldmark he­gedűversenyében és Dvorzsák Humoreszkjében értékes hangulatképek, s lágy festői intermezzók kerültek ki vonója alól. Büszkék lehetünk Kubelikre, mert hiszen idegen származása dacára magyar állampolgár, mig Goldmark Károly magyar származása létére idegenbe szakadt, s a német nemzeti nagyságok albumá­ban díszlik képmása. Bevezetésül Groák Ödönné urnő elsza­valta dr. Vietórisz József ez alkalomra írott „A rokkantakért* cimü költeményét. A költe­mény ugy eszmei, mint alaki tekintetben első­rangú. Mi mást várhatnók részleges pátriánk koszorús költőjétől ? Az előadása pedig a mű­vészi tökéletesség határai között mozgott. Jói tudjuk, hogy Groák Ödönné urnő aktori tehet­ségekkel bőven van megáldva, az ő produk­ciója mindig a legteljesebb megnyugvást kelti föl bennünk. Spányi Boriska úrhölgy éneksza­mokat adott elő, magas képzettsége és kitűnő orgánuma általános sikert aratott. Zon­gorán Dienzl Oszkár kisért, sőt szokása elle­nére önálló számmal is szerepelt, óriási sikerrel. Az est a rokkant katonák estje volt. A társadalom nem ismer határt a bőkezűségben, mikor arról van szó, hogy azok részesüljenek a jótékonyság áldásaiban, akik az a legjobban megérdemlik : a katonák. A jövendőkor törté­netírói bizonyára nem feledkeznek meg az itt­honmaradottak áldozatkészségéről, mely a har­coló katonákkal való együttérzés gyönyörű szimbóluma. Ahol a katonák kitartása s a civilek áldozatkészsége ekkora arányú, lehet-e másról beszélni, mint föltétlen győzelemről ? Diogenes. — Hadifoglyok részére pénzkül­demények : A Nyírvidéki takarékpénz­tár részvénytársaság igazgatósága érte­siti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adám-utca 7 szám) az összes ellensé­ges államokban internált hadifoglyok ré­szére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb ki­adásokat számítja fel és ezt is csak ön­költségben. 228-3-1 SZABAD LICEUM. A háború közgazdasági okai. — Dr, Kovács Gábor előadása. — A legmagyarabb egyetem tudós tanára tartott nekünk előadást a háború közgazdasági okairól. Manapság minden téma érdekes, mely a háborúval bármely vonatkozásban van, két­szeresen érdekes peditr az, mely annak okait, előzményeit kutatja. Előadó széleskörű vizsgá­lódás és mélyreható tudományos készültséggel tárta elénk azokat a világgazdasági tényezőket, melyekbe visszanyúlik ennek a rettenetes álla­potnak a gyökere. Kézzelfogható módon bizo­nyította be, hogy a béke virágzó tőkegazda­sága pgyáltalán nincs ellentétben a háborúval, sőt nemcsak a tőkegazdaság tulajdonképeni oka a háborúnak, hanem ez utóbbi igenis elő­segíti a kapitalisztikus fejlődést. Szerinte Ang­lia üzleti szempontból, Oroszország szabad tengerért, a német nép p -dig a germánok po­litikai egységesítéséért küzd. Természetesen nem érintette a háború jelen állapotát, se a jövendőre nézve nem tett semminemű kijelentést, pedig őrömest hallottunk volna egy pár biz tató szót, ha másért nem, csak azért, hogy mi a véleménye erről is. Ugyan kit ne izgatna ez a kérdés? A kíváncsi kedélyeket nem elégíti ki a mult, a jelent előidéző okok kutatása, a jövő ködös függönye az, amely mögé szeret­nénk, ha csak egy pillanatra is betekinteni. Ezzel azonban nem állhatott rendelkezésünkre a kiváló tudós, akinek előadását hatalmas tapssal honoráltuk. D. F. hó 9 én csütörtökön d. u. 6 órakor a főgimnázium dísztermében dr. Kovács Oábor debreceni egyetemi tanár A háború közgazda­sági hatása cimen előadást tart. Ezen második előadásának tárgya ép olyan érdekes mint az elsőé volt, hisszük, hogy a közönség még na­gyobb számban fogja a kiváló jogtudós fejte­getéseit meghallgatni. Belépődíj 20 fillér. ÚJDONSÁGOK. Szivar, cigaretta kell katonáinknak. A háború vaspörölye nemcsak a frontokon művel csodákat, itthon is nagy dolgokat teremt, eggyé ko­vácsolja a sziveket. Mintha egyetlen szívből állana az egész nemzet, oly megértő szeretettel, oly egy­akaratu lelkesedéssel teszi magáévá mindenki az országban a Hadsegélyzö Hivatalnak s a Vörös­keresztnek azt az együttes actióját, amely a harc­téren küzdő katonáinkat szent Karácsony ünnepére az ajándékok egész halmazával akarja elárasztani. A siker már most is biztosítottnak látszik ; hazafias, áldozatos társadalmunk lehetővé teszi katonáink megajándékozását, a mozgalom vezetősége pedig gondoskodik arról, hogy az ajándékok értékes, hasznos, kedves, szükséges, szóval valóban érdemes ajándékok legyenek. A harctéri ajándékoknak — nagyon helyesen — jelentékeny részét fogják ké­pezni a szivarok és cigaretták, azok a dolgok, amelyek katonáinknak közismerten a legkedvesebb élvezetet nyújtják. Teh'ít nagymennyiségű dohány neműre van szükség! A karácsonyi ajándékozás actiójának vezetősége a cél elérésére egy nagyon egyszerű, könnyű és senkinek sem kellemetlenkedő módot talált. Az ország összes dohánytőzsdéiben 1, 2 és 10 filléres jótékonysági bélyegeket helye­zett el és ezeknek tetszés szerinti mennyiségben vásárlására minden egyes vevőjének figyelmét fel­hívja a tőzsdés. Most tehát nem azt kívánják tőlünk — mint a füsttelen napon —, hogy mondjunk le egyidőre a dohányzásról, csak azt kérik a frontok szilárd vasöve mögött nyugodtan füstölő férfiaktól, hogy szivar- és cigaretta-vásárlá­saiknál gondoljanak szeretettel arra a sok százezer katonára is, akiknek szenvedéseik és fáradalmaik közepette oly nagy örömet okozna, ha csak néha is dohányozhatnának és ehhez csak ugy juthatnak hozzá, ha mi juttatunk nekik szivarjainkból, ciga­rettáinkból. Vásároljunk tehát e napokban jóté­konysági bélyegeket, mert ezekből válik szivar és cigaretta katonáink számára! Gondoljunk mind­annyian arra, hogy amily jóleső a dohányzás élve­zete, épp oly kinos annak nélkülözése. — Kitüntetés. Ferenc Salvator főherceg, az osztrák magyar monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnök helyettese Pilch Béla a Nyvkv. rt. üzemvezető igazgatójának a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzet kiváló érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadi­ékitményes II. oszt. díszjelvényét díjmentesen adományozta. — Hősi halál. Bozán Jenő 26. vadász zászlóaljbeli főhadnagy mint a 288 sz. veszte­ségi lajstrom közli, hősi halált halt. — Hadikölcsön jegyzés. A Szabolcsi Hitelbanknál a harmadik hadikölcsönre az utolsó napokban még a követkoző jegyzések történtek: B. J 20000 K Seelfreund Sándor 5000 „ Bazzegh Béla 4000 , Fiedman Testvérek cég 3050 „ Weisz Jakab Fényeslitke .... 2000 „ Mihalkó Andrásné 2000 „ Friedman Sándor 1000 „ Füredi Vilmos 1000 , Fekete János 500 „ A harmadig hadikölcsönből a Szabolcsi Hitelbanknál összesen 1.210,250 korona jegyez­tetett. Ezzel szemben a második hadikölcsön jegyzés 497,000 K-át, első hadikölcsön jegyzés pedig 311,000 K-át tett ki. — Halálozás. Görömbey Sándor ny. fő­hadnagy volt városi alkalmazóit 56 éves ko­rában meghalt. — A kárpáti falvakért. A következő le­velet kaptuk: Az elpusztult kárpáti falvak helyreállítá­sának munkájából — mint kezdő vállalat, szerény mértékben ugyan, de részt kérünk. Attól a szemponttól vezettetve, hogy a ház az épület maga még nem otthon, felajánlunk egy kárpáti falu felepitendő portáinak laká­lyosabbá, otthoniasabbá tétele végett. 500 darab nemes gyümölcs faoltványt, és az utcák befásitásara 5000 darab ákáccse­metét. Kiadjuk az oltványokat, ill. csemeteket a kiszemelt falu felépítése után tehát akár 1916, akár 1917 év őszén, vagy az említett évek rákövetkező tavaszán. Adományunkat a következő feltételekhez kötjük : 1. A gjűmölcsfák és csemeték lehetőleg olyan falunak osztandók ki, amely uj helyen teljesen újonnan épül. 2. Az a falu más iskolának esetleges ado­mányát ne kaphassa. 3. A telepítést mi vezethessük. Célunk ezekkel a feltételekkel az, hogy a megajándékozandó faluban előre átgondolt, tervszerű és okszerű gyün ölcstermelésnek ves­sük meg az alapját, mit állandóan figyelemmel kisérni, fejleszteni s azon vidék termelési és értékesítési központjává tenni szeretnénk. Magunkat a Tekintetes Szerkesztőség szí­ves jóindulatába ajánlva, vagyunk kiváló tisz­telettel : Klár és Demeter f i iskolája Nyíregyháza, Felsősima. — Megbüntetett háztulajdonosok. Teg­napelőtt tükörsimává vállott a járda a szeme­telő esőben. A rendőrség dicséretet érdemlő erélylyel szorította a háztulajdonosokat a fel-­homokolásra és ennek lehet betudni, hogy egy pár orbetörésen kivül nagyobb szerencsét­lenség nem történt. Akik felhívás dacara nem hintették fel járdáikat, azokat a rendőrség szigorúan megbüntette. — A kárpáti falvak felépítési költségei­hez Déry István tiszaberceli földbirtokos 60 koronát küldött szerkesztőségünkbe. Rendel­tetési helyére küldtük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom