Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-03 / 79. szám

2 79-ik szám. jstyírltidék. 1915. október 3. okor már is, még nagyobbat fog okozni, ha valami nem történik, ezután. Az ország legnagyobb hagymater­melő vidéke Makó környéke. A makói hagymának hire van a külföldön is. Itt Nyíregyházán is azt keresték a gazda­asszonyok a háztartás számára. Nos hát ami most ezzel a makói hagymával történik, az egyszerűen bot­rány. A hagyma termés ebben az év­ben a szokottnál is nagyobb volt. Most abból nem visznek ki külfölre semmit. Németországba tilos a kivitel; Orosz­országba természetszerűleg nem visznek belőle; Ausztria a makói hagyma szer­fölötti megdrágulása miatt Hollandiából látja el magát hagymával. És a marok­kói hagyma ára pár hét alatt három­szorosára emelkedett a nyári drága áraknak is. Még augusztus elején 30 K volt a vereshagyma métermázsája, most 75—80 korona vaggon számra. És még feljebb fogják emelni az üzérkedők, ha valami nem történik. Mikor megtudták, hogy Hollandiá­ból immár Magyarországra is kezdenek hagymát szállitani, nekiestek a lelket­len spekulánsok és összevásárolták a hollandi hagymát is, levitték Makóra és onnan, mint makói hagymát árusítják a jól felemelt áron. Ezt egy szakember irja le igy, rá­mutatva arra is, hogy a mostani viszo­nyok között a hagymaszükséglet az országban voltaképen kisebb, mint más­kor, mert hiszen a húsfogyasztás is je­lentékenyen kisebb, tehát hagymából is kevesebbre van szükség. És mégis 200 korona a fokhagyma ! Ez a hagymával való spekuláció világit reá a drágaság igazi okaira az egész vonalon. Lelketlen spekulánsok üzérkednek a szerencsétlen fogyasztók terhére min­dennel. Ne ke ressük tehát az okot egyik vagy másik osztálynál. Sem a terme­lőknél, sem a közvetítőknél, hanem va­lamennyiük között az üzérkedőknél, a spekulánsoknál. Spekulánsok vannak a termelők kö­zött, akik azt remélik, hogy a termények maximális árát a kormány fel fogja emelni, épen ugy, mint a tavasszal a ten­gerinél tette Spekulálnak, várnak, nem adják el terményeiket, vagy ha igen, valamelyes uton-módon a maximális árak megkerülésével. Spekulánsok van­nak a közvetitők között, akik összeszerzik ami megszerezhető és verik fel az ára­kat az égig. Minden cikknél ami meg­szerezhető és amire a fogyasztónak szüksége van vagy lehet. Ezekkel szemben csak egy segítség van; requirálni kell minden közfogyasz­tási cikket! De mennél előbb! Mielőtt az árakat annyira föl nem verik, hogy aztán a requirálási árakat is tulmagasra kelljen megállapítani. Ha a hadsereg céljaira az összes háztartási fémeszközök requirálhatók, miért ne legyenek requirálhatók az itt­honmaradtak létfenntartására szükséges cikkek ? Már pedig immár a létfenntar­tásról van szó! Az itthonmaradtak lét­fenntartása forog kockán a lelketlen spekulánsok kapzsisága miatt! Őrült gondolatok. A szerény viszonyok között élő, az élet gondjaival küzdő európai emberek, nem képe­sek felfogni azt, miként lehetséges az amerikai embereknek, aránylag lulrövid idő alat, millió­kat, milliárdokat szerezni. Ha okosan gondolkozunk, rájöhetünk a mesés vagyonszerzés okára. Az amerikaiak a világ minden részéből csábították a szánandó embereket. A kivándorló szerencsétlenek emberi erőt meghaladó munkával, ezer veszély kőzött, többet kerestek ugyan, mint például Magyaror­szágon ; de a visszatért embereket, korán meg­vénitette, őrökre munkaképtelenné tette az amerikai túlfeszített foglalkozás. Az amerikai lelkiismeretlenség eszkőznek tekinti a kivándoroltak millióit. Az oda vándo­roltak milliói keresik azon rengeteg kincseket, melyeknek nagyságát szerény képességű em­ber felfogni képtelen. Az amerikai telhetetlenség nem ismer ha­tárt. Tudjuk, hogy az amerikai kapzsiság oka, a most duló háború hosszura nyúlásának. Ha Amerika nem szállít hadiszükségleteket, az em­bermészárlásnak régen vége lett volna. Az án­tánt előre készült a rettenetes háborúra, a neki legalkalmasabbnak vélt időben kényszeritette védekezésre a központi hatalmakat. Kitűnt azonban, hogy minket összemorzsolni a nyers erőnek, a biztos győzelemmel dicsekvő gőgnek nem sikerült, A magyar és német hősiesség, az ellenség százezreit pusztította el. Az ántánt­nak kiképezett katonái és muníciója elfogyott, mely körülmény a háború befejeztét jelentette voln^, ha Amerika nem küld — jó pénzért — muníciót. Tehát az amerikai kapzsiság, telhe­tetlenség az oka, hogy az ellenséges milliók ma is harcban állanak, ma is pusztítják egymást. Mi erősen hisszük, hogy a háború végéhez közeleg. Az orosz fut, menekül, tőnkre van verve. A francia, angol hasztalanul erőlködik. A hitszegő olasz tátongó sebeinek kötözésével van elfoglalva s mégis késik győzelmünknek elérése. Ha küzdő katonáinknak egy következő tél borzalmait kell átszenvedniük, ennek egye­nesen azjn Amerika lesz az ok,i, mely pénzt és hadieszközöket ad az egymást ámitó szö­vetségeseknek. Mindez nem elég Amerikának. Éz a gaz­dasága által elvakított nép, azon őrült gondo­lattal foglalkozik, hogy csatatereinken ősszedeli az elhalt katonák csontjait és üzleti célra fel­dolgozza. Hihetetlen vakmerőség ez, mely bor­zadállyal tölt el minden érző embert, s amely nem jelent egyebet, mint azt, hogy az amerikai kapzsiság megakarja rab ölni csatatereink óriás temetőjét. A porból lett ember, legyen porrá, ezt szabja elénk istennek tőrvénye. A föld mely nyög az egymás ellen küzdő emberáradat terhe alatt, ölébe fogadja az elesetteket. Ellenség, az ellenségével, békén pihen azon közös sírban, mely pihenést, nyugodalmat ád. Ezt a sírt há­borgatni, ezt a sirt megszentségteleníteni, még az amerikai elvetemültségnek sem szabad. Az ilyen, még gondolatnak is sok vakmerőség ellen, tiltakoznia kell minden olyan nemzetnek, mely elismeri, hogy a küzdő katonák, elvérzett hősök még sírjaikban is tiszteltetést érdemelnek. Értse meg ezt azon Amerika, mely előtt még az ele­settek nyugvó testrészei sem számithatnak kí­méletre. Az elesett, hazájukért elvérzett hősök leg­többjének nem jelöli nyughelyét ismertető emlék. Ezeknek sírját nem ápolja özvegyek és árvák gondos keze, de ne feledje a zsebre szá­mító amerikai szivtelenség, hogy ott viraszt az ilyen sírok felett a gyászoió özvegyek, vigasz­talhatlan árvák, érző szivek kegyelete. Hi az ilyen sírokat nem öntözhetik a mérhetlen vesz­teségnek fájdalmas könnyei, a felszáradó kőny­nyekből keletkező harmatcseppek igazolják, hogy tengernyi könnyet fakasztottak mír az amerikaiak által élesztett haboru borzalmai. Azon amerikaiak, akiknek zavart fejében megfogamzott a már emiitett, eléggé el nem Ítélhető gondolat, jöjjenek az általuk barbárnak képzelt magyarok közé és lássák, hogy a ná­lunk elhalt ellenséges katonákat minő kegyelet­tel hantolják el. Mi a halottban, elhaltat és nem ellenséget látunk s percre sem gondolunk arra, hogy még az ellenség elhalálozásából is bár­mely hasznot lássunk. Mi hisszük, hogy az elesett hősök csont­jainak felbontását célzó számítás boszantó és soha nem teljesülő számítás marad; de szó nélkül még sem hagyható az olyan merénylet, mely a harcterek sírjainak kifosztását célozza. Sok bűn terheli Amerikát, de az volna a leg­nagyobb bün, ha nem hagynák békén porlani azokat, akik küzdöttek, elvérzettek hazájukért. Ha megírjuk eme borzalmas háború tör­ténetét, bizonyára pirulhat Amerika azon kö­vetkező nemzedék előtt, mely igazságosan fog ítélkezni az amerikaiak ostorozást érdemlő viselkedése felett. Sipos Lajos. Levél a harctérre. A nagy esztendő. Én a csillagokból olvasok. Vér és vér mindenütt. . . Széchenyi. Édes íiam! Mikor a háború elkerülhetetlen szüksége bizonyossá vált, s a királyi szózat föl­emelő igazságait olvastuk: mindnyájan éreztük, hogy nagy leszámolás előtt állunk, amely or­szágokat tog megrendíteni s talán el is söpörni. S mikor az általános mozgósítás hírére egymást érték a lelkesen tüntető felvonulások, s kato­naság és polgárság szive egybedobbant életünk és vérünk felajánlásában: mindnyájan tudtuk, hogy a ránk nehezülő megpróbáltatást becsü­lettel, férliasan, elszántan fogjuk kiállani. Ott énekelted Kossuth szobra előtt te is a Himnuszt meg a Klapka-indulót, s a pillanat heve az idők multával forró elhatározássá fo­kozódott benned; én az erkélyről néztem le rátok, borongó lelkem a jövőbe próbált bepil­lantani s annak mély sötétségében is a meg­nyugvás szelíd világát kereste. Oly szépek voltatok ifjú lelketek teljes ki­bontakozásában, oly biztatólag töltötte be keb­lünket a diadal reményének megejtő varázsa... És kitört a háború a maga teljes nagysá­gában és félelmességében. A hatalmi érdek, számítás és nagyravágyás álarca hitvány rongy­ként hullott le az úgynevezett kulturnépekről; a kisebbek mint megannyi vak eszközök állot­tak az erősek szolgálatiba s ürügyet adtak a minden értéket leromboló ultima rációra. Hul­lámok módjára dagadt az okok és okozatok vaskényszerüsége s egykettőre a világháború észvesztő forgatagában találtuk magunkat. Meg nem állhatom itt, hogy e hullámok szemléltetése s egyben a számbeli és erőviszo­a nm. m. kir. belügyminiszter ur rendeletének BLUMBERQ JÓZSEF Előnyös árakban kaphatók: fertőtienitő-cikkek és szers^ megfelelő összeállításban már 6 koronáért, kötszergyárában szerezhetó'k be. illatszerek,szappanok, hadfelszerelési cikkek,fénykép egyes hiányzó alkatrészek legolcsóbban Telefonszám 96. :: Kath. parochia. és kerékpár-alkatrészek, mindennemű gummiáruk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom