Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-24 / 85. szám

Nyíregyháza, 1915. november 11. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 90. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesölet Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 2955«. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hivatalos hirdetések sora 80 f. A nyilttér soronként 80 P Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. V»sta

g betűvel sze

dett kétszeresen számit. Bulgária és Qroszarszá Bolgárországot a szláv ügy elárulásával s Oroszországgal szemben való rut hálátlansággal vádolja a cár s vele bizonyosan az egész oroszság. Van okunk feltételezni, hogy maga a cár s az oroszok nagy része szentül meg van győződve arról, hogy Bulgária hálával tartozik az oroszoknak, ho^y a bolgárok a szláv ügy árulói, mert hát Oroszország a . szenteskedésnek, önámitásnak klasszikus hazája. Mikor Miklós cár a finnek alkotmányát kivégezte, cári ukázban adott kifejezest abbeli remenyének, hogy a finn nép boldognak fogja magát érezni abban a tudatban, hogy ezentúl nem lesz külömbség finn és orosz kőzött s hogy a cár őket éppen ugy szereti, mint orosz alattvalóit. Bolgárországgal szemben az oroszok mindig azt hangoztatták, hogy ők szabadították fel a bolgár testvéreket a török járom alól, sőt a múltban igen sok bolgár is abban a meggyőződésben élt, hogy Oroszország a bolgárok felszabaditója; de azért a legerősebb orosz befolyás idejében is akadtak bolgár hazafiak, akik messzebbre láttak az orruk hegyénél és bizonyos jelekből arra következtettek, hogy Oroszország nem független Bolgárországot akar, hanem olyant, amely minden pillanatban kész volna az orosz politikát vérrel-vassal támogatni. Sztambulov annak idején nyiltan vallotta, hogy a bolgárságnak nagyon résen kell lennie, mert az a veszély fenyegeti, hogy törők fennhatóság alól egyenesen orosz fennhatóság alá kerül s akkor a nemzeti létének előbb-utóbb biztosan vége lesz. Ezért folytatott Sztambulov tőrök-barát politikát s ezért tették el láb alól a reszofil körök 1895-ben. Ferdinánd fejedelem uralkodásának első felében a lehető legkényelmetlenebb helyzetben volt. Ha trónonmaradását nem akarta kockáztatni, barálságban kellett lennie Oroszországgal s tűrnie kellett a ruszofii üzelmeket. Csendben, szinte titokban kellett a bol/árság legjobb elemeivel egyetértve odaműködnie, hogy a bolgárnemzet megértse, miről van szó és se az orosz pénz csengésért, se a pánszláv jelszavakért ne tántorodjék el a nemzet igazi érdekeinek szolgálatától. A legbiztosabb út volt e cél felé erős bolgár hadsereg teremtése, ami Ferdinándnak legfőbb érdeme. Ez az erős nemz-ti hadsereg kepesítette aztán Bolgárországot arra, hogy 1908-ban függetlenségét proklamálni merje s hogy a balkáni háborúban az övé legyen a vezérszerep. Oroszország akkor abban a hiszemben volt, hogy a balkáni népek felett, Bulgáriát is beleértve, biztosítva van az ő protektorátusa. Éppen ezért háborodott fel aztán a hivatalos Oroszország, mikor észrevette, hogy Bolgárország vezetőpolitikusai a meghódított területeken való osztozkodást illetőleg nem a cár akaratát tekintették döntőnek, hanem a bolgár fegyverek sikereire s a bolgár nép hozott áldozataira és nemzeti érdekeire hivatkoztak. Ezt a körülményt a cár lázadásnak minősítette és Montenegrót, Szerbiát, Romániát rászabadította Bolgárországra. Az egész orosz nép oly ellenséges hangulatot mutatott akkor a bolgárokkal szemben, hogy mikor a törökök 1913 juliusában visszafoglalták Drinápolyt, valóságos örömujjongásban tört kí a pravoszláv oroszság azt hangoztatván, hogy Bolgárországot el kellene törölni a föld színéről, mert a bolgárok vérszerint nem szlávok s a szlávi akarat előtt nem hajolnak meg. Igy festenek az előzmények, amelyeket Oroszországban, ugy látszik teljesen elfelejtettek, és amelyeknek alapján a cár hálátlansággal és árulással meri vádolni Bulgáriát. A történelem pedig meg fogja állapítani, hogy az orosz fennhatóság és eloroszosodás veszedelmétől a bolgárságot erős nemzeti és faji érzése mentette meg, amely a bolgár hazainkat arra indította, hogy a világháborúban a központi hatalmakkal és Törökországgal vállvetve küzdjenek az oroszok és szövetségeseik ellen. & város a közéfelmezésért. A háború és annak következményei sok terhes feladat elé állították a város hatóságát. A megfogyatkozott tisztviselői kar nemcsak a megszaporodott közigazgatási tennivalókat kénytelen megfeszített erővel ellátni, hanem a lakosság elelmi szükségleteinek megszerezhetése érdekeben is kénytelen volt különféle intézkedéseket tenni. Az immár több mint fél év óla fenntartott lisztes boltok mellett előbb városi hentesboltot, majd mészárszéket is nyitott és tart fenn. Pár hét előtt három waggon káposztát vásárolt a város, amit a városháza udvarán mértek ki klg. számra. Mivel káposzta a demecseri katonai káposztasavanyitó gyar vásárlásai miatt nem kerül a nyíregyházi piacra sem, a város valószínűleg még egy waggon káposztát fog hozatni és kiárusítani. A husszükséglet kielégítése érdekében Erdélyben több száz juhot biztosított a város. Ezekből az első száz darab már uton is van. A levágandó juhok húsát a marhahús áruló székben fogják árusítani. Biztosított a város nagyobb mennyiségű libát és kacsát is a fogyasztók számára. Az első waggon szállítmány már megérkezett. Ezeket suly szerint megállapított árban darabonkint, illetőleg a kacsákat páronkint fogják a piacon árusítani. Vett a város két waggon kölest. Ebből köleskását készíttet s azt a lisztes boltokban fogja árusittatni. Ugyancsak a lisztes boltokban árusít a város tengerit a baromfiak hizlalhatása céljára. A lisztes boltban tengeriliszt és tengeridara is kapható. Vett a város egy waggon árpadarát (gerstiil) amit szintén a lisztes boltban fognak árusítani. Erre kivált a rizskása hallatlan drágasága miatt van nagy szükség. Gondoskodik a város a rizs megszerezhetéséről is. Lehetővé tette, hogy ismét egy waggon rizs érkezik a városba, melynek elárusitásári és árának megszabására a város közvetlen befolyást gyakorol; sőt abból egy részt a városi lisztes boltokban fognak árusítani. A rizs természetesen nem lesz olcsó, mert hiszen annak ára több száz százalékkal emelkedett. Ezenkívül azon is fáradozik a város elöljárósága, hogy a kereskedésekben borsó és ha lehet, lencse is legyen kapható. Ezek azonban olyan drága luxuscikkek, hogy csak gazdag emberek engedhetik meg maguknak, hogy abból vehessenek. Az angol munkásság — és a kötelező katonai szolgálat. A britt szigetországban az 1760-ik évben kezdett felbomlani a termelésnek középkori organizációja, helyet engedve maga után egy újabb termelési szervezetnek. Az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági nagy átalakulások átformálták, átalakították a társadalmat. Az iparos-céhek felbomlottak, a mezőgazdaságitermelés technikájának fejlődése változást hozott a birtokviszonyokban és a csak hazai piacokra szorítkozó kereskedelem a világot behálózó modern kereskedelemmé alakúit. Eme átalakulás korszakát, melyben főleg az ipari termelés terén történtek a legnagyobb változások : amelyek mintegy átalakulási, fejlődési nyomást gyakoroltak a mezőgazdaságra és kereskedelemre, az aránylag rövid idő alatt való lefolyása miatt, ipari forradalomnak nevezzük. Az ipari forradalom megteremtette a kapitalisztikus termelést a maga gyáraival, illetve fejlett termelési eszközeivel és letrehozta e termelési mód kereteiben a proletáriátust. Az ezutáni időkben a fejlődéstörténeti események nyomon követték egymást. Ipar-lordokat, kereskedő-fejedelmeket szültek az idők egyik oldalon, mig velük szemben ott állottaK a nincsetlenek tömegei. A XIX. század első negyedének végén az angol munkásság hatalmas akciót indított, melyből életre kelt a híres chartista mozgalom. Ennek célja a politikai hatalomnak avégből való meghódítása volt, hogy Nagybrittánniát szocialista szellemben forradalmasítsa. Az osztályellentét a gyűlöletet, az elkeseredést annyira fokozta, hogy az angol munkásság a gyújtogatás és fosztogatáshoz nyúlt és a forradalom szellője nyaldosta körül egész Angliát. A chartisták a legádázabb politikai harcot vívták és .általános választójogot" követeltek „minden nagykorú és épeszű férfi számára.* .Követeléseiket a természeti jog ama tanítására alapították, hogy minden ember egyenlő s így egyenlő jogokra és szabadságra tarthatnak igényt.* Fölfogásuknak az volt az uralkodó gondolata, hogy a társadalom jaja és baja a végső fokon az állami tőrvények természetétől függ. Így tehát, mig hatalmas szervezetekbe tömörülve a tőkével szemben is harcot vivtak, harcuk súlypontja nem a gazdasági mozgalmakra, hanem a politikai akcióra nehezedett, hogy politikai hatalomra szert téve, jobb tőrvények alkotásával segítsenek a maguk helyzetén. Az eseményekben oly gazdag chartistamozgalom, melyet Brentano a XIX. század első szociáldemokrata mozgalmának nevez, tulajdonképen 1825 ben kezdődött és 1854-ben fejeződött be. Külömböző békés hajlamú törekvések után, melyek a chartista mozgalom elnyomása helyén