Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-29 / 69. szám

4 67-ik szám. JSRnbOTiDÉK. 1915. augusztus 2

. A család és iskola. Embervédelem. Állatvédelem. Szeptember 1-én ismét megnyílnak az iskola kapui. Az elmúlt nehéz tanév után következik még egy nehezebb. A békében való reménykedésünk továbbra is remény marad. A fiatal tanítók egy nagy része — fegyverrel kezükben — az emberszeretet magasztos erényeinek hirdetésétől távol — harcolnak az ellenünk szövetkezett — magukat művelteknek hirdetett — közős ellenségeink ellen. Egy nagy része pedig már elesett, hogy kiomló vérük hirdesse az egész világnak: „Ne bántsd a magyart !" Nem csak szóval hirdették, de tettükkel is igazolták hazájuk iránti szeretetüket. Emlékük legyen áldott ! .Felebarátunk minden ember, bármily vallású, bármily nemzetiségű legyen is az". — „Szeressük egymást". „Ha szeretet nincsen én bennem sem — mi vagyok". — „Minnél műveltebb valamely nemzet, annál nemesebb szívű" és igy tovább hirdetett tanok, mintha csődött mondottak volna. A már második évre duló' háború — ugy látszik — erre nagyon rácáfolt. Emberszeretet, szívjóság, műveltség, hol van most a te országod ? Ne veszítsük el hitünket a jóban. „Még jönni kell, még jönni fog egy jobb kor". Egy jobb, nemesebb szívű nemzedék. Azonban ne összetett kezekkel, tétlenül várjuk a jobb kor eljövetelét, hanem fokozott, tevekeny, hasznos munkával. Azt hangoztatjuk, hogy az emberszeretet, szivjóság csődöt mondott. Kimutassuk nem-e hibás uton jártunk-e magasztos erények hirdetésében ? A család, az iskola eddig megtett-e mindent a maga részéről ? Nem-e más irányt kell adni a családi, iskolai nevelésnek ? Nem-e szorul reformálásra ? Ha igen, keressük a helyes utat. Egy uj tanév küszöbén állunk. Sok családban most megy első izben — a tanköteles korba lépett — gyermek az iskolába. Egész életére nagy kihatással van ez a lépés. Pillantsunk be egy-egy ilyen családi otthonba. Sok apa, anya alig várja, hogy víg eleven gyermekét iskolába adhassa. Tehernek veszi a gyermekkel való foglalkozást. Megunja a sok kérdezősködést. Takarodjál innen! Ne alkalmatlankodjál ! Nem érek rá ! Megállj te rossz kölyök ! Majd mégysz az az iskolába ! Majd add neked a tanitó ! Megkérem, hogy verjen el! De jaj annak a tanítónak, aki elmerné verni! A szivnemesités és szeretetre való nevelés bevezetője ezen családoknál. Az ilyen gyermek előtt a tanitó nem a jó barát, hanem mint ellenség van lerajzolva. Embertársában — hozzá a tanítóban — ellenségét látja. Hol áll az ilyen .gyermek szive az emberszeretettől, hát még az állatvédelemtől? Mily nehéz az ily irányban vezetett gyermeki szivet fogékonnyá tenni az emberszeretet magasztos tanainak bevételére. Az ilyen családok az iskolai nevelésig semmit sem tettek, de rontottak az embervédelem és állatvédelem ügyének. Térjünk más családi otthonba. Ott már iskolába járó testvérek vannak. A kis tanköteles ily üdvös .bevezetést hall: Megállj majd megkapod a magadét!" Én is jártam ahhoz a tamtóhoz. Elsorolják: „a nádpálcát, annak különféle használati módjait, fül és hajhuzást, térdepelést, becsukást, arcul csapást." Milyen képet alkot magának az ilyen gyermek az iskoláról és a tanítóról? Más családban még nagy gonddal nevelik a gyermekeket. Mindent elkövetnek, hogy — az ő legjobb belátásuk szerint — jó gyermeket adjanak át az iskolának. Szinte büszkék arra, hogy az ő gyermekük mily helyte gyermek. Azonban egyet figyelmen kivül hagytak. Cseléd van a háznál. A gyermekek — a mig a mama látogatóban van, vagy — nemes szivénél fogva nőegylet, femidista-egylet, gyermekkonyha ügyében fárad, vagy mint hivatalnoknő egész nap a hivatalban van elfoglalva — cselédek közé is kerülnek, sőt azok gondozására vannak bizva. Ezek között a gyermek lát és hall. Vendégek vannak a háznál és ilyenkor a gyermek ártatlanul — beszéd közben — olyanokat mond, hogy a mama kezét összecsapva csodálkozik, hogy kitől hallotta az ő gyermeke mindezeket. Persze rájön, hogy a cselédektől. E háborús esztendőben nagy örömére azoknak, akik a tanítóktól mindég irigyelték a szünidőket — de nem a kis fizetést — az itthon maradt tanítók nem szünidőznak, hanem dolgoznak sokféle irányban. Vöröskereszt egylet, barakkórház, pénzügyigazgatóság, városi katonai ügyosztály, a piaci árak ellenőrzése, Nyíregyháza város lakosságának lisztszükséglete számbavétele — mindenütt a tanítókat vették igénybe. Magam is hivatalos ügyben a napokban — egy kedves, szivjóságáról ismeretes — uri családnál voltam. A hivatalos ügy elintézése után szó esett; állatvédelemről, a baromfiaknak a piacra és piacról hazaviteléről, a most duló háborúról, az ezzel járó drágaságról, a piacunkon folyó eladásról. Többek között felkértek nem-e lehetne nekem mint — a piaci árak ellenőrzésével megbízottnak — odahatni, hogy burgonyát ne literrel, hanem kilogrammal mérnék ? Mert ez méltányosabb, igazságosabb! Én a magam részéről Bencs Kálmán városi pénzügyi tanácsos úrra hivatkoztam, aki mindenesetre a közönség ez irányú kérelmét teljesíteni fogja — ha annak útjában — a gyakorlati kivitelben akadályok nem állanak. Beszélgetésünk közben bejött — a családnak egyetlen 4 éves figyermeke —. Hozzámjött, köszöntött, azután édesanyjához húzódva, figyelemmel hallgatta beszélgetésünket. A megszólításból kivette, hogy én tanitó vagyok. Halkan szól az édesanyjához: „Ez az a bácsi, aki az iskolában a gyermekeket bottal üti ?" A jó nagymama, aki szintén jelen volt, azonnal igy válaszolt: „Kedves fiacskám ez a bácsi tanitó, de nem veri a gyermekekat, hanem szereti. Hallottad, hogy a lovakat, csirkéket se engedi bántani." Jó magam is igyekeztem megnyugtatni a kis fiut. Ha feljön az iskolába, majd meglátja, hogy ott nem verik meg, hanem még cukrot is kap a tanitó úrtól. Gondom lesz rá, • ha Isten éltet, hogy két év múlva, amikor e kis fiu feljön az iskolába, leendő tanitójától csakugyan megkapja a cukrot.' Mi a teendőnk az uj tenévben ? A tanítás mellett nagy gond fordítandó ugy a testi, mint a lelki nevelésre. Emberszeretet, szivjóság minden vonalon. Ez majd magával hozza az embervédelmet, állatvédelmet. Magával hozza az állandó békét. Valóra válik a bethlehem* angyalok éneke : „Dicsőség a magasságban Istennek, békesség a földön és az emberek kőzött jóakarat." Neveljünk szerető szivű embereket. Legyen szerető szivű: magyar, német, tót, francia, angol stb. Minden nemzet ugy családban, mint az iskolában a sziv nemesítésére, jóságára fordítson nagy gondot. A gyűlöletet küszöböljük ki szótárunkból. Orosz katonák arra lettek tanítva, hogy a magyar vad, aki kezükbe kerül annak levágják kezét, lábát. íme emberszeretet helyett: gyűlölet. A család, iskola és társadalom vonja le a háború tanulságait. Igyekezzék uj irányt adni ugy a testi, mint a lelki nevelésnek. Az emberi sziv nemesítése legyen a kiinduló pontja, majdan betetőzése — a most duló világháború után — az állandó világbékének. Ha minden emberi sziv — az egész földkerekségén — egyformán összedobban, akkor beszélhetünk majd igazi felebaráti szeretetről, embervédelemről és ebből kifolyólag a nemesebb értelemben vett állatvédelemről. Apák, anyák, tanítók l Övezzétek fel magatokat — a szeretet — fegyverével és ugy kezdjünk a nagy munkához 1 K. I. & mi célunk. „Már nem tarthat soká." Pár hónappal ezelőtt szólott igy Hindenburg, aki előre látta az erkölcsi és fizikai tényezőket, melyek meg fogják dönteni az orosz kolosszus erejét. Szavai beteljesedtek. A legnagyobb tragédia, a melyet csak ismer a világtörténelem, végéhez közeledik. Azok a főlényes és hazug jelszavak, amelyeket a szent testvériség ürügye alatt kent az orosz Európára, megkoptak és hitelüket vesztették a mi sújtó és hatalmas karunk csapásai alatt. A fegyverrel és vassal összekovácsolt népmilliók tulajdonképen ebből az egy hitből táplálkoztak. A hatalmas és szent moszkovitizmus. Ezért hagyták magukat századokon keresztül kizsákmányolni és csináltak borzalmas pogromokat a zsidók ellen. Most minden hiába. Ahogy megdőlt a római birodalom a hunok és germánok csapásai alatt, mert erőt és igazságot hoztak magukkal, meggyengül és elveszti hatalmi állását a nagy Oroszország, mert diadalra akarta juttatni a korrupciót, a tétovázást, a butaságot a mi igazságunk, a mi műveltségűnk és a mi férfias elszántságunta: mindent legyőző erejével szemben. Tévedtek, akik a fegyverek és a hatalmi állás küzdelmének nevezték el ezt a háborút. Itt a történelemben ismétlődő második óriási erőfeszítésről van szó. A számban kisebb, de erkölcsi érték tekintetében határozottan magasabb fokon álló németség és magyarság csillogtatta ragyogó erényeit a baromi tudatlanság, az erősebb joga ellen. A Morva-mezei csata Galíciában megismétlődött, de sokkal súlyosabb, sokkal inkább mindenre kiható jelentőségében. A fegyverek diadala magával hozta az erkölcsi, a józanság és a leszűrhető tanulságok diadalát. Mert itt arról van szó, hogy mit kaptunk és mit tanultunk ebből a véres háborúból. Talán a jövőben a történetíró obiectiv szeL.e jobban meg tudja majd látni a valókat. Az események zsúfoltságából valamit is lejátszatni. Ma véres és könnyes színpadán olyan feladat, amelyre csak erős és átfogó tekintetű ember vállalkozhat. Nekünk nem lehet célunk az események jövőbe nyúló tényeit leszögezni. Nincs is reá időnk. A jelen gőgösen és hidegen csak magának foglalja le érdeklődésünket ; idegeink, eszünk, vérünk rendelkezésére áll. És ebben a mindent odaadásban, a soha másfelé nem irányuló figyelemlekötésben tudós módjára fontolgatni, következmények következményeit számítgatni, főlényes foglalkozás. Legyünk egy pillanatra költők és próbáljuk meg rajongással a jelen önmagából adódó tényeit meleg és emberi megértéssel megállapítani. nsigsnir-röszEixcRÉnrYEK a nm. m. kir. belügyminiszter ur rendeletének BLUttBERQ JÓZSEF Előnyös árakban kaphatók: fertőtlenítő-cikkek és szersk megfelelő összeállításban már 6 koronáért, kötszergyárában szerezhetők be. illatszerek,szappanok, hadfelszerelési cikkek,fénykép egyes hiányzó alkatrészek legolcsóbban Telefonszám 96. :: Kath. parochia. és kerékpár-alkatrészek, mindennemű gummiáruk.