Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-14 / 82. szám

2 82-ik szám. nsíhhidék. 1915. október 14. minden gyülekezetben összeállottak lel­kes hölgyeink, honleányaink és készítet­ték a meleg ruhákat, térdmelegitöket, a haskötőt, a melvédöt s százszámra kül­dözték a megjelölt helyekre s onnan a harctérre. Mikor a hadbavonultak kereső nélkül maradt családjai fordultak kérő szóval a társadalom és az állam felé, egyházi embereink is, lelkészeink, taní­tóink s egyházi elöljáróink is, összeál­lottak és gyűjtéseket rendeztek a gyü­lekezetben is, a templomi szószékekről is. Mikor a sebesültek megérkeztek, azok számára fehérnemüeket, ágynemüeket, házankénti gyűjtéssel kenyeret, élelmi­szereket gyűjtöttünk. A gyülekezet női tagjai önkéntes betegápolónöi szolgála­tokat válaltak; különösen olyan helyeken ahol vöröskeresztegyletek és ezek által fentartott sebesült és beteg kórházak voltak, mint Balkány, Búj, Kállósemjén, Kemecse, Nagykálló, Nyírbátor, Nyirbak­tán, Nyíregyházán, Ujfehértón. A rok­kant katonák számára (1915. augusztus 8.) perselypénz cimen 1.018 korona 51 fillért küldtünk a püspöki hivatal cimére Debreczenbe. A katonai özvegyek és ár­vák számára és imakönyvekre a gyűjtés még most is folyamatban van. De mind ezekről részletesebben, az adományok felsorolásával esperesi évi jelentésemben emlékezem meg. Azonban a gyűjtések főbb összegeit középszabolcsi egyház­megyénk 46 gyülekezetéből, habár a va­lóságban ezek főleg ma már sokkal többre rúgnak, itt is fel kell említenem: 1. Karácsonyi ajándék cimén be­gyült s felküldetett 755 korona 46 fillér; 2. Szederlevél, térdmelegitő, hasme­legitő, csuklóvédő, hósapka, kis- és nagy párna, lepedő, törülköző, szőrmeruhák, bundák, melegingek, lábravalók, kis- és nagykendők, pokrócok, melegkeztyük; élelmiszerek: buza, gabona, kenyér, liszt, burgonya, káposzta, paszuly, aprómarha, zsir, tej, vaj, tojás, befőtt, sütemény; imakönyvek, vallásos iratok stb. cimen. 37,949 korona 76 fillér; 3. Hadisegély cimen . . . 288,668. korona; 4. Perselypénz a rokkantak részére 1.018 korona 51 fillér, összesen 327.636 korona 27 fillér. Azonban habár ezen adatokat az egyes gyülekezetekből gyűjtöttem is össze, mégis meg kell jegyeznem, hogy ennél a bár elég tekintélyesnek látszó összegnél is több adatott a jelzett hadi­célokra; mivel sokan nem is mondták be hiven ez adatokat; sok helyen más cimen, társadalmi téren adakoztak ; sok­szor pedig az értékek nagyon is mél­tányosan alacsonyan számíttattak. Ezen kivül egyes helyeken a hadifoglyok ré­szére is hozattak áldozatok. Viszont lel­késztársaim az idegen országokban levő hadifoglyaink érdekében is buzgón, hi­ven fáradoztak. És ha az országban, vagy esetleg vármegyénkben is fordultak elő visszaélések, panamák — azok nem ami egyházaink gyülekezeteink kebelében voltak s nem ami református hiveink, nem hitsorsosaink közt fordultak elő. * * * íme nt. egyházmegyei közgyűlés! Ekként fáradoztak a legközelebb elmúlt háborús év leforgása alatt református gyülekezeteink és azoknak vezetői, lel­készei, tanitói, egyházi elöljárói itthon is, a harctéren is a Haza és a Haza fiainak s az egyháztagoknak megmen­tése érdekében. Valóban református hiveink nemcsak a templomok látoga­tásában voltak buzgóbbak mint máskor, hanem a keresztyéni szeretet munkái­nak gyakorlásában is. Lelkesedéssel, önmegtagadással hozták, vitték az ado­mányokat a harctéren küzdök számára is, a kórházakban szenvedők, a rokkan­tak, a vakok, a nyomorékok számára is. Azonban fájdalom ! valamint a világhá­borúnak még nem láthatjuk a végét, azonképen az itthon levők szeretet mun­kájának sincs — és csak a jó Isten a megmondhatója, hogy mikor lesz vége. Ott vannak már a munkatehetetlenek, a rokkantak, a félkezüek, a féllábuak, a nyomorékok, a sánták, a vakok, az öz­vegyek, az árvák, a kereső nélkül, a gyámol és támasz nélkül maradt öre­gek, akik mind az államtól, és a társa­dalomtól várják a segedelmet! És a vo­natok még mindig százával, ezrével hozzák a sebesülteket! Ezek körül a polgári és egyházi társadalomnak, lel­készeknek, tanítóknak, egyházi elöljá­róknak, még igen sok teendői lesznek. Lesz még kötelességök az élőknek az elhunyt hősök emléke körül is. Ezeknek a neve és emlékezete nem mehet egy­hamar feledésbe! Módját kell ejteni, módját kell keresni miként örökittesék meg minden községben, minden gyüle­kezetünkben az elhunyt hősök neve és emlékezete?!... A hősök sirjai sem ma­radhatnak jeltelenül! Nem, főleg a Kár­pátok szorossaiban, ahol ők állították meg, ahol ők tartották fenn a Hazát megsemmitéssel fenyegető ellenséget, „ők tartották meg számunkra ezt a he­lyet, ahol honszerző őseink először lát­ták meg e szép Hazát!... Azóta drá­gább nekünk ez a föld a Kárpátok földje, mióta az elhullott hősök abban a földben pihennek... És e sirok nem maradhatnak jeltelenül"... De nem ma­radhatnak jeltelenül a többi hősök, a hazai vagy idegen földben nyugvó hő­sök sirjai sem. Ezen kötelességek telje­sítése körül még nekünk is teendőink lesznek. Ámde még a hazáról sem mondhat­juk el nyugodtan és határozottan, hogy meg van mentve. Meglehet még, ne adja az Isten; de meglehet, hogy majd hangzani fog most is, mint félszázad előtt, hogy „mindnyájunknak el keli menni"! . . mivel „a nagyvilágon e ki­vül nincsen számunkra hely!" De ha ugy lesz, ha csakugyan el kell menni, mindnyájan el fogunk menni! És az ezer éves magyar Nemzet meg fogja majd mutatni, hogy: „ Van benne élni Jog, Hit és Erő" . . De hiszünk, hiszünk az igazságos Istenben, a magyarok Istené­ben is,.hogy meg fog bennünket segí­teni ! . . Ezzel az erős hittel és bizonyos reménységgel fejezem be e szerény meg­nyitó beszédet is, hogy: „Isten! áldd meg a magyart! . . Nyújts feléje védő kart, — ha küzd ellenséggel" . . Ámen. A rokkantakért. Énekes János nyíregyházi r. kath. prépost főesperes, Billa Jenő polgármesterhez 300 ko­ronát küldött a következő sorok kíséretében: Nagyságos Polgármester Ur! Akik a mostani történelmi időket át­éljük, mindnyájan érezzük, mily sokkal tar­tozunk azoknak a vitéz harcosoknak, akik hősi önféláidozással védik szeretett Hazán­kat a minden oldalról ránk támadt ellen" ség ádáz irigységével szemben. Sajnos, so­kan elhullanak a csatatereken s életük fel­áldozásáért csak az utókor hálás emlékezete lehet jutalmuk. Nem kevesebb számmal lesznek, akik az idegölő küzdelmekben ki­merülve, megcsonkulva, mint munkaképte­lenek kerülnek vissza, kikről a társadalomnak lesz kötelessége gondoskodni. Az állam anyagi erejéhez képest min­den esetre megfogja tenni ezekkei szemben kötelességét. Azonban szükséges is, meg jói is fo g esni nekik, ha szűkebb hazájuk, szülőváro­suk polgársága is részt vesz anyagi gondjáik enyhítésében és a rendes, megszabott állam­segélyen felül segélyezi őket. E cél vezérel engem s más, velem együtt érző társaimat, hogy felkérjük Nagyságos Polgármester urat, miszerint álljon egy oiyan mozgalom élére, mely a Hazáért szenvedett, segélyre szoruló hős rokkant katonáink ré­szére külön városi alap létesítésére irányul. Csekély kezdeményezésként ezen alapra ezennel felajánlok és mellékelek 300 K azaz Háromszáz koronát, mely ősszegből 200 ko­rona a háború szerencsés befejezésére f. hó 10-én, Magyarok Nagyasszonya ünnepén Nyíregyházáról Máriapócsra vezetett könyörgő körmenet gyűjteményének eredménye ; 90 korona Jakab József nyíregyházai kath kán­tor és karmester alkalmi valásos füzetének általa felajánlott tiszta jövedelméből szárma­zik, 10 korona pedig Frint Ella gyűjtemé­nyéből állott elő. Azon ígérettel, hogy Nagyságod által indítandó actió esetén a további anyagi hozzájárulásban is készséggel fogok közremű­ködni, igaz tisztelettel s nagyrabecsüléssel vagyok: Nagyságos Polgármester Ur, Nyíregyházán, 1915 október hó 12-én alázatos szolgája: Énekes János s. k. prépost, főesperes, nyíregy­házai r. k. plébános. A polgármester köszönettel fogadta a kül­dött összeget, melyet egyelőre a házipénztár­ban helyezett letétbe. Rövidesen össze fogja hívni az értekezle­tet a rokkantok segélyezési ügyének megbeszé­lése végett s nem kételkedünk abban, hogy Nyíregyháza város társadalma, mely már eddig is annyi tanújelét adta hazafias áldozatkészsé­gének, ettől a nemes céltól sem vonja meg támogatását és megvalósuláshoz juttatja az eszmét Vasúti menetrend. Nyíregyházára érkezik : Szerencs-felől reg. d. u. I 2 2*, este 8™*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8f£.. Csap-felől reggel 6 5 3, este 821. Mátészalfca-felől reggel 6 0 5, este 71°. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0, d. u. 5 2 0. Polgár-felől reggel 6 3 7, d. u. 5 0 6. Kyíradony-felől nem közlekedik. Nyíregyházáról indul: SzereilCS-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*, este 9^. Debrecen-felé reggel 5! s, 7 2 0, este 92!. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé reggel 7 1 6, este 8 4 5. Yásárosnamény-felé reggel 7 1 0, este 8 5 0. Polgár-felé reggel 7 2 0, este 622­NyíradOIiy-felé nem közlekedik. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom