Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-05 / 71. szám

71-ik szám. JSRTXRYIDÉK. 1915. szeptember 5 5 névhez való ragaszkodásnak ma nincs valami nagy értelme, mert idegen hangzású ne­vét ma bárki egy koronás bélyeg árán akár Hunyadi-ra is megváltoztathatja. Az y használata sem mérvadó, mert egy pár év alatt, vagy más városban letelepülve arra is rá lehet szokni. Nyíregyházán már volt egy idő­szak, amikor örvendetesen lehetett tapasztalni a névváltoztatások célszerűségét. Ekkor lett a Bellusok egyrésze Belfi-vé, Trsztyanszky-aké, Nádasi-vá. Idegesség. Eddig az volt a gyakorlat hogy, az ingerlékeny ideges embereket lehetőleg kí­mélték a munkától. A háború megtanított be­nünket, hogy az ilyen tulfinom idegzetű em­bereknek nem szabad magukat elvonni a "kelle­metlen érzéseket kiváltó dolgoktól hanem a többiektől nem kell elmaradniok. Pár hét alatt aztán az idegek annyira elfásulnak, a fáradal­makhoz hozzá szoknak, hogy a neuraszténiás és neuralgiás betegek azon veszik észre ma­gukat, hogy megegészségesedtek. Lényegében a harctéren sem történik más, mint a hideg­vizgyógyintézetekben, ahol az alacsony hőfokú folyadékkal durvítják el és teszik kevésbé ér­zékenyé az idegeket. Ez a tanács természete­sen nem vonatkozik a kimerült és elcsigázott emberekre. i Ruhásat. A szeretet adományként küldött hósapkák, térdvédők és efélék nem váltak be. Olyan kis darabok, hogy a testet melegen tartani nem tudják, s ezenkívül erős kötelékkel kell a csúszás miatt megerősíteni, ami a vérkeringést el­fogja és az elfagyást eredményezi. A hadse­gélyző hivatal kifogja oktatni a közönségünket, a baslik és más beválott darabok készítésére itt csak azt kívánom hangoztatni, hogy idehaza sok betegségnek a fűző és kis cipő az oka, melyek gátolják a vérkeringést. Élelmezés. Csak a háborút megjárt ember tudja elbírálni, hogy a polgári lakosság meny­nyire vét egészsége ellen. Csak azok tudják, hogy mennyire megutálták a hust vagy a növényi eledeleket, mert a háború forgandósága gyak­ran csak az egyoldalú élelmezést tette lehetővé. Az embernek már a fogazata elárulja, hogy vegyes ételekre van utalva és mégis mit látunk a tehetősebbek törik magukat idehaza a hús­félék után és ezzel lehetetlenné teszik a sze­gényebbeknek is a változatosságot. A hadve­zetőség természetesen nem adhat a harctéren különféle menu-t, és rá van utalva a hus foko­zott mértékben való használatára, mert abból egy kiló több erőt ád, mint két kiló főzelék, ami nagy előny ámikor szállításról van szó. Idehaza azonban mindegy hogy a cseléd egy kilo hust, vagy két kiló főzeléket hoz-e a piacról. Még egyet. A fogak romlása is megkisebbe­dett, nem csak a harctéren, hanem idehaza is. Ennek az az oka, hogy korpásabbá örték a liszteket, melyek igy magukban foglalták a korpa íoszforsavas és fluorsavas meszét is, melyekből áll a fog. A természet azzal bünteti meg az ínyenceket, hogy elvesztik a fogukat mint a finom ételek fogyasztásánál szükségte­leneket. A gyomor pedig beéri a kevésbé finom ételekkel is, csak arra kell vigyázni hogy azok •^e származzanak dohos vagy penészes termé­nyekből. Jelbeszéd. A lapok már foglalkoztak vele, hogy katonáink mutogatással értetik meg ma­gukat a németekkel, oroszokkal, sőt a nem­zetiségiekkel is. A tudósítók arról azonban nem számoltak be, hogy azok, akiknek süket­néma volt környezetükben könnyebben tették ezt, sőt ha 2 ilyen ember találkozott össze, az legalább is 300 fogalom kifejezésével „elbeszél­gethetett." Ennélfogva az a magyarázata, hogy süket-némák mutogatása a látásón alapszik és az a fényképezőgép mintájára egyenlő jeleket vált ki az emberekből a Volga partján ép ugy, mint a Duna és a Rajna mentén. Épen ezért célszerű volna, ha már a laktanyákban tarta­nának 1—2 süket-néma cselédet, akitől a le­génység elsajátíthatná a jövő esperantóját. Ennek nagy hasznát vennék aztán, különösen a vereskeresztesek. Sps. ÚJDONSÁGOK. — Tábori levél. G. L. 15-ös huszár ön­kéntes érdekes levelet írt az északi harctérről. Leírja, hogy ünnepelték meg Orosz-Lengyelorszában augusz­tus 18-át és közli a 15-ös huszár ezred egyik ne­héz és fontos missióját, a mely alkalomból ki is tüntették, mint azt már közöltük is A levél ide vo­natkozó része a következőképen hangzik : Felejthetetlen ünnep lesz nekem mindig augusz­tus 18-ika ! Már reggel 7 órakor egy nagy térségen állunk lóháton valamennyien. Mise után ünnepi pa­rádé volt, majd nagyszerű ebéd, a melyen az egész 15-ös ezred részt vett Ebéd után a falu díszbe öltözött, apraja-nagyja egy térre gyülekezett, a hova mi is kivonultunk, még pedig muzsikaszóval, cigánybandával! Nemso­kára táncra perdültünk valamennyien a falu szebb­nél-szebb lengyel leányaival és vígan jártuk a len­gyel keringőt és a bosztont. Még csárdásra is meg­tanítottuk őket Mindenki táncolt kivétel nélkül. A komolyság mintaképe F. őrnagy is ott járta együtt a legutolsó huszárral órákon át, szakadatlanul. Honnan, honnan nem, de a szomszéd falvak­ban lévő különböző fegyvernemek tisztjei is meg­tudták, hogy mi itt cigány mellett szép lengyel me­nyecskékkel és leányokkal mulatunk és csak úgy sereglettek ki lovon, ki autón a csárdás zene kiváló hangjaira Már nagyon sokan voltunk, egyszer csak jön a telefon hír, hogy az excellenciás is meghal­lotta, hogy, hogy mulatnak a 15-ös huszárok és a vezérkari főnökünkkel együtt elindult 30 km. távol­ságról autón hozzánk ! Erre mi cigánnyal autókon elébe ! Mikor találkoztunk, tölgyfa koszorúval üdvö­zöltük őket és szűnni nem akaró éljenzés között robogtunk vissza mulató helyünkre Az excellenciás az első poharat 0 felsége egész­ségére ürítette, aztán földhöz csapta a poharát. Újra tánc, majd mikor búcsúzott, a Rákóczi induló hangjai mellett kísértük útjára ! Leírhatatlan volt a lelkesedés, mikor a legna­gyobb mulatság közben jött a távirat: Kowno elesett! Vacsorára már csak egy bakakapitányunk maradt. # * * Julius 3-án éjjel történt, hogy két gyalogezred között, vagy 7 kilométernyi hosszú svarmlinia üre­sen maradt. Ennek a hézagnak a felét mi töltöttük be 7 éjjel egymásután Lovainkat pár kilométernyire hátra hagyva, napszálltakor beültünk a lövészárkokba és reggelig baka módra verekedtünk. Reggel mehet­tünk vissza lovainkhoz. Pokoli tüzet kaptunk egynehányszor. Csak úgy röpködtek a srapnelek, úgy, hogy elég tekintélyés veszteségünk is volt. Harmadnap este szűnt a tüzelés, később pedig teljesen elhallgatott, Nem tetszett a dolog. A falu­ban tüzet is láttunk. Én épen kapitányom mellett voltam és megkértem, engedje meg, hogy előre csú­szak ! Az engedély rövidesen megvolt és magamhoz véve egy önként jelentkező huszárt, alőre kúsztunk Hogy lövés nem esett, bátrabban haladtunk előre a gabonában, sőt már az orosz deckungok közelébe jutottunk. Én már sokaltam a dolgot, lassan fel­emelkedtem. Semmi! Erre roham lépésben megstur­moltuk ketten az orosz... üres fedezékeket! . . . Nagyszerű muszka fedezék volt. Mesterien volt készítve. Erdő szélen levén — fa volt bőven — és így olyan srapnel mentes volt, hogy szinte meg­bámultuk. — Halt! Ki vagy ? hallom a huszáromat. Lövésre kész karabélylyal én is odaugrom, hát egy szál, szerencsétlen muszka nyújtogatta égnek a karjait. Készakarva bujt el. hogy megadhassa magát ! A legnagyobb gyorsasággal vittem meg aztán a hírt kapitányomnak, hogy az oroszok állásai üresek — mint a hogy a foglyunk elmondta — mintegy 1V2 órával ezelőtt megszöktek ! Azonnal telefon ment az őrnagy úrnak, ő to­vább jelentett a vezérkarnak, a kik eleinte nem akar­ták hinni a dolgot. Én voltam tehát a legelső az egész Truppén . divisióban, a ki a fontos jelentést leadta! Igy kaptam meg aztán a vitézségi érmet — még pedig tegnap este szűk .családi" körben... — Megnyitó Ünnep. A nyíregy­házi ág. ev. főgimnázium ünnepélyes megnyitása héttőn délelőtt 9 órakor lesz, melyre vendégeket is szívesen látnak. — Megyei gyűlés. Szabolcsvármegye őszi rendes közgyűlését október 12-én tartja meg. = Bírósági kinevezések, őfelsége az igazságügyminiszter javaslatára a következő nyíregyházi, illetve nyíregyházi származású tisztviselőket nevezi ki augusztus 27-én kelt rendeletében: Orosz Mihály marosvásárhelyi ítélőtáblai titkárt Marosvásárhelyre bíróvá, Gő­römbey István nyíregyházai bírót a VlII-ik fi­zetési osztályba törvényszéki bíróvá, Dr. Baruch Ernő kaposvári kir. törvényszéki albirót tör­vényszéki bíróvá, Dr. Bozán Gyula kézdivá­sárhelyi kir. törvényszéki albirót tőrvényszéki bíróvá, Dr. Martinyi László szegedi kir. já­rásbirósági albirót járásbiróvá, Dr. Meny­hért János püspökladányi kir. járásbirósági albirót járásbiróvá. Nagy Elemér nyíregyházi kir. törvényszéki albirót törvényszéki bíróvá, Rézler Ervin debreceni albirót járásbiróvá. — A vasút? menetrend. Mint már legutóbbi számunkban jeleztük, a vasúti menetrend már f. hó 4-ikétől kezdve meg­javult. A nyíregyháza—tiszapolgári, nyír­egyháza—nyiradonyi és nyíregyháza— szerencsi vonalakon egy-egy uj vonatpárt fektettek be. A szerencsi vonalon forga­lomba helyezett két uj vonattal buda­pesti csatlakozásunkig megjavult, mert az innen d. u. 4 0 8-kor induló és ide d. u. l 2 2-kor érkező vonatoknak közvetlen gyorsvonatu csatlakozása van Budapestre, illetve Budapestről. A budapesti reggeli napilapokat, ugy mint régen, megint dél­után két óra tájban fogjuk már olvashatni. A debreceni, kisvárdai, bátyú—király­házai és szatmári vonalakon az uj me­netrend előreláthatólag 6-ikán reggel fog életbe lépni. A jelenleg érvényben levő menetrend a következő : Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7, d. u. I 2 2**, este 832.** Debrecen-felől d. e. 10 3 0, d. u. Csap-felől éjjel 12E Mátészalia-felől reggel 6 0 5. Vásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7, d. u. 5 0 6. Nyíradony-felől reggel 7 0 0. este 6Í2. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reggel 7 1 0,* d. u. 4 0 8*, este 916. Debrecen-felé éjjel li 3, d. u. 4 5 5. Csap-felé d. e. II 4 7. Mátészalka-felé este Yásárosnamény-felé este 8°2. Polgár-felé este 622, reggel 7 2 0. Nyíradony-felé este 71 2, reggel 7 5 0. *) Gyorsvonati csatlakozása van Budapestre. **) Gyorsvonati csatlakozása van Budapestről. — Halálozás. Russu Gusztáv nyug. kir. törvényszéki biró — született Szemlakon 1841. augusztus 21-én — városunknak 35 évet meg­haladó lakosa — f, hó 3-án hajnalban várat­lan elhunyt. — A már régebben nyugalomba vonult elköltözött kiváló tagja volt a nyíregy­házi bírói karnak s nyugijazása után is tiszte­lettel körülvett polgára városunknak. — Teme­tése f. hó 5-én lesz délután 2Va órakor Szarvas utca 6. sz. lakásáról. — Aranyösztöndlj. 1915/15. tanévtől kezdve a budapesti József műegyetemen egy őfelsége által alapított 714 koronás aranyősz­töndij kerül odaajándékozásra. Pályázni szept. 20-ig lehet. A szept. 2-án megjelent Budapesti Közlöny hirdetménye szerint már az I. évfo­lyamra beiratkozok is beadhatják pályázatukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom