Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-15 / 65. szám

65-ik szám. JSÍYÍRYIDÉE. 1915. augusztus 15 5 Nem azt mondom én, hogy fel kell szaba­dítani az erdőt az utcagyerekeknek számára, hogy azok razziát rendezzenek a vadakra, ma­dár fészkeket fosszanak ki, csemetéket tördel­jenek, ordítással űzzék ki a vadakat, hanem, hogy néhány holtszegény cammogó vénasszony nak, akiknek a nyelve csak otthon pereg, tehát semmi kárt nem tesznek, minket pedig Ízletes, tápláló, finom csemegéhez juttathatnának még. a gombaszedést kellő ellenőrzés mellett enged­nék meg. Ezen koldusok nem tennék a várost kol­dussá. Nyíregyháza, 1915. augusztus 10 én. Dr. Jósa András. IVUII varmegyei Szabolcsvármegye törvényhatósága dr. Uj­falussy Dezső főispán elnöklésével szombaton délelőtt, rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt az elnöklő főispán elparen­tálta Incsédy Lajos főlevéltárost és Kovács Ist­ván ref. lelkész bizottsági tagokat, majd Fejér Imre elhunytáról emlékezett meg meleg, fájda­lomteljes szavakban és indítványozta, hogy a családdal jegyzőkönyvi kivonatban közöljék a törvényhatóság részvétét. A napirend első pontja a belügyminiszter rendelete volt, a jövő évi kőzélelmezés biztosí­tása tárgyában. Kausay Tibor gazdasági fel­ügyelő indítványozza, hogy a törvényhatóság a kereskedelemügyi minisztertől kérjen vásárlási engedélyt október 15-ig, illetve kérje annak meghosszabbítását. A vármegye igyekezzen a malmokkal is megegyezést létesíteni és azt vá­lassza ki közőlük, a melyik a legalkalmasabb erre a célra. Egyben hatalmazza fel a közgyű­lés az alispánt, hogy valamelyik pénzintézetnél vegyen folyószámla hitelt, amiből a szükséges termények beszerzési költségeit fedezni tudják. A törvényhatóság a javaslat értelmében hatá­rozott, majd áttértek Budapest törvényhatósága megkeresésére, hogy a vármegye vegyen részt a magyar tőrvényhatóságoknak a király előtt megjelenő hódoló küldöttségében. A törvény­hatóság ebben a következő véghatározatot hozta: Szabolcsvármegye tőrvényhatósága, ha valamikor, ugy a mostani nagy időkben fokozottan érzi át azt a szeretetet és hódo­latteljes tiszteletet, melyet a magyar nem­zet koronás uralkodója iránt mindenkor érzett. Nemzet és királya talán sohasem voltak még annyira érzelemben összeforva s létér­dekeikben egymásra ugy ráutalva, mint a világtörténelem ujjá alakulásának e nagy és nehéz napjaiban, amikor minden erő meg­feszítésével és minden áldozatkészség kime­rítésével folyik a küzdelem a létért és á nemzet és királya boldogabb, biztosabb és hatalmasabb jövőjéért. Ily érzelemtől áthatva üdvözli tőrvény­hatóságuk a székesfőváros törvényhatósági bizottsága által megindított országos moz­galmat, melyhez a maga részéről is kész örömmel csatlakozik és a trón zsámolya elé vezetendő diszküldöttségben magát öt taggal képviselteti. A küldőtségben való részvételre felkéri a vármegye főispánját, alispánját, továbbá Megyeri Géza, Liptay Bála és Orosz Miklós bizottsági tag urakat, s egyben nevezetteket értesiti, hogy a diszküldöttség fogadásának idejét, a gyülekezési helyet s általában a to­vábbi tudnivalókat a vármegye alispánja fogja annak idején közölni. Miről Budapest székesfőváros polgár­mesterét, továbbá dr. Ujfalussy Dezső főispánt, Mikecz Dezső alispánt, Megyery Géza keme­csei, Liptay Béla jékei és Orosz Miklós domb­rádi lakos, bizottsági tagokat értesiti. Debreczen városa megkeresést intézett Szabolcsvármegye törvényhatóságához, hogy vegyen részt abban az akcióban, amelyet Hajdúvármegye és Debreczen kezdett meg a Felvidék oroszsujtotta falvainak felsegitése ügyében. Szabolcsvármegye szíve egész mele­gével hozzájárul ehhez a mozgalomhoz és erről a következő határozatot hozta: Szabolcsvármegye tőrvényhatósága a maga részéről is teljes mértékben átérzi, hogy az ellenség pusztításaitól megkímélt magyar vármegyék és városok nem vonhat­ják el az ellenség dulásait átszenvedő, nagy­részt nyomorba taszított határszéli várme­gyéktől testvérileg segítő jobbjukat, hanem meleg szívvel és érző lélekkel kell, hogy mozduljanak a magyar törvényhatóságok s annak keretében a községek és társadalom, s ekként tegyék hatékonyabbá, gyorsabbá és elviselhetőbbé az e tekintetben nélkülözhe­tetlen állami segély aktiót. Ebből kiindulva kijelenti a törvényha­tóság, hogy a maga részéről teljes mértékben részt kiván venni az ellenség járta várme­gyék károsodást szenvedő lakossága felsegé­lyezésére irányuló mozgalomban ez irányban a szükséghez mért anyagi áldozatok megho­zatalára kész s ily irányú áldozathozatalra felfogja majd szólítani ugy a vármegye szék­városát és községeit, mint a vármegye lakos­ságát. Miután azonban e segélymozgalom irá­nyítását egy országos bizottság vette a ke­zei közzé, mindaddig, mig e bizottság nem állapítja meg azon irányelveket, amelyek alapján e kérdés országosan szerveztetni fog, a törvényhatóság e kérdésben mindaz­ideig nem hoz a részletekre és az áldo­zatok mérvére kiterjedő érdemleges hatá­rozatot, hanem felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy az országos bizottság javas latának ismerete után a felmerülő szükség­hez s a vármegye anyagi erejéhez mérten járuljon hozzá a vármegye valamelyik erre alkalmas alapjából a segélyezéshez s ily irá­nyú adakozásra hivja fel a vármegye szék­városát, összes községeit, erkölcsi testületét és a lakosságát. Miről Debrecen szabad királyi város polgármesterét, Sáros vármegye alispánját és a vármegye alispánját értesiti. Mikecz István főjegyző jelentette, hogy a vármegye a második hadikölcsön jegyzésből is hatalmas arányban vette ki a részét, a mennyi­ben 168.000 koronás jegyzést tett. A vármegye községei is hasonló arányban és lelkesedéssel járultak hozzá a második hadikölcsön sikeréhez. Kubassy Béla a központi választmányban viselt tagságáról, hivatalos elfoglaltságára való hivatkozással lemondott. A törvényhatóság tit­kos szavazás uiján Evva István másodfőjegyzőt választotta meg a megüresedett tagsági helyre. Ezután Böszörményi Kornél h. árvaszéki elnök nyugdíjazását intézték el. Böszörményit szeptember 30-tól teljes fizetéssel nyugdíjazták, egyben jegyzőkönyvi köszönetet nyilvánítottak érdemes, hosszú munkálkodásáért. Bogár Lajost Nyíregyháza város nyugal­mazott főjegyzőjét Nyíregyháza város képviselő testülete az egyik hadbavonult árvaszéki ülnök helyettesítésére behívta. Mivel Bogár Lajost tiszti főorvosi vélemény alapján nyugdíjazták, ő ezen orvosi bizonyítvány alapján megfeleb­bezte a képviselőtestület határozatát. A vár­megye törvényhatósága a becsatolt orvosi vélemény alapján érvénytelennek jelentette ki Bogár Lajos berendelését, mivel az orvosi véle­ményben benne van, hogy Bogár Lajos munka­képtelen. — Alkalmi társulatok. Az embert a ter­mészet társas lénynek teremtette, amiről azon­ban könnyen megfeledkezik, ha könnyű a meg­élhetése. A háború azonban sok mindent meg­változtat. Ma azt tapasztaljuk, hogy alig van hivatalnok csoport, mely egységesen ne igye­kezne téli szükségletét biztosítani. Erre azért is szükség van, mert a tisztviselők annyira be vannak fogva, hogy az egyes embereknek nincs alkalmuk a készletek keresésére. A társulásnak annyi előnyét fedezték fel már eddig is az em­berek, hogy azt valószínűleg fenntartják hábou utánra is. Mezőgazdaságunk. Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő a közigazgatási bizottság augusztus hó 12-én tartott ülésében vármegyénk mezőgazdasági ál­lapotáról a következő jelentésben számolt be : Vármegyénk gazdáinak a hadsereg és a la­kosság kenyérterményének biztosításáért végzett fáradságos munkáját áldás kisérte, mert a bú­zából termésünk jónak és a rozsból közepes­nek mondható és most már tartós meleg időre volna szükség, hogy a letakarított termény a magtárba kerülhessen. Sajnos, már az időjárás káros hatása folytán, ma is van nedves és csi­rás szem elég, minek elhelyezése gazdáinknak nem kevés gondot fog okozni. Az aratás csak késedelemmel volt általá­nosságban megkezdhető, mivel a községek és az egyesek által kérelmezett hadifoglyok kül­dése késett. Az egész vármegye osztatlan hálás elismeréssel van főispán ur őméltósága iránt, ki fáradságot nem ismerve erélyes közbelépésé­vel előmozdította azt, hogy gazdáink a hadi­foglyokat sürgősen megkaphassák, — ugyan­csak hálásan emlékszik meg a vármegye alis­pánjáról is, ki nap-nap mellett sürgős felter­jesztéseket intézett a foglyok kiadatása iránt, nem különben a katonai parancsnokságtól katona munkásokat kért és 241-et ki osztott. Aratá­sunk akadálytalan lebonyolítását csak is ezen uraknak köszönheti a vármegye gazdaközönsége. A kiosztott hadifoglyok munkájával gaz­dáink nagyon meg voltak elégedve és kívá­natos volna, hogy a cselédhiány pótolhatására az e célra alkalmas hadifoglyok továbbra is a gazdáknál hagyassanak. A hadifoglyok meg­érkezésének azon jó hatása is volt, hogy sok­helyütt a lakosság a már nagyon is tulcsigá­zott munkabér iránti igényét azonnal leszállí­totta, látván hogy nélkülök is tud boldogulni a gazda. A legutóbbi miniszteri jelentés szerint kat. holdankint búzából a mult évi 599 kgr.-al szemben 768 kgr. rozsból a mult évi 526 kgr.-ral szemben 567 kgr. árpából a mult évi 632 kgr-ral szemben 443 kgr. és zabból a m. évi 623. kgr-al szemben 327. kgr. ter­més várható. A folyó évben több volt búzából 3723. kat. hold és rozszsal 8432 kat. hold, mig kevesebb volt árpával bevetve 2084 kat. hold és zabbal 837 kat. hold. A két első termény­nél a többlet annak tulajdonitható, hogy év közben elemi csapások folytán nem kellett a mult évihez hasonló terjedelmű területeket kiszántani, mig az árpánál és zabnál azért ve­tetett el kevesebb, mert a gazdasági munká­latok igen későn voltak megkezdhetők, jde sokhelyt a talaj nedvessége is lehetetlenné tette a vetést. A fenti adatok alapján a vármegyében, ha a cséplésre kedvező idő szolgálna 252780 mm.-ával, rozsból 125278 mm.-ával több, mig árpából 56617 mm.-ával és zabból 23491 mm.-ával várható kevesebb mint a mult évben. A tengeri az utóbbi időben lényegesen javult, ugy hogy a termés kilátások jóknak mondhatók. Címerét kihányta és elég jól cső­vesedik. A burgonyára is jó hatással volt esőzés, csak a korai fajtákra jött már későn az eső és helyenkint a gumók rothadásáról panasz­kopnak. A cukorrépa is lényegesen javult bár helyenkint ritka. Egyébb kapásainkra is az eső szemmel láthatólag jótékony hatással volt. A rétek sarjú növése elég sürü úgyszintén a lóherék és lucernák is jobb hozammal biz­tatnak. Állattenyésztésünk keverésére a már fel­használt 4500 korona hitelen kivül újból sike­rült a tenyészapaállatok beszerzésére 10.000 korona államsegélyt kieszközölnöm. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur a gyümölcs és zöldségaszalásnak a háztartásokban való alkalmazását szélesebb körökben megismertetni és elterjeszteni óhajtja és e célból a Győry-féle

Next

/
Oldalképek
Tartalom