Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-26 / 68. szám

4 67-ik szám. JSRnbOTiDÉK. 1915. augusztus 26 . A kukorica termelésnek is első kelléke az őszi mélyszántás és istállótrágyázás. A mű­trágyát a kukorica nem igen hálálja meg. A kukorica előveteménye lehet bármi, fő­dolog, hogy jókor jó mélyen leszáotsuk a talajt. Tavasszal amint a föld fagya kimegy, s a talaj jó porhanyó, azonnal berenáljuk meg a földet, s a vetéskor csak gruberrel vagy extir­pátorral dolgozzunk. A tengerit jó mélyen 3—4 cm-re vesszük, a vetés ideje kései fajtáknál április 15, május 5-ig korai fajtáknál egész junius 10-ig. Tekintettel a mai szeszélyes klímánkra, nem célszerű a kései fajták termelése, mert csövezése bele esik a kánikulába, máskor a szemet a korai dér megcsípi. Legcélszerűbb lesz a középérésűek vagy a koraiak termelése. Jóllehet ezek kisebb termést adnak, de a biztosabb eredmény ellensúlyozza a nagy termést. Különös figyelmet érdemel a putyikukorica. A kikelő kukoricát célszerű lesz megboro­nálni, ha netán eső sulykolta le, ugy megvedderezni, de mindig szikkadt állapotban. A kikelt kukoricát lehetőleg hamar kell kapálni még pedig laposra, annyiszor, ahány­szor az eső lesujkolja, vagy a gyom fellép. A kapálásnál ne feledjük, hogy a cél a talaj porhanyítása, tehát szellőztetése, a nedvesség conserválása, ezt ugy érjük el, ha mindig szik­kadt földet kapálunk. Ha a föld lágy, inkább ne kapáljunk. Itt követik el következetesen a hibát, mert abban a téves hitben élnek, hogy a jó lágy földet a tövire húzzák a kukorica növénynek, ezzel hasznot tesznek. A lágyan kapált föld összetipródik, tehát a cél nem lesz elérve, a porhanyitós, s a ki­kapált gyom azonnal megragad és dus növés­nek indul. Hiba a töltögetés is, mert a növény járulékos gyökeret ereszt, s ez nem pótolja a főgyökerek működését, mig a mélyre letemetett főgyőkér a levegőtől elzaratik. Rendes uzus, hogy a kukoricát megkapál­ják, majd feltöltik, ezzel többet rá sem néznek, tekintet nélkül a benne levő gyomerdőre ! Ez az oka a silány termésnek és minőségnek. Akinek kevés a földje, feküdjön rá mun­kájával erre a kevésre, de azt művelje kellő­képpen, nagyobb haszna lesz, mintha sokba kapkod. Ahol a kukoricát okszerűen művelik, ott négyzetes sorban ültetik, s a négyzetek ke­reszteződésénél egy-egy fészekbe több szem kukoricát ültetnek, s 2—2 szárat hagynak meg. Az ilyen rendes négyzetes ültetésnél lehe­tővé válik a lókapa alkalmazása. Ahol helyesen járnak el, 8 szor is átkapál­ják keresztül-kasul a kukoricát, mindaddig, mig a kukoricában járni lehet, s a kukoricatővén a gyomot kézikapálással irtják. Az igy művelt kukoricát „négyzetesen művelt, vagy amerikai módszer szerint művelt termelésnek" nevezik, s óriási terméseket érnek el ily módon. Különösen a Bácskában Hermann nevű birtokos cultiválta ezt, s 10 évi átlagban állí­tólag 35 métermázsát ért el 1600 O-ölenként. Tekintve, hogy a lókapa munkája jóval olcsóbb mint a kézimunka, s a munkáserő napról-napra fogy és drágul, különösen kis­gazdáknak nagyon ajánlom a fogatos művelést, a termés is jóval nagyobb lesz. A kukorica mint emberi és állati táplálék fontos szerepet tölt be, kellő szakértelemmel müveive nagy hasznot biztosit, fordítsunk több figyelmet termelésére. Ne feledjük, hogy a háború megnyerésé­nél nagy szerep jutott a magyar kukoricának. Szomjas Gusztáv. 139. a telefon számunk. Megren­delésekért telefon hívásra házhoz Is megyünk. JÓBA-JíYOMDA, Nyír­egyháza, Széchenyi-út 9. sz. Az „Állat és Madárvédő-Egyesület" köréből. Vettük a következő levelet: Tekintetes Elnökség! Örömmel olvasom ugy a „Nyírvidék"-ben mint az „Állatvédelemében, hogy egyesületünk — a mai nehéz viszonyok között is — nem feledkezik meg az egyesület alapszabályaiban kitűzött célok megvalósítását előbbrevinni. Magam is tagja vagyok az állatvédő-egye­sületnek a megalakítás óta. Igyekszem a magam egyszerű körében szolgálni az állatvédelmet. A taligások, fuvarosok, sőt a gazdálkodók legtöbbje még mindig messze áll annak a beis­merésétől, hogy lovát mint kenyérkereső tár­sát kell megbecsülnie. Nem a bot, ostor, túl­terhelés teszi a lovat munkabíróvá, hanem a jó gondozás, bánásmód, a rendes etetés, itatás és a szükséges pihenés. Szép szóval igyekszem, ha szívtelen fuva­rosra akadok — őt a lóval való kíméletes bánásmódra — figyelmeztetni. Ez jobban elő­segíti a célt, mintha minduntalan a rendőrség­hez szaladunk. A magam részéről ajánlom az állatbará­toknak hogy minden alkalommal előbb szép szóval, barátságosan lépjenek fel — kerülve utcai csődületet. Mert hiszen az egész Állat­védelem a szereteten alapszik. Az állatbántal­mazók rendszerint durvaszivüek. Szivüket kell megnyerni. Állatbarátokat kell nevelnünk. A család és iskolában kell kezdeni az állatvé­delmet. Ha a szép szó nem használ, vagy az illető még hozzá gorombáskodik csak akkor vegyük igénybe a hatóság segítségét. Egyesületünk vezetőségének — a tagok részére kiadott — az egyesületi titkár, rendőr­kapitány, elnök által aláirt — tagsági igazol­ványa a fellépést és beavatkozást megköny­nyiti. Olvastam a „Nyírvidék"-ben a becsukott szabolcsbákai kutya esetét, a baromfiak kérel­mét, hogy a piacra és piacról — lehetőleg kosárban — vigyék. Az állat- és növényvédelem­ről szóló — megszívlelendő — szép cikket. Ez indított arra, hogy jelen soraimmal azon állatok érdekében forduljak a tekintetes Elnökséghez, amelyek panaszkodni, irni — épen ugy mint a baromfiak — nem tudnak, mert máskülömben is — hornyuknak — hívják őket az emberek. Emberben is, aki semmit, vagy keveset tud — bornyu a neve. Különösen az iskolákban szeretik ezt a kifejezést használni, egy másik nagytürelmü állat nevével a — szamárral. Mi panaszuk lehet a hornyuknak ? Ed a panaszt kívánom előadni. A tulajdonosok a bornyukat a vásárra szekeren, taligán viszik. A megvett bornyú már a legtöbb esetben keservesen kerül uj gazdájához. Az inasok kötélen vezetve, húzva, rángatva, ütlegelések között nagy nehezen haza viszik. Némi haladás e téren is észlelhető, a mióta az állatvédelem az inasiskolában is tanitattik és a „Ligába" belépett tagok foga­dalmat tesznek, hogy az állatokkal kímélete­sen bánnak. Szerencsések azok a bornyúk, amelyek ma­gánosokhoz kerülnek, mert még az nap le lesznek vágva. De a vágóhidra került bornyuk valósággal kínpadra kerülnek. A szombaton megvásárolt bornyuk sok­szor még kedden is élnek. Be vannak zárva az istállóba és étlen, szomjan 3—4 napon át bőgnek keservesen. A vágóhídon és körülötte lakók tehetnek erről bizonyságot. Nyáron a nagy meleg, télen a nagy hi­deg még jobban kínozza őket. A vágóhídon jéghűtők vannak. A mészá­ros urak már szombat délután, vagy vasár­nap reggel megölhetik a bornyukat és jégre téve — ott már nem bőgnek, nem éheznek, nem kínlódnak. A vágóhídi állatorvos ur, vagy a vágóhídi felügyelő volna hivatva ellenőrizni, hogy a megvett bornyuk — napokon át — tartassa­nak élve. Ennyivel tartozunk a"- állatvédelem­nek. Nyíregyháza város nemesen érző polgár­mestere, aki maga is buzgó zászlóvivője az állatvédelem ügyének — ugy is mint az állat­védőegyesület ügyvezető alelnöke — bizonyára ez irányban is a vágóhíd ellenőrzésével meg­bízottak figyelmét felfogja hívni. A fenti panaszomat — egyesítve a ba­romfiak megújult kérelmével a tekintetes állat­védőegyesület — elnökségének és az állatvédő tagok — szives figyelmébe ajánlom. Egy állatvédőegyesületi tag. Az egyesület vezetőségének felhívása óta — tagokul belépték: 1. Kiss Elek nyug. csendőrőrsvezető Csobaj, 2. dr. Guttmann Zsig­mond ügyvéd Nyíregyháza. 3. Iklódy Miklós kereskedő Nagykálló. 4. Kovács Ákosné posta­főtisztné Nyíregyháza. 5. Erdős László tanuló Nyíregyháza. 6. Weisz Manó nyomdavezető Nyíregyháza. 7. Lakatos Viktor máv. fűtőházi tiszt Nyíregyháza. 8. Kovács Ákos postafőtiszt Nyíregyháza — aki jelenleg a harctéren telje­sít szolgálatot. 9. Mihályi Györgyné Tiszanagy­falu. 10. özv. Gencsy Béláné Balkány 11. Dr. Szesztay Zoltán megyei főügyész. íme a nemes szivek a hívó szóra beállot­tak az állatvédelem szolgálatába. Reméljük, hogy a példát többen követik. Jelentkezni lehet: Kubacska István titkár­nál Nyíregyháza (Kürt-utca 7.) Tagdíj egy évre 1 korona. Vidékről kézbesítési dij 4 fillérrel több — ha utalványon van beküldve. A tag­dijak is titkár címére küldendők. A háború. (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, augusztus 24. Hivatalos. Orosz hadszíntér: A Breszt-Litovszk­tól északnyugatra ellentálló ellenséget tegnap Vierchovicje és Riasno vidékén újra visszavertük és visszavonulás­ra kény szeritettük. József Ferdinánd főherceg hadserege a legutóbbi harcok­ban 4 tisztet és 1300 főnyi legénységet elfogott. Vlodavától északkeletre szö­vetségeseink az ellenséget újból vissza­szorították és téit nyertek Puchalló táborszernagy hadseregéhez tartozó osztrák-magyar és német lo­vasság az ellenség üldözése közben bevonult Köveibe és tolytatja elő­nyomulását észak felé. Kelet-Galiciában csend uralkodik. Olasz hadszíntér: A tengermelléki harcvonal déli szárnyán nehéz tüzérsé­günk a Sdobbo-torkolatnál tegnap ellen­séges tüzérséget elhallgattatott, to­vábbá Golanettónál egy olasz parti üte­get romhalmazzá változtalott át. Ellenséges gyalogság, mely magát had­állásunkkal szemben a Monfalconétól keletre fekvő magaslaton fészkelte be, — ütegeink tüzének hatása alatt me­nekülve hagyta el lövészárkait. Csapataink Polazzótól keletre két gyön­gébb előretörést, San-Martinónál három, közvetlenül a harcvonalunkig előrevitt támadást vertek véresen vissza. Hason­lóképp meghiusult este erősebb ellen­séges haderőnek a tolmeini hidfő elleni előtörése. A Flitsch és Raibl körüli megerősí­tett szakaszon az ellenség s gyalogság helyenként közelebb nyomult erődvona-

Next

/
Oldalképek
Tartalom