Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-28 / 86. szám

2 90-ik szára. yHmmuEK. 1915. november 11. Levél a harctérre. A burgonyáról. Isten nevében. Álljon a vallás a mérlegen! Arany. Édes fiam! Ajkadon Isten nevével, szivedben és sziveden Isten igéjével indulsz a sokasodó napok megujuló küzdelmeinek. őrszolgálat, hírszerzés, rajvonaltűz, gépfegyver, jobbról srapnel, balról gránát, felülről bomba, alulról akna: bizony kemény próbára teszi a legerősebb ember ellenálló képességét is. A mindenfelől fenyegető veszedelmeknek ez észbontó izgalmában, az élet minden pillanatban bekövetkezhető elvesztésének tudatában mi az az eszme, ami ébrentartja a lelket, mi az a bizonyosság, ami eloszlatja a kétkedést, mi az az erő, ami megszünteti az aggodalmat ? A hitetlen fő azt mondja, hogy sorsunkat a vak véletlen vezérli; kétségbe is esik mindjárt, amint válságos helyzetbe jut. A hivő lélek azt vallja, hogy Isten akarata nélkül egy hajunkszála sem görbülhet meg, s ezért könnyen tud megnyugvást találni a Mindenható végzésében. Akit betölt az Isten eszméje, annak lelkében bizonyossággá erősödik a hit s megóvja őt az életnek mindenféle viszonyai között. Szinte közönségessé lett már az a mondás, hogy a lövészárkon keresztül életben és halálban egyaránt Istenhez jut el az ember; megtanul ott imádkozni az is, aki sohasem gondolt a másvilágra. Neked, édes fiam. nem volt szükséged arra, hogy a rendkívüli körülmények vezessenek a hit ösvényére; hiszen a szülői házból vihetted magaddal az isteni gondviselés hitéből fakadó vallásos érzelmet. Ha ez az érzelem őszinte és föltétlen, ha nem merül ki üres külsőségekben, ha nem követel kizárólagosságot a maga részére, ha békében hagyja mások lelkiismeretét: nemcsak nehéz sorsunkban lesz oltalmazónk, hanem az élet legtartósabb örömeinek tiszta forrását is megtaláljuk benne. A hit legszebb virága a lélek nemessége, legszebb gyümölcse a jócselekedetek sokasága. Hit nélkül nincs optimizmus, optimizmus nélkül nincs sikeres munka. Nekünk pedig optimistáknak kell lennünk utolsó leheletünkig, utolsó csepp vérünkig. Amily mértékben igazolja mindenkor a hit cselekedetünket, olyan mértékben igazolják ma az események is hitünket. Szövetségeseink bizalma, semleges államaink jóindulata, ellenségeink kétségbeesése, győzelmeink sorozata mind azt mutatja, hogy hitünk elég erőt adott karunknak, karunk pedig elég eredménnyel végezte munkáját. Bizonyára emberé a munka, Istené az áldás. De káromolja Isten nevét az, aki az eget nemtelen boszú, önző érdek, aljas haszonlesés, hatalmi túltengés nevében ostromolja. Mi sorsa lehet még a hitszegőnek ?! . . . Nyílegyenes vonalban sorakoznak egymás mellé Hamburgtól Konstantinápolyig az igazság, egyensúly és béke megteremtésére szövetkezett hatalmak; ugyanily egyenes következetességgel, mondhatnám természetes vaskényszerüséggel koronázza meg munkájokat mielőbb Istennek áldása. Nem kell erényeinkre mutatnunk, nem kell érdemeinkre hivatkoznunk: végesek azok és mulandók. A történelemnek a legnagyobb napjaiban is .álljon a vallás a mérlegen!* Higyjünk diadalunkban; tegyünk meg mindent, amit tehetünk; várjuk nyugodtan az ítéletet Tartsd meg hitedet, hited megtart tégedet. Isten nevében kezdd és végezd munkádat továbbra is, édes fiam! Aki teheti jegyezzen hadikölcsönt, mert az nemcsak hazafias kötelesség — de jó üzlet is! Az emberiség legnagyobb jótevője volt az, aki a burgonyát Európába hozta. Ahol már a buza és rozs nem díszlik, még a burgonya kielégítő termést ad. Sokkal több ember fogyasztja a burgonyát, mint a búzát. Az ir paraszt, a német földmives, a felvidéki tólság alig tudna el lenni burgonya nélkül s a tapasztalat mutatja, hogy a majdnem kizárólag burgonyán élő népek is erőteljesek és egészségesek. A burgonyából óriási mennyiséget termel^ nek. Németország 170 millió, Magyarország körülbelül 50 millió mázsát takarit be évente. Mint állati táplálék s szeszfőzési anyag is első helyet foglal él. Az utóbbi évtizedek igen szomorú gazdasági válságokat hoztak. Állati és növényi paraziták léptek fel, amelyek kiszámíthatatlan károkat okoztak. Elég ha felemlítem a phyloxerát, a hesseni legyet, a peronosporat, és a burgonya betegségeit. A tudomány csak nehezen tudott lépést tartani a gyors egymásutánban fellépő bajok leküzdésével, de a nem csüggedő emberi energia minden akadályt legyőz s igy vagyunk a burgonya betegségekkel is. Ahol nem segítettek a védelmi szerek, ott a faj megváltoztatással küzdőtték le a bajt. Igy volt ez a burgonyánál is. A mi ismert és általánosan elterjedt burgonya fajtáink is annyira degenerálódtak, hogy a termelés már-már csakis kárral volt eszközölhető. Németország tudósai jöttek itt is segítségünkre, s az ellenálló fajták egész légióit állították elő. Dr. professor Maerker, Fimbol stb. jobbnál-jobb fajtákat hoztak forgalomba, minálunk Agnelli .magyar kincs* burgonyája érdemel figyelmet. Több éven át megfigyeltem, hogy a mi burgonyáinkat részint a burgonya vész, részint a levélsorvadás elpusztította, s ez abban nyilvánult meg, hogy a kevés gumó még a földben rothadásnak indult s a kiásott épnek látszó gumók is hamarosan elpusztultak. Igen nagy áldás volt a dr. profeszor Walthmann burgonyának a behozatala, amely faj ellenáll minden betegségnek, igen bő termést ad, s minden célnak megfelel. Igen jó étkezési, s kitűnő szeszgyártási és takarmányburgonya, s termelése óriási jövedelmet ad. Holdanként a 100 mázsás termés nem ritkaság, ez pedig a mai árak mellett a föld értékével egyenlő. Mégis népünk megrögzött maradiságból kitart a régi rózsaburgonya mellett, jóllehet ide s tova negyedik éve elrothad már a földben s alig íroz 40 mázsa apró gumót. Kérdezőskődésemre azt a feleletet kaptam : .A kereskedő nem veszi meg a WolthmanntJ' A rózsaburgonya egyetlen előnye, hogy korai. Érdemes tehát kicsiben való termelése. A nagyban való termelésnél feltétlenül át kell térni a Wolthmann burgonya termelésére s arra kell törekedni, hogy ez a megbecsülhetlen fajta elterjedjen. A Wolthmann még az alföldi kötött földeken, s a kevéssé vizenyős talajokon is díszlik. Ma amidőn a többtermelés jelszóvá lett, amidőn a drágaság tűrhetetlen, tűzzel vassal ki kell küszöbölnünk minden degenerált terményt s ennek egyik módja a példaadás. Ha a nép látja az uradalmak sikerek, feltétlenül rátér a nagyobb jövedelmezésü cikkek termelésére. Terjesszük el a Woltmann burgonyát! Szomjas Gusztáv. A hadbavonultak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tpdósltó irodája (Iskola utca 6. Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. A háború. (A ,Nyírvidék* eredeti távirata.) Budapest, október 26. (Hivatalos). A Visegrádtól keletre előnyomuló osztrák-magyar csapatok az ellenséget a határig vetették viszsza. Az ellenség soraiban szerb zászlóaljak mellett montenegróiak is voltak. Kövess tábornok hadseregének Szerbia északnyugati szögletében előnyomuló cs. és kir. csapataink a Kolubara felső folyásához közelednek és Valjevóhoz, amelyet a szerbek lovasságunk elől kiürítettek. Az Obrenovactól dél fele küldött;osztrák-magyar hadosztályok elkeseredett harcok után elragadták az ellenségtől a Lazarovactól délre és délkeletre lévő erős magaslati állásokat. Német csapatok az fellenseget Arangyelovácon tul űzték vissza. Topolában és az attól keletre fekvő magasiatokoo osztrákmagyar csapatok állnak harcban. A Morava mindkét partján előre nyomuló német hadsereg elfoglalta a Rácától északra fekvő magaslatokat, Markovac községet és más Petrovactól délkeletre levő szerb hadállásokat. A Klissura szorostól keletre levő dunamelléki földszalagban fekvő hegyvidékeket az ellenségtől nagyobbára megtisztítottuk. Itt négy, az ellenség által visszahagyott löveget találtak katonáink. Ezek egyike nehéz löveg. (Hivatalos jelentés, kiadott 1915. október 26-án.) Orose harcseintér: A Gartorysktól délnyugatra küzdő császári és kir. csapatok orosz lővészhaderők több támadását verték vissza, mely alkalommal két tisztet és 500 főnyi legénységet fogtak el, egy gépfegyvert zsákmányoltak. Németezredek viszszavetették az ellenséget a délnyugati irányból Gartorysk felé vezető út mindkét oldalán. Ezen a területen a szövetséges csapatok tegnap összesen négy orosz tisztet, 1450 főnyi legénységet fogtak el és tiz gépfegyvert zsákmányoltak. Egyébként a helyzet északkeleten változatlan maradt. (Hivatalos jelentés, kiadatott 1915. október 26-án). Olase hadszíntér: A csata tegnapi napja az előzőkhöz arányítva a doberdói fensikon levő harcvonalon aránylag csendesebben telt el, ellenben a gőrzi és tolmeini hidfőállomásainknál és a Tolmeintól északra a Krnig terjedő szakaszon rendkívül heves harc folyt. Mindezek a harcok a támadó ellenség teljes balsikerével végződtek. A Krnen az olaszok három előretörése tüzünkben omlott össze. A Mrzli Vrh előtt az ellenség egy éjszakai támadása hiusult meg. Délután különösen élénk tüzérségi tűz nagy haderőnek a tolmeini hidfő elleni ujabb támadásait készítette elő. Csapataink késő este egy, a Santa Luciától nyugatra levő magaslat, ma kora reggel pedig egy, a Kozarscetől északra levő hadállás elleni ujabb támadást vertek vissza, az ellenségnek a legsúlyosabb veszteségeket okozva. At utóbb emiitett támadás kézitusává fejlődött. A Devscla körüli területre időnkint dobpergésszerüen zudult az olasz tüzérség tüze. Egy Zagora ellen irányított gyönge olasz támadást könnyű szerrel vertünk vissza. Az ellenség a Monté Sabotino ellen, mely előtt a legutóbbi napokban legalább 2500 embert veszített, tegnap már nem intézett támadást, de az olnsz tüzérség heves tűz alatt tartotta. Görz déli részébe is sok gránát hullott. Este igen nagyszámú ellenséges csapatok a podgorai magaslat ellen intéztek támadást. Az sem segített rajtuk, hogy mérges gázokkal telt bombákat használtak. Véresen visszavertük őket. Tegnap helyenkint át lehetett már tekinteni a veszteségeket, a melyeket az olaszok a doberdói fensik ellen intézett támadásaiknál vesztettek. Igy egyik gyalogezredünk arcvonala előtt 3000 olasz hulla fekszik. A tiroli harcvonalon a lafrauni hadállás védelmezői a 116. számú o!asz gyalogezred egy támadását utasították vissza. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese.