Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-02 / 70. szám

4 70-ik szám. közzé. A gép az ebet kerékbe törte, de ez olyan rándulással járt, hogy tőle az árokba fordult. A tanácsnok ugy látszik karját az ülés szélén pihentethette, és igy törhette el esés közben, Gábor kulcscsonttőrést szenvedett. A röntgen vizsgálat szerint azonban a sérülés súlyos, de mindkettőjüknél olyan sima felületű, hogy komplikátióktól tartani nem kell. A sze­rencsétlenül jártak hivatalos kiküldetésben vol­tak és terményt akartak beszerezni a közszük­séglet céljaira. — Zeneiskolai beiratás. Vertse K. Andorné szül. Volkmann Róza zeneis­kolájában (Bocskai-utca 11.) a beiratások megkezdődtek. Beiratkozni lehet zongora és hegedű tanszakra. Bővebb felvilágo­sítást a falragaszok nyújtanak. — Vásár. A hétfői országos vásár láto­gatottnak Ígérkezik. A jószágtartóknak felhívjuk figyelmüket arra, hogy csakis szabályszerű járlattal lehet a korlátok mögé hajtani és igy arról idejében kell gondoskodniok. — Ingyen oltás, A kolerában történt megbetegedésről szóló országos kimutatás sze­rint Szabolcsmegyében 4 községben fordult elő ismételten gyanús eset. Magában Nyíregy­házán 21 megbetegedés és 5 halálozás volt egy hét alatt. Igaz, hogy a megbetegedések tuluyomólag katonák és katonaságtól szabad­ságoltak között fordultak elő, de ez nem biz­tosítja a polgári lakosságot a ragályok el nem terjedéséről. A veszedelem nagyságára való tekintettel a város ingyen oltatja be a jelent­kezőket, a városházán lévő orvosi szobában, délutánonkint 4 órai kezdettel. — Szept. 1. A közeledő iskola év kezdi éreztetni hatását. Ugy a közép, mint az elemi iskolák növendékei már szorgalmasan járják a könyves boltokat és az iskolaszerek megdrá­gulásával busitják, az amúgy is kevés pénzzel rendelkező szülőket. A minisztérium pedig nagy súlyt fektet a növendékek beiktatására, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy sok gyermek csavargott a vizsgák előtt is ahelyett, hogy a szülőknek segédkezett, vagy pedig tanulmá­nyait folytatta volna. — Neumann Jenő orosz fogoly. A nyír­egyházi ág. h. ev. tantestület egyik Rokonszen­ves tagja még az ősszel eltűnt a harctérről s azóta minden nyomozás hiába való volt, ugy, hogy a hiob hire szárnyrakelt. Most e napok­ban jött tőle az első levél, melyben csodálko­zását fejezi ki, hogy többször megismételt ké­rését nem teljesitik. A csüggedőknek, a sok közül ez egy eset is, például szolgáljon a re­ményre. — A Magyar Adriai Egyesület 1914. má­jus 24-én tartott közgyűlésén módosította alapszabályait. Célja: általában a tengerrel vo­natkozásban levő összes tudományos és gya­korlati kérdéseknek, különösen pedig a magyar birodalomhoz tartozó tengermelléknek s az ezzel kapcsolatos Adriai-tengernek természeti­rajzi, föld- és néprajzi, történelmi, tengerészeti és közgazdasági tanulmányozása az ezekre vonatkozó ismeretek terjesztése, a tengermellék kulturális és közgazdasági érdekeinek előmoz­dítása s az ország belseje és a tengermellék között bensőbb társadalmi kapcsolat létesítése. A pártfogótagok egyszersmindenkorra legalább 1000 K-át, az alapitótagok 300—500 K-át s a rendes tagok, ha magánszemélyek, kulturális vagy társadalmi egyesületek, iskolák, közható­ságok, intézetek stb, évi 12 K-át, mig az üz­leti vállalatok 50 K-át fizetnek. A tagsági ok­levél dija 5 korona. A tagságidij fejében in­gyen kapják a tagok az egyesület értékes köz­lönyét. Az egyesület székhelye : Budapest. Az egyesület elnöke: Gonda Béla; főtitkára: Leidenforst Gyula. — Sertésvész. Megfizethetetlen árakat kérnek a sertésekért mindannak dacára, hogy a „belevalónak* is horribilis az ára. A nagy drágaság mellett egy ujabb vészély, a sertés­1915. szeptember 2. vész kezdi fenyegetni az amúgy is gyér ser­tésállományt, mely kihat majd a drágaság fo­kozására is. — A Mentők Lapja, címlapján jelszavuk­kal : „Mindnyájunkat érhet baleset!" — ismét gazdag tartalommal jelent meg. Dr. Kovách folytatja: A mentésügy országos szervezése II. részét, dr. Körmöci: A nagy meleg által oko­zott balesetekről ir. — Szeptember 15. Veszedelmesen köze­ledik ez a nap, ami nem oknélkül ejti aggoda­lomba a terményeket vásárolni kívánókat. A kedvezőtlen időjárás, benzinhiány és a kevés számban rendelkezésre bocsátott orosz foglyok munkájának elégtelensége azt eredményezték, hogy a cséplés tényleges befejezése négyheti késedelmet szenvedett. Ez országosan igy van, ugy hogy a Pesti Hirlap már fel is szólalt a vásárolhatási időnek október 15-ig való kiter­jesztése iránt. A magunk részéről is szükséges­nek tartjuk ezt, mert a kereslet olyan erős, hogy kézalatt maximális árakon felül vásárol­nak terményt, csakhogy ne legyenek kitéve a bizonytalanságnak. A hatósági árakon való túlfizetésre pedig nincs szükség, mert Szabolcs­vármegyében van elég termény csakhogy an­nak nagy része még a kazlakban van elrejtve. — Dohányzás és a jellem. Egy angol lélekbúvár szerint a szivar és a cigaretta jobban elárulja a jellemet, mint a pipa. Megfigyelései a következő : az ideges, ingerült ember gyorsan szi, a jókedélyü ember gyorsan tömi sok dohánnyal a pipát ugy, hogy egyes szálak lelógnak. A kényelem­szerető, a rendetlen ember mellénye zsebéből veszi a szivart, ide teszi, bár tárcája van s leharapja a szivar végét, bár kése van. Rágyújtásnál a nagyzoló ujjai közt tartja a szivart s a harmadik szippantás nál kiveszi, megnézi, hogy ég-e. Az élénk nem tartja sokáig szájába. A felfelé álló szivar az eré­lyességnek vagy veszekedő természetnek és türelmet­lenségnek árulója. Szájukból lefelé lógatják az álmo­dozók, kontemplálok, mig a szivar csutkáját szélesre rágja a mogorva, gondolkozó s a fösvény késhegyre vagy fogpiszkálóra szúrja. A gúnyoló a cigarettát ugy fogja mint a gömböstüt, hogy tüzes vége minél távolabb legyen s ezt mint különöset nézi, mig csipős megjegyzéseit teszi. A meggongolt lazán fogja fogai között s szivás közben fejét kissé hátraveti. — Ne vásároljunk csak magyar ipar­termékeket! — Száz év előtt még éppenséggel nem tartozott a ritkaságok közé a teljesen ép fog­sor 50, 60 és 70 éves emberek szájában. Az emberiség józanul élt, a lenyugvó nappal együtt feküdt le és a felkelő nappal együtt kelt fel, mértékletesen élt és nem izgatta magát. És ma 1 Manapság a teljesen ép fogsor valósággal ritka­ság számba megy. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy min­denki szokja meg a mindennapi rendszeres, antiszeptikus szájápolást. Járjon szájról-szájra, barát figyelmeztesse a barátját, szülő a gyer­mekét: ápold a fogaidat, tartsd tisztán a szá­dat, öblögesd naponta többször is és gondos­kodj róla, hogy fogaid épek maradjanak, óvd meg egész szájüregedet a fog- és egészség­rontó baktériumoktól és rothadási termékektől. Nem elég, ha fogainkat fogporral vagy fog­péppel tisztogatjuk meg ; a mindennapi fog­ápolás csak akkor lehet teljes és eredményes, ha olyan fertőtlenítő hatású szájvízzel történik, mint a milyen az Odol. Aki reggel és este Odol szájvízzel és fog­kefével tisztogatja meg a száját és fogait, • az elkerüli a baktériumok kártékony hatását. Az egész csak kis fáradtságba kerül, reggel és este pár percnyi munkába, ennyit pedig mindenki áldozhat az egészsége érdekében. Az Odollal végzett szájöblőgetés a szó szoros értelmében valóságos egészség- és életbiztosítás, amelynek díjtétele naponként csak egy pár fillérre rug. 148-2-1 — Tejet szállítók. Figyelmébe ajánljuk az ólomzárnál olcsóbb és praktikusabb acél patent plombát. Mindenféle edény és üveg le­zárására alkalmas, kezelése egyszerű. Megtekint­hető és megrendelhető lapunk kiadóhivata­lában. 266 ?-j ohányzsineg uj és használt legjutányosabban beszerezhető HiFSohler Mór cégnél nyíregyházán. Telefon szám 280. 290-4-1 — Hadifoglyok részére pénzkül­demények : A Nyírvidéki takarékpénz­tár részvénytársaság igazgatósága érte­siti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adám-utca 7 szám) az összes ellensé­ges államokban internált hadifoglyok ré­szére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb ki­adásokat számítja fel és ezt is csak ön­költségben. 228-3-1 139. a telefon számunk. Megren­delésekért telefon hivásra házhoz is megyünk. JÓBA-NYOMDA, Nyír­egyháza, Széchenyi-út 9. sz. Városi közlemények. Piaci legmagasabb árak: 1915. szeptember 1-től. 1. Baromfi: Csirke Kacsa Liba Liba (hízott) Tyúk Bab, száraz Bab, száraz Bab. zöld Alma, nyári Dinnye, görög Dinnye, sárga Körte, nyári Kilogramm 2 korona 20 fillér 1 korona 80 fillér 1 korona 80 fillér 2 korona 40 fillér 2 korona — fillér II. Főzelékek: liter — korona 40 fillér klgr. — korona 50 fillér klgr. — korona 30 fillér III. Gyümölcs. drb. — korona 1—4 „ — 10-100 fillér , - 10-100 fillér — 2-10 fillér V. Vaj- és tejtermékek : Juh-sajt, gömölye Juh-turó Tehén-turó Tej Tej házhozszállitva Tejfel Vaj klgr. 2 korona 40 fillér „ 2 korona 80 fillér liter — korona 48 fillér „ — korona 28 fillér „ — korona 32 fillér 1 korona 20 fillér (klgr.) 4 korona — fillér VI. Zöldség félék : Hagyma, vörös uj Hagyma, fokhagyma Karalábé Paradicsom Petrezselyem Retek, nyári Sárgarépa Torma Uborka, salátának való Paprika, zöld Uborka, ecetbe való Jegyzet: A csomóba 5 klgr. drb. 02­„ 02­klgr. 6­csomó 04­„ 04­csomó 04­szál — drb. 01­drb. 1­drb — 50 fillér -04 fillér -04 fillér -10 fillér -08 fillér -08 fillér -08 fillér — fillér -04 fillér -04 fillér 1-2 darabnak kell lenni. Burgonya, VII. Vegyesek : liter — korona 06 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom