Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-12 / 73. szám

73-ik szám. J#ÍRYIDBE. 1915. szeptember 12 5 Háborús jegyzetek. A nemzetek örökös harca. Ha a történelem lapjait figyelemmel végig szemleljük, azt a meglepő felfedezést tesszük, hogy a nemzeteknek egymáshoz való békés vi­szonya éppen olyan tökéletlen, mint amilyen tökéletlen az egyes embereknek egymáshoz való békés viszonya. Vagyis : amint a magánéletben örökös az egyenetlenség az emberek között, épen ugy örökös — akár diplomáciai, akár pedig öldöklő, véres — harcban állanak egy­mással a neinzetek. És ez megdöbbentő. Pedig egészen természetes, mert : ha az emberek gyarló voltuknál fogva — megélhetésük biztosí­tására, vagy bármily más indiló okokból ki­folyólag — örökös versengésre, örökös küzde­lemre vannak kárhoztatva, nos tehát... a nem­zeteket ugyanezek a tökéletlen, gyarló emberek alkotják . . . Egy másik sajnálatos jelenség a nemzetek életében az, hogy barátságukat, avagy haragju­kat épen olyan könnyelműen osztogatják egy­más között, akár csak a kicsi, játszó gyermekek. Hogy erről meggyőződjünk, nem kell messze menni: idézzünk emlékezetünkbe a közelmúlt­ból — a sok közül — néhány igen jellemző esetet s elszomoritóan fogunk megbizonyosodni róla. 1911-ben megalakult a balkáni államok kőzött a szövetség,, mely fő vonatkozásában arra irányult, hogy a törököket egy jelentékeny földterületről kiszorítsák és a saját országaik határát kibővítsék. A szövetségi-szerződés ere­jénél fogva sok remény fűződött a balkáni ál­lamok gazdasági fejlődéséhez s a szövetség erős­nek és tartósnak mutatkozott. Mindenki annak jósolta. És mikor a hódított területek fölött osztozkodásra került a sor, mikor az irtózatos balkáni vérfürdőt már mindenki befejezettnek vélte, akkor mi történt ? a fegyvereket újra megköszörülték s a még megmaradt, végső erejüket összegyűjtve, iszonyú elkeseredéssel tá­madtak egymasra a szövetségesek. Még közelebbről érint bennünket Olaszor­szág esete ; Mindnyájan tudjuk, hogy az olasz nemzetet milyen kötelékek fűzték hozzánk: Olaszország hármasszövetségünknek hosszú időn át egyik tagja volt. Mint az emiitett szövetség­nek tagja: rendkívül szigorú szerződési kiköté­sek képeztek a hozzánk és Németországhoz való szövetségi viszonyának feltételeit. És az olaszok — mig a Monarchia és Németország­gal vaió barátságukat előnyükre fordíthatták, mig abból hasznot húzhattak, addig — lát­szólag respektálták a szövetségi szerződés pa­ragrafusait, most azonban, amikor szövetségi kötelezettségüknél fogva áldozatot kellett volna hozmok, elónyösebbnek találták, hogy tőlünk elpártoljanak, sőt — egy ideig jóakaratú sem­legességet színlelve — később nyíltan ellenünk fordultak. Vagy tekintsünk bele hazánk történeti múltjába, vagy akár jelenébe. Igy például a tizenhatodik század elejétől, a keserű emlékezetű mohácsi veszteség dátu­mától kezdve, mintegy három évszázadon át rettegettebb gyűlöltebb ellenségünk nem volt a töröknél, mely barbár módon pusztító, vé­rengző, fanatikus hadaival elárasztotta csaknem az egesz országot s annak mintegy harmad­részét hatalmába kerítette, melynek lakosságát minden elképzelhető módon zsarolta és sanyar­gatta. A tizenhetedik és tizennyolcadik században Thökölyi és Rákóczy vezetésével s ujabban 1848—49-ben Kossuth vezetére alatt legben­sőbb szövetségesünkkkel Ausztriával folytattunk elkeseredett harcot. 1866-ban Ausztria érdekeinek képviseleté­ben a poroszokkal való háborúban vettünk cselekvő részt. S ime: akik a közelmúltban még a leg­gyülöletesebb ellenségeink voltak, most éppen azokkal a nemzetekkel tartunk baráti viszonyt, s velük szövetkezve és egymást kölcsönösen támogatva viseljük mostani ellenségeinkkel a világtörténelemben eddig példátlanul álló, iszo­nyú öldöklő, véres missziónkat. Milyen különösek is az élet körülményei László Béla. \ ÚJDONSÁGOK. Jármy Ödön. Most vesszük a szomorú hirt, hogy Jármy Ödön laskodi földbirtokos, a vármegve törvény­hatósági bizottságának tagja, hashártyagyulla­dásban elhalálozott. Jármy Ödön hirtelen távozása nemcsak szeretteit, hozzátartozóit merítette gyászba, de mindazokat is, akik az ő végtelenül kedves egyéniségét ismerték. Egyike volt azon kevesek­nek, akiknek szeretetreméltóság^ köztudomásu volt s akiknek szivében csak nemes érzések, agyában nemes gondolatok fogantak. Közismert szeretetreméltósága s jószive mellett a magas intelligenciát jellemző finomsággal, gyöngédség­gel és figyelmességgel párosult. Bár magas kort ért, fürgeségét s szellemi erejének teljességét mind e napokig megtartotta. Halálának közvetlen oka ugyan súlyos beteg­sége volt, ám a katasztróphát bizonyára siettette az a fájdalmas csapás, mely a hősi halált halt fiának elveszítésével sújtotta. Az elhalt kedves emlékű öreg úrban Mikecz Dezső alispán apósát gyászolja. — Kitüntetett urnök őfelsége a király nevében Ferencz Salvator főherceg dr. Elekes Aladárné, Füzesséry Elemérné és Kégly Serene úrnők önkéntes ápoló­nők részére a vörös kereszt nyíregyházi fiókja részére teljesített odaadó működé­sükért a h a diékitm é ny es ezüst érmet díjmentesen adományozta. — Az állandó választmány az e hó 17-én tartandó vármegyei rendkívüli közgyűlés tárgyainak előkészítése céljából ugyanaznap reggel V29 órakor dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével ülést tart. —- A vármegyei tisztviselő nyugdíj választmány Simák János nyírbátori járási fő­szolgabíró nyugdíjaztatása végett e hó 14-én Mikecz Dezső alispán elnöklete alatt ülést tart. — Tanév megnyitás. Az ág. h. ev. nép­iskola f. hó-7-én tartotta megnyitó ünnepélyét a templomban, hol Krieger Mihály lelkész, iskolabizottsági egyházi elnök mondott szép ünnepi beszédet és imát. Az egyházat Leffler Sámuel kir. tanácsos, másodfelügyelő kép­viselte. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügy­miniszter a Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör módosított alapszabályait jóváhagyási járadék­kal ellátta. A vármegyei úthálózat. S^abolcsvár­megye úthálózatának kiépítése körül az utóbbi években nagy fellendülés következett be. A háború ugyan nagyobbára hátra vetette a tervbe vett utak kiépítését, de azért a munka nem szünetel egeszen. E^yes utak építése folyamat­ban van. Másoknak a tervei készülnek. Az épí­tés alatt levő és egyes tervezett utak helyszíni megvizsgálására Hartíg Sándor kereskedelem­ügyi miniszteri tanácsos .Kovách Lajos és Di­csőffy Kálmán műszaki főtanácsosokkal e hó 8 án Nyíregyházára érkeztek és Mikecz Dezső alispán, illetőleg Mikecz István vármegyei fő­jegyző, valamint Hoffmann Sándor kir. főmér­nök a nyíregyházai államépitészeti hivatal veze­tője kíséretében három napon keresztül járták be az utakat. Ezek közül Nyíregyházát külö­nösen a nyiregyháza-dombrádi és nyiregyháza­büdszentmíhály, illetőleg tiszalöki utak érdeklik. A háború után ezeknek az építésére is sor kerül. — A nyugdijintézet kibővítésével a vár­megye kimondotta, hogy abba a muzeumőrt és az utbiztosokat is felveszi. — Hősi halál. id. Boczkó Elek nyugal­mazott tanitó fia Károly tanitóképezdész augusztus hó 30-án Galíciában hősi halált halt. A halálesetről ifj. Boczkó Elek tanitó érte­sítette a mélyen megszomorodott szülőket, kivel a megboldogult egy szakaszban, egy fede­zékben küzdött hősiesen az ellenség ellen. — A szállítási igazolványok kötelező voltának kiterjesztése. Az egyes mezőgazda­sági termények és a lisztek szállításához szük­séges igazolványokra vonatkozó rendelkezéseket a kereskedelemügyi miniszter szeptember hó 9-ikén kelt rendeletében kiterjesztette minden­nemű rostaaljra, a trieur-hulladékokra, a hán­tolt és hántolatlan tatárkára, a hántolt és hántolatlan kölesre, a muharmagra, bükkönyre, mindennemű lóhere és lucernamagra, a kender­magra és egyébb olajos magvakra s általában mindennemű fűmagra. Mindezen termények vasúton, hajón vagy gépkocsin csak hatósági szállítási igazolvány mellett lehet szállítani. Az igazolványokat a járásokban a főszolgabírók, a városokban a rendőrkapitány adja ki. — Halálozás. Szerdán temették el Bujon Virosztik András ny. pénzügyőri szemlészt 85 éves korában. Az elhunytban Virosztik Győző fővárosi mentőegyesületi főorvos atyját gyászolja. — Salétrom letiltás. A 100 kilogramm és ennél nagyobb mennyiségű salétromot a kor­mány letiltotta még az esetre is, ha az műtrá­gya cimén vásároltatott. A chili salétromért mm ként 33, a mész salétromért 28, a káli salétromért 64, az amon salétromért 91 koro­nát fizet. Bővebb felvilágosítással a szolgabírói hivatalok szolgálnak. — A haditermény r.-t. perel. A kor­mány elhatározta, hogy a hadi termény r.-t. pereit Budapesten folytathatja le, ha csak az előadókkal másféle megállapodásra nem lép. — Újítás a hadseregszállitásoknál. A honvédelmi miniszter ujabban olyan árlejtési felhívásokat bocsátott ki, melyekben csak a szükségelt tárgy körülírása foglaltatik. A meny­nyiség és szállítási idő elhagyásával azt akarja elérni, hogy kisebb iparosok is pályázhassanak. A miniszter kimondta azt is, hogy minden ajánlatra 10 nap alatt választ ad. Bővebb fel­világosítással a debreceni iparkamara, vagy a helybeli ipartestület szolgál. — Az osztálysorsjáték húzásának elma­radása miatt országszerte sokan zngolódtak. A társaság október 7. és 8.-ára kitűzte az 5-ik osztály húzását. — Elcsípett betörő. Hosszas nyomozás után sikerült rendőrségünknek Takács Dénes János kemecsei határbeli lakos személyében, a nyíregyházi tömeges betörés tettesét elfogni. Nem mindennapi betörő, mert leleményességgel hajtotta végre a lopásokat és ezzel hosszabb ideig sikerült tévútra vezetni a rendőrséget és a károsokat. Jellemző esetként beszélik, hogy amidőn a Bessenyei téri trafikban volt, egy pár éjjelező uri ember véletlenségből arra ment és kíváncsiságból megnyitotta az ajtót. Az azonban csak felül hajlott be. mert belől a betörő hozzátette a lábát. A műkedvelő de­tektívek ezek után tovább mentek, mert azt hitték, hogy a zárnak nagy a játéka. Másutt is ilyen leleményességgel dolgozott, ugy any­nyira, hogy eddig 14 betörést követett el és ismert be. — Hadifoglyok kiadása. Mezőgazdasági munkához hadifoglyok kérésénél ugy községek­nek, mint magánosoknak ezután a pozsonyi I. számú cs. és kir. katonai parancsnoksághoz kell fordulni, még pedig a kérelmezett foglyok szá­mára való tekintet nélkül. Az őrlés megkönnyítése érdekében fi­gyelmezteti alispánunk a községeket és a ter­ményvásárlásra jogosított ipartelepeket közle­kedési és egyébb vállalatokat, hogy az örésre olyan malmokkal lépjenek egyessegre, melyet könnyűszerrel, lehetőleg a vasúti szállítás elke­rülésével megközelíthetők. Bargonyavásárlás. Akinek nagyobb meny­nyiségü rózsaburgonyája van, jelentse be a köz­ségi elöljáróságnak, amely a készleteket e hó 15-ig az alispánhoz jelenti be. — Szőlőtermelés. A pestmegyei Vadkert községben dus szőlőtermés volt s a must most 66-68 K, hektoliterenként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom