Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-03 / 79. szám

2 79-ik szám. jstyírltidék. 1915. október 3. okor már is, még nagyobbat fog okozni, ha valami nem történik, ezután. Az ország legnagyobb hagymatermelő vidéke Makó környéke. A makói hagymának hire van a külföldön is. Itt Nyíregyházán is azt keresték a gazdaasszonyok a háztartás számára. Nos hát ami most ezzel a makói hagymával történik, az egyszerűen botrány. A hagyma termés ebben az évben a szokottnál is nagyobb volt. Most abból nem visznek ki külfölre semmit. Németországba tilos a kivitel; Oroszországba természetszerűleg nem visznek belőle; Ausztria a makói hagyma szerfölötti megdrágulása miatt Hollandiából látja el magát hagymával. És a marokkói hagyma ára pár hét alatt háromszorosára emelkedett a nyári drága áraknak is. Még augusztus elején 30 K volt a vereshagyma métermázsája, most 75—80 korona vaggon számra. És még feljebb fogják emelni az üzérkedők, ha valami nem történik. Mikor megtudták, hogy Hollandiából immár Magyarországra is kezdenek hagymát szállitani, nekiestek a lelketlen spekulánsok és összevásárolták a hollandi hagymát is, levitték Makóra és onnan, mint makói hagymát árusítják a jól felemelt áron. Ezt egy szakember irja le igy, rámutatva arra is, hogy a mostani viszonyok között a hagymaszükséglet az országban voltaképen kisebb, mint máskor, mert hiszen a húsfogyasztás is jelentékenyen kisebb, tehát hagymából is kevesebbre van szükség. És mégis 200 korona a fokhagyma ! Ez a hagymával való spekuláció világit reá a drágaság igazi okaira az egész vonalon. Lelketlen spekulánsok üzérkednek a szerencsétlen fogyasztók terhére mindennel. Ne ke

ressük tehát az okot egyik vagy másik osztálynál. Sem a termelőknél, sem a közvetítőknél, hanem valamennyiük között az üzérkedőknél, a spekulánsoknál. Spekulánsok vannak a termelők között, akik azt remélik, hogy a termények maximális árát a kormány fel fogja emelni, épen ugy, mint a tavasszal a tengerinél tette Spekulálnak, várnak, nem adják el terményeiket, vagy ha igen, valamelyes uton-módon a maximális árak megkerülésével. Spekulánsok vannak a közvetitők között, akik összeszerzik ami megszerezhető és verik fel az árakat az égig. Minden cikknél ami megszerezhető és amire a fogyasztónak szüksége van vagy lehet. Ezekkel szemben csak egy segítség van; requirálni kell minden közfogyasztási cikket! De mennél előbb! Mielőtt az árakat annyira föl nem verik, hogy aztán a requirálási árakat is tulmagasra kelljen megállapítani. Ha a hadsereg céljaira az összes háztartási fémeszközök requirálhatók, miért ne legyenek requirálhatók az itthonmaradtak létfenntartására szükséges cikkek ? Már pedig immár a létfenntartásról van szó! Az itthonmaradtak létfenntartása forog kockán a lelketlen spekulánsok kapzsisága miatt! Őrült gondolatok. A szerény viszonyok között élő, az élet gondjaival küzdő európai emberek, nem képesek felfogni azt, miként lehetséges az amerikai embereknek, aránylag lulrövid idő alat, milliókat, milliárdokat szerezni. Ha okosan gondolkozunk, rájöhetünk a mesés vagyonszerzés okára. Az amerikaiak a világ minden részéből csábították a szánandó embereket. A kivándorló szerencsétlenek emberi erőt meghaladó munkával, ezer veszély kőzött, többet kerestek ugyan, mint például Magyarországon ; de a visszatért embereket, korán megvénitette, őrökre munkaképtelenné tette az amerikai túlfeszített foglalkozás. Az amerikai lelkiismeretlenség eszkőznek tekinti a kivándoroltak millióit. Az oda vándoroltak milliói keresik azon rengeteg kincseket, melyeknek nagyságát szerény képességű ember felfogni képtelen. Az amerikai telhetetlenség nem ismer határt. Tudjuk, hogy az amerikai kapzsiság oka, a most duló háború hosszura nyúlásának. Ha Amerika nem szállít hadiszükségleteket, az embermészárlásnak régen vége lett volna. Az ántánt előre készült a rettenetes háborúra, a neki legalkalmasabbnak vélt időben kényszeritette védekezésre a központi hatalmakat. Kitűnt azonban, hogy minket összemorzsolni a nyers erőnek, a biztos győzelemmel dicsekvő gőgnek nem sikerült, A magyar és német hősiesség, az ellenség százezreit pusztította el. Az ántántnak kiképezett katonái és muníciója elfogyott, mely körülmény a háború befejeztét jelentette voln^, ha Amerika nem küld — jó pénzért — muníciót. Tehát az amerikai kapzsiság, telhetetlenség az oka, hogy az ellenséges milliók ma is harcban állanak, ma is pusztítják egymást. Mi erősen hisszük, hogy a háború végéhez közeleg. Az orosz fut, menekül, tőnkre van verve. A francia, angol hasztalanul erőlködik. A hitszegő olasz tátongó sebeinek kötözésével van elfoglalva s mégis késik győzelmünknek elérése. Ha küzdő katonáinknak egy következő tél borzalmait kell átszenvedniük, ennek egyenesen azjn Amerika lesz az ok,i, mely pénzt és hadieszközöket ad az egymást ámitó szövetségeseknek. Mindez nem elég Amerikának. Éz a gazdasága által elvakított nép, azon őrült gondolattal foglalkozik, hogy csatatereinken ősszedeli az elhalt katonák csontjait és üzleti célra feldolgozza. Hihetetlen vakmerőség ez, mely borzadállyal tölt el minden érző embert, s amely nem jelent egyebet, mint azt, hogy az amerikai kapzsiság megakarja rab ölni csatatereink óriás temetőjét. A porból lett ember, legyen porrá, ezt szabja elénk istennek tőrvénye. A föld mely nyög az egymás ellen küzdő emberáradat terhe alatt, ölébe fogadja az elesetteket. Ellenség, az ellenségével, békén pihen azon közös sírban, mely pihenést, nyugodalmat ád. Ezt a sírt háborgatni, ezt a sirt megszentségteleníteni, még az amerikai elvetemültségnek sem szabad. Az ilyen, még gondolatnak is sok vakmerőség ellen, tiltakoznia kell minden olyan nemzetnek, mely elismeri, hogy a küzdő katonák, elvérzett hősök még sírjaikban is tiszteltetést érdemelnek. Értse meg ezt azon Amerika, mely előtt még az elesettek nyugvó testrészei sem számithatnak kíméletre. Az elesett, hazájukért elvérzett hősök legtöbbjének nem jelöli nyughelyét ismertető emlék. Ezeknek sírját nem ápolja özvegyek és árvák gondos keze, de ne feledje a zsebre számító amerikai szivtelenség, hogy ott viraszt az ilyen sírok felett a gyászoió özvegyek, vigasztalhatlan árvák, érző szivek kegyelete. Hi az ilyen sírokat nem öntözhetik a mérhetlen veszteségnek fájdalmas könnyei, a felszáradó kőnynyekből keletkező harmatcseppek igazolják, hogy tengernyi könnyet fakasztottak mír az amerikaiak által élesztett haboru borzalmai. Azon amerikaiak, akiknek zavart fejében megfogamzott a már emiitett, eléggé el nem Ítélhető gondolat, jöjjenek az általuk barbárnak képzelt magyarok közé és lássák, hogy a nálunk elhalt ellenséges katonákat minő kegyelettel hantolják el. Mi a halottban, elhaltat és nem ellenséget látunk s percre sem gondolunk arra, hogy még az ellenség elhalálozásából is bármely hasznot lássunk. Mi hisszük, hogy az elesett hősök csontjainak felbontását célzó számítás boszantó és soha nem teljesülő számítás marad; de szó nélkül még sem hagyható az olyan merénylet, mely a harcterek sírjainak kifosztását célozza. Sok bűn terheli Amerikát, de az volna a legnagyobb bün, ha nem hagynák békén porlani azokat, akik küzdöttek, elvérzettek hazájukért. Ha megírjuk eme borzalmas háború történetét, bizonyára pirulhat Amerika azon következő nemzedék előtt, mely igazságosan fog ítélkezni az amerikaiak ostorozást érdemlő viselkedése felett. Sipos Lajos. Levél a harctérre. A nagy esztendő. Én a csillagokból olvasok. Vér és vér mindenütt. . . Széchenyi. Édes íiam! Mikor a háború elkerülhetetlen szüksége bizonyossá vált, s a királyi szózat fölemelő igazságait olvastuk: mindnyájan éreztük, hogy nagy leszámolás előtt állunk, amely országokat tog megrendíteni s talán el is söpörni. S mikor az általános mozgósítás hírére egymást érték a lelkesen tüntető felvonulások, s katonaság és polgárság szive egybedobbant életünk és vérünk felajánlásában: mindnyájan tudtuk, hogy a ránk nehezülő megpróbáltatást becsülettel, férliasan, elszántan fogjuk kiállani. Ott énekelted Kossuth szobra előtt te is a Himnuszt meg a Klapka-indulót, s a pillanat heve az idők multával forró elhatározássá fokozódott benned; én az erkélyről néztem le rátok, borongó lelkem a jövőbe próbált bepillantani s annak mély sötétségében is a megnyugvás szelíd világát kereste. Oly szépek voltatok ifjú lelketek teljes kibontakozásában, oly biztatólag töltötte be keblünket a diadal reményének megejtő varázsa... És kitört a háború a maga teljes nagyságában és félelmességében. A hatalmi érdek, számítás és nagyravágyás álarca hitvány rongyként hullott le az úgynevezett kulturnépekről; a kisebbek mint megannyi vak eszközök állottak az erősek szolgálatiba s ürügyet adtak a minden értéket leromboló ultima rációra. Hullámok módjára dagadt az okok és okozatok vaskényszerüsége s egykettőre a világháború észvesztő forgatagában találtuk magunkat. Meg nem állhatom itt, hogy e hullámok szemléltetése s egyben a számbeli és erőviszoa nm. m. kir. belügyminiszter ur rendeletének BLUMBERQ JÓZSEF Előnyös árakban kaphatók: fertőtienitő-cikkek és szers^ megfelelő összeállításban már 6 koronáért, kötszergyárában szerezhetó'k be. illatszerek,szappanok, hadfelszerelési cikkek,fénykép egyes hiányzó alkatrészek legolcsóbban Telefonszám 96. :: Kath. parochia. és kerékpár-alkatrészek, mindennemű gummiáruk-