Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-26 / 77. szám

74-ik szám. jíyírvidék. 1915, szeptember 16. 3 ugyanaddig az angol pénzértékét megdöntve, súlyos csapást mérnek az angol kapitalizmusra; és igy minél több lőszert, muníciót szállítanak az ántántnak, annál inkább jobban megingatják a sterling uralmát, mely csak addig lehetett feltétlen becsű nemzetközi fizető eszköz, mig értéke állandó és biztos volt ; ellenben nem lehet azóta: mióta 6Vs

0/o-os esését eltüntető szándékkal a Morgan-csoporttól egy milliárdot óhajtott kölcsönvenni az angol állam, hogy az Amerikában rendelt lőszereket ne sterling, hanem dollár értékkel fizethesse. Az angol kapitalizmus, a háború előidézője súlyos sebekkel lesz kénytelen visszahúzódni, mert a gazdasági hegemónia, a nagy imperialisztikus törekvések eme alapja ugy látsziK két irányban: Németország és az Egyesült államok felé elköltözik Nagybrittánia mindent magához ragadni akaró polipkarjaiból. K. K. Egyházmegyei közgyűlés. A közép szabolcsi református egyházmegye 1915. év szeptember 21—22. napjain tartotta meg Nyíregyházán szokásos őszi közgyűlését. A háború legtöbbeket visszatartott az egyházmegye megszokott alakjai közzül, úgy is elég nagy volt azonban az érdeklődés a gyűlés iránt. Ott láttúk az elnökségen: Görömbey Peter esperesen és Gencsy Albert gondnokon kivül, Mikecz Dezső, Rátz Gyula, Andrássy Kálmán, Nánássy Andor tanácsbirákat, az egyházmegye jegyzői karát Mikecz István, Korocz József, dr. Katonka Bertalan, Melkó és Bokross jegyzőket, Szesztay Zoltán v. m. ügyészt, Szikszay Andrást, Tóth Gábort s a e. m. tanítóság képviseletében Délczeg Sándort stb. Meghatóan zendült fel a sok buzgó ajakról az örökszép zsoltár ,Te benned bíztunk eleitől fogva". Mindenki átérezte e zsolozsma mai rendkívüli aktualitását. Ugyan ennek a felemelő hangúlatnak volt méltó kifejezője Görömbey Péter imája és elnöki megnyitója, mely megkapó képet nyújtott az elmúlt háborús év nagy eseményeiről, szörnyű borzalmairól s áhítattal fordult az egek urához, hogy adjon sikert és kitartást küzdő hőseinknek, erőt az itthonmaradottaknak, hogy azok méltó munkatársak lehessenek a nagy küzdelemben, és adjon békét mielőbb a szenvedő emberiségnek. Érdekes számadatokkal mutatott reá az esperes arra miképpen vette ki részét az egyházmegye az elmúlt háborús év jótékony mozgalmaiból s háborús tevékenységéből. Az egyházmegye tagjai közzül 2 tanácsbiró, 2 lelkész s 32 tanitó küzd a harctéren. Sajnos van már közülök hősi halált halt, fogoly és sebesült egyaránt. A hadikölcsönben s külömböző háborús jótékonykodásban 327.336 K 47 f. értékkel vettek részt egyházaink, minden irányban kivéve részüket a hazafias kököteleség teljesítés e szép és hasznos terén is. 112 harangot ajánlott fel az egyházmegye a hadseregnek hogy áhítatra hívás helyett mint ágyuk ébreszenek rémületet azok szivébe kik nemzeti létünk ellen mertek támadni. Méltó szavakkal parentálta el a közgyűlés az egyház legutóbb elhalt nagyjait: Baksay Sándort a kiváló püspököt és írót, Bary József és Helmeczy József e. ker. képviselőket, szolnoki Jármy Mártont és Ödönt, kik a múltban nagyrabecsült s tevékeny részt vettek az egyházmegye életében. Kijutott az ünneplésből is egyeseknek. Mikecz Istvánt vármegyei főjegyzővé, Dr. Szesztay Zoltánt vármegyei főügyésszé történt megválasztásuk alkalmából üdvözölte meleg szeretettel a közgyűlés s őszinte méltányló szavak hangzottak el a Délczegh Sándor ig. tanitó 40 éves tanítói működése jubileuma alkalmából is. Elhatározták, hogy a reformáció közelgő négyszázados évfordulója megünneplésére csak a háború után teszik meg a szükséges előkészületeket s az internátust sem nyitják meg az idén, hanem tovább is ott hagyják a veres kereszt működésének nemes céljaira. Több iskolai ügy, az egyházi alapítványok rendezése, az egyházmegye anyagi ügyei s számadásai s végre a teljesen megfogyatkozott egyházi vagyonforgalmi ügyek töltötték még ki a különben elég hosszú tárgysorozatot. A közgyűlést egy mai viszonyokhoz mért csendes közebéd fejezte be a Korona éttermében. Városi közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután Balla Jenő polgármester elnöklésével rendes közgyűlést tartott. Az elnöklő polgármester a közgyűlés megnyitása után részvéttel emlékezett meg dr. Haas Emilnek a képviselőtestület régi tagjának váratlanul bekövetkezett elhalálozásáról. Indítványára a közgyűlés az elhalt dr. Haas Emil emlékét jegyzőkönyvében megörökíteni rendelte. Tudomásul vette a polgármesternek azon további bejelentését, hogy özv. Fejér Imréné a város képviselőtestületének néhai férje elhalálozása alkalmából kifejezett részvétéért köszönetet mondott. Ezután megilletődött szavakban hivta fel a város közgyűlését s a közgyűlés utján a város egész közönségét arra a kötelességre, amely e város minden polgárát és testületét a most folyó világháború következtében itt Nyíregyházán elhalt hősök sírjának földiszitése és kivilágítása tekintetében terheli. Bejelentette a polgármester, hogy az itteni barakkórháznak ugy katonai parancsnokságával, mint annak polgári vezetőségével érintkezésbe lépett, hogy részben közvetlenül a barak mellett levő temetőben, részben más temetőkben elhelyezett hősöknek sirjai a halottak napját megelőző estén kivilágíttassanak, földiszittessenek, ugyan ez alkalommal a sirok mellett gyász ünnepély rendez • tessék. A terv ez idő szerint az, hogy a hősök sírjait a város fogja kivilágítani. Az iparosság pedig azokat virággal fogja díszíteni. A közgyűlés helyeslőleg fogadta a polgármester bejelentéseit, látható meghatottsággal járult ahhoz, hogy a hősökről való megemlékezés hjzzájuk méltó formákban és keretekben történhessék meg. Büszke őrömmel jelentette továbbá a polgármester, hogy a mi katonáink az 5-ős honvéd huszárok s a 14 es és 15-ös közös-huszárok a most folyó világháborúban vitézül megállták helyüket s abból kivettek a maguk dicsőségteljes s egyben veszteség-teljes részüket is. A mi katonáink dicsősége visszasugárzik reánk, nemcsak azért, mert számosan közülök a mi testvéreink, a mi gyermekeink, hanem azért is, mert ezek a hős katonák valamennyien Nyíregyháza városát tartják és tekintik a maguk szerető otthonuknak. Indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy hős katonáink tömeges kitüntetése alkalmából üdvözlő iratot intéz ugy az 5-ös honvéd-huszárok, mint a 14 es és 15-ös közös huszárok parancsnokságához. A tárgysorozatra áttérve, tudomásul vette a képviselőtestület, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta a képviselőtestületnek azon elhatározását, mely szerint a m. kir. kormány által kibocsátott II-ik hadikölcsönre Nyíregyháza városa 400,000 korona értékű, Nyíregyháza város gyámpénztári tartalék alapja pedig 25,000 korona névértékű kötvényt jegyzett. A háborúban feldúlt tűzhelyeket újra felépítő országos bizottság megkeresést intézett a város polgármesteréhez az elpusztult kárpáti falvak és lakóházak felépítési költségeihez való hozzájárulás iránt. Balla Jenő polgármesternek e fölhívás következtében Nyíregyháza város közönségéhez intézett fölhívását már közöltük. Most a képviselőtestület a szakosztályok és a tanács javaslatára elhatározta, hogy a mult fogyasztási évi gabonavásárlás eredményéből tiszta jövedelemként mutatkozó 40,000 korona terhére az elpusztult kárpáti falvak és lakóházak felépítési költségeihez 10,000 koronával járul hozzá. A választás alá nem eső képviselőtestületi tagok névjegyzékének kiigazítására a közgyűlés bizottságot alakított, e bizottság tagjaiul: Géczy Géza dr. főjegyzőt és Imre János képviselőtestületi tagot küldötte ki. Ezek után a közgyűlés a mozgóképházakról alkotott szabályrendeletet vette tárgyalás alá, melyet dr. Géczy Géza városi főjegyző készített és adott elő. A szabályrendelet-tervezetnek s annak előzményeinek részletes és beható ismertetése után a képviselőtestület a szabályrendelet-tervezetet ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyalta s azt teljes egészében magáévá tette. Elhatározta egyidejűleg a képviselőtestület, hogy a városi szinház helyiségét mozgófénykép előadások tartására berendezi, tudomásul véve azt, hogy a polgármester mozgófényképelőadások tartására Nyíregyháza városa részére a rendőrhatóságtól engedélyt kért és kapott, elrendelte, hogy a szinház helyiségei 6 esztendőre mozgófénykép előadások céljára nyilvános ajánlati versenytárgyalás utján bérbeadassanak. A város 1914. évi zárószámadására a kövezetvám-alap ugyanezen évi számadásának letárgyalása után dr. Bencs Kálmán pénzügyi tanácsnok ismertetésben tudomásul vette a képviselőtestület a jövedékkezelési bizottságnak azon bejelentését, hogy a város hus és zsir szükségletének fedezésére annak idején meglehetősen kedvezőtlen feltételek mellett vásárolt sertések egy részének levágatásából és kiárusításából befolyt jövedelem a felmerült kiadásokat nemcsak teljesen fedezte, de azoknál még haszon is mutatkozott. A husnemüek árának fokozatos emelkedése következtében pedig a megvásárolt sertések további részének levágatásából és kiárusításából befolyandó jövedelem pedig előreláthatólag tekintélyes hasznot igér. Ha figyelembe vesszük ezek mellett azt, hogy a hatósági húsellátás a piaci áralakulásokra igen kedvező hatással volt, hogy Nyíregyháza város közönsége más városokhoz viszonyítva a zsir és sertéshúst aránytalanul olcsóbban vásárolhatta, mint más városok közönsége s hogy ekként tetemes haszon háramlott közvetlenül a fogyasztó közönségre : a város azon elhatározását, hogy a hus és zsir szükséglet ellátásáról bár csak részben, a jövőben is maga kíván foglalkozni, a legörvendetesebben vesszük tudomásul. A róm. kath. iskolaszék elnökségének kérelmér elhatározta a közgyűlés, hogy a róm. kath. egyház által a királytelki szőlőben létesített 1. számú iskola fenntartási költségeihez 1916 január 1-től évi 1000 koronával járul hozzá, arra való tekintettel, hogy egyrészt ezen hozzájárulás ujabbteher képen nem tekinthető, másrészt azért, mert a tapasztalás azt igazolta, hogy a városra nézve pénzügyileg is kedvezőbb, ha a község által fenntartani kötelezétt iskolát a felekezet tartja fenn, s mert a felekezetek, melyek a tanyai iskolákat fenntartják, kifogástalanul teljesitik tanügyi szempontból is a reájuk háruló kötelességeiket. A máv. debreceni üzletvezetősége megkereste a város képviselőtestületét, hogy az erdei védő szalagot a máv.-nak örökáron adja el. A közgyűlés figyelemmel arra a jó viszonyra, amely a város közönsége és a máv. üzletvezetősége között fennáll, elhatározta, hogy a kért területeket a máv. részére átengedi, az átengedendő területek katasztrális holdjának értékét 2000 koronában határozván meg. Hoszasabb vitát eredményezett az a javaslat, amely a városi alkalmazottak téli zsirszükségletének biztosítására vonatkozott. A város tisztviselői kara a legutóbb tartott tisztviselői értekezleten annak a jogos és méltányos óhajtásának adott kifejezést, hogy ezekben az elképzelhetetlenül súlyos ós nehéz időkben, amidőn az összes élelmiszereknek egyéb szükségleti cikkeknek ára 100—500 %-al emelkedett, valamiképen történjék gondoskodás arról, hogy a tisztviselői kar zsirszükséglete a lehetőség szerint biztosittassék. A jövedékkezelési bizottság foglalkozván a tisztviselők kérelmével, arra való tekintettel, hogy városnak hus üzletei