Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-17 / 83. szám

Nyíregyháza, 1915. szeptember 19. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 75. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzék és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évse 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy saém ára 10 f. Tanítóknak féhtr. Konstantinápoly felé. Most esztendeje olvastuk először az újságokban, hogy a török-orosz diplomáciai viszony kezd feszültté válni s hogy az entente politikusai mindent elkövetnek a szakítás megakadályozására. November elsejére azonban mégis csak megtörtént a szakítás, megkezdődött a harc a fekete tengeren, a kaukázusi határon, a persa öböl körül és Szíriában. Azóta már eltelt egy hosszú esztendő, mely a török fegyverek régi dicsőségének fényes feltámadását hozta meg. Mialatt Ausztria-Magyarország és Németország hadai hol védekezve, hol támadva mind a négy európai harctéren milliókkal csatázva aratták legszebb diadalaikat, azalatt a tőlünk téi'belileg elszakított szövetséges Törökország, a világ csodájára megmutatta, hogy amíg a török anyák fiúkat nevelnek, addig Konstantinápolyhoz se tengeren, se szárazon hozzá férni nem lehet. Sokan talán káprázatnak gondolták az egész török hatonai újjászületést és nem találták meg magyarázatát, különösen, ha a balkáni háborúnak Törökországra nézve végzetes befolyására gondoltak. Kirkkilisze, Lüleburgasz neve a tőrök hadak rettenetes vereségeinek emlékét őrzi. Sokan tették félre a régi tőrök barátságot ezelőtt három esztendővel abban a hiszemben, hogy a tőrök levitézlett s különösebb becsülésre, barátságra többe nem tarlhat számot. Csak kevesen vették figyelembe, hogy azok a híres csaták ott Kirkkiliszénél, Lüleburgasznál és Csorlunál rettenetesen véres csaták voltak úgy bolgár, mint török, de különösen török részről a halottaknak annyi ezreivel, amelyek magukban kizárják a csatát vesztett félnek lenézését, lebecsülését, s hogy a török gcsatavesztéseknek főoka a francia gyártású tüzérségi muníciónak teljes értéktelensége és használhatatlansága mellett a nemzetiségi vidékekről való ezredeknek bűtelensége volt. Egy év óta német és török gyártású munícióval dolgoznak szövetségeseink s a szultán területéről leválván a beteg, nemzetiségi területek, tiszta török katonaság áll őrt a Dardanellák és a Boszporus bejáratánál. Az entente legnagyobb hűhóval és erőfeszítéssel megindított vállalkozása, a Dardanellák ostroma, ellenségeink részéről rettenetes véráldozatokkal s a kudarcok hosszú sorozatával járt együtt s ma, a török hadüzenetek évfordulója táján, megtörténik egy új csoda, a török-bolgár. együttműködés a világháborúban. A balkáni háborúnak az a két népe, amely igazán patakokban ontotta vérét a legádázabb csatákban, őszinte kibékülés után egymás mellett fog harcolni. Egymással viaskodva tanulhatták meg egymás katonai erényeit s nemzeti érzését megbecsülni s annál szilárdabb és erősebb lehet fegyverbarátságuk. Mi pedig büszkén gondolhatunk arra, hogy valahány kétes erkölcsű nép van a világon, az mind ellenségünk, de ahol az ősi erények még el nem korcsosodtak, ott az igazságérzet irányunkban barátságos politikát Szerkesetőség és Kiadóhivatal: SZÉCHEíiYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 00 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 saóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. s a viszonyok logikája velünk való együttműködést vált ki; és így Isten segedelmével nemsokára meglesz a szakadatlan szárazföldi összeköttetésünk Berlin, Bécs, Budapest, Szófia és Konstantinápoly között. Mrta A rendezett címer- és zászlókérdés. Most, hogy őfelsége mindnyájunk megelégedésére elintézte a címer- és zászlókérdést, evvel az aktussal lekerül a napirendről a bennünket jogos felháborodással sokszor eltöltött közjogi probléma. Eddig az volt a sérelem, hogy a cs. és kir. közös hadseregben és haditengerészetben használatos zászló csak Ausztria színeiből és címeréből állott. Ez a címer magában foglalta Magyarország címerét is, mert Ferenc császár 1804-ben a Habsburg uralkodóház alatt lévő összes államok címerét állapította meg mikor az osztrák császári címet felvette. Nem is ismerték Magyarországot a külföldön másképen, csak mint osztrák örökös tartományt, nem szólva Ausztriáról, mely ügyelt arra, hogy ne is ismerjenek másként. Mikor 1867-ben, a kiegyezéskor a monarchia dualisztikus alkotmányát es a két állam egymáshoz való viszonyát rendezték, a cimerkérdést figyelmen kivül hagyták. A magyar szent korona országainak címeit az 1848. XXI. t.-c. határozta meg és megállapította, hogy az összes középületeken, intézményeken, magyar hajókon ez a zászló használandó. A magyar cimeit 1879-ben állapították meg, de ez nem vonatkozott külföldi és a had seregben való használatra. Az osztrák címert, tudniilik a kétfejű sast és a fekete sárga, valamint a fehér piros színeket 1867 óta az osztrák örökös tartományokban és az egész osztrákmagyar monarchia szimbolizálására használták. Igy a cs. és kir. közös hadsereg és hadiflotta zászlóin, valamint a külföldi cs. és kir. konzulátusokon. A most megállapított uj, fehér zászló, melyet a hadügyi és küiügyi szolgálatban fognak használni, magában foglalja mind Ausztria, mind Magyarország címerét, melyeket a Habsburgház családi címere köt össze és egyszallag, rajta a pragmatika sankció szövegéből vett szavak: .Indivisibiliter ac inseparabiliter !* — oszthatatlanul és elválaszthatatlanul. — A zászló másik oldala őfelsége monogramját mutatja, a szegély pedig fekete sárga, piros fehér zöld nyelvekből áll. Reméljük, hogy az uj zászló barátságban és szeretetben fogja egyesíteni mind a két államot, mely oly sokat ellenségeskedett és mely most egymás oldalán, vállvetve küzd, hogy megvédje becsületét és önállóságát. K. D. A hadbavonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító Irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7 ezenkívül szerdán'és szombaton délelőtt 10—12 óráig. A közigazgatási bizottság ülése. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én tartott* meg rendes havi ülését Mikecz Dezső alispán elnöklése melleit. Jelen voltak: Mikecz István főjegyző, dr. Kausay Ödön, Evva István másodfőjegyzők, Mikecz László, Dobos László aljegyzők, dr. Szesztay Zoltán tiszti-főügyész, Koczogh József árvaszéki h. elnök, dr. Dohnál József tisztifőorvos, Sefcsik József királyi pénzügyigazgató, Hoffmann Sándor kir. főmérnök, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Kausay Tibor gazd. felügyelő, Somogyi Gyula, Orosz Miklós és Járossy Sándor bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás szeptember havi nevezetesebb eseményeiről Mikecz István főjegyző a következő jelentésben számolt be: Az elmúlt szeptember havában is lankadatlanul tombolt a háború vihara fejünk telett. Dübörögve, lángolva ég tovább a rettenetes kohó, melynek telhetetlen gyomra kielégíthetetlen mohósággal nyeli el, hová tovább mindazt ami drága az ember szivének s amit pz emberi agy munkája évszázadok kitartó küzdelmével nagygyá és széppé alkotott. Nem szűnik ez a sorvasztó, minden emberi képzeletet felülmúló tüzpokol, sőt ujabb levegőt, ujabb táplálékot, ujabb fellángolást kap a Balkán beavatkozással, mely hová tovább elkerülhetetlenül közeledik felénk. A háború réme 14 havi tombolás után visszatér oda a honnan szörnyű útjára elindult. Romboló kőrútján nem tudta elérni célját: az eltiprásra szánt nemzetek — hála a Gondviselésnek — felülmaradtak a reájok erőszakolt élet-halál küzdelemben és most legjobb reménységgel várhatják, hogy a háborúnak ellenségeink által a Balkánon feltámasztott réme ott fog elpusztulni saját fészkében, melyből áldatlan életére kelt. A magunk részéről, mint a háború egész ideje alatt, ugy e hónapban is minden erőnkkel, becsületes munkálkodással igyekeztünk a hatáskörűnkbe utalt teendőket teljesíteni s a nagy cél érdekében kifejtett munkálkodásainkról az alábbiakban számolok be: Bematató szemlék. Az illetékes katonai parancsnokságokkal tőrtént megállapodások után az 1865—1872 évi születésű népfelkelők bemutató szemléje az egész szeptember hó folyama alatt, egész október hó 7-ig tartott. A honvédelmi miniszter ur 13100—915 eln. számú rendeletével az 1873 évtől 1896 évig bezárólag terjedő időben született s az eddig tartott bemutató szemléken alkalmatlanoknak találtatott, illetőleg alkalmasnak, de tényleges szolgálatból alkalmatlanságuk folytán elbocsátatott népfelkelők pótszemléjét elrendelte. Ezen pótszemlére kötelezett egyének öszszeirása október hó 17 és 24-ík napjai között fog eszközöltetni. Apótszemlék az 1892—1894 és 1878—1890 évi születésű egyénekre nézve október hó 27től, november hó 30-ig terjedő időben, az 1891 — 1895—1896 és 1873—1877 évi születésű egyénekre nézve pedig december hó 6-tól december hó 31-ig fognak megtartatni.