Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-08-08 / 63. szám
8 62-ik szám. , Nyíryidék. 1915. augusztus 5 kai gyilkoltatták le a foglyokat ; ecetbe áztatták a sebesültek sebeit; az oroszok memeli garázdálkodásai, a szerbek egész harcmodora e tétel merő tagadása. Az 1894 évi hágai konferencia eltiltja a dum-dum lövegek használását, mit az ántánt államai ennek dacára, különösen a háború első hónapjaiban széltiben használtak. Igaz, hogy Anglia e konferencia határozatait nem irta alá. Nem szabad vad vagy félig vad népeket a háborúban alkalmazni (a franciák afrikai csapatai, az angolok ausztráliai katonái), nem szabad a kutakat megmérgezni (szerbek). Tilos a harceszközöket a vöröskereszt jel vénye alatt szállítani! (Angol hajók, orosz vonatok.) Az 1899. hágai konferencia feltétlenül eltiltja az ellenséges csapattestek ruháinak alkalmazását ; mégis egész orosz ezredeket fogtak el katonaink a mi egyenruháinkba öltözve. Minden lehetőt el kell követni, hogy az istentiszteletnek, művészetnek, tudománynak szánt épületek az ágyúzástól megkíméltessenek, feltéve, ha nem használtatnak egyúttal katonai célokra is (a reimsi székesegyház ágyufedezék és megfigyelő állomás volt). Amit a Belgiumból kivonúló angolok és oroszok végeztek a klasszikus épületek és a műemlékek szétrombolásával az örökre szégyenfoltja lesz Európának. (A lengyel főúri kastélyok, csernovici püspöki palota, a zborói, nagysárosi Bákóczi kastélyok stb., stb.) A hadifoglyok munkára való alkalmazásának nem szabad megbecstelenítőnek lenni. (Szerbiában siralmas és szánalmas állapotban vannak katonáink ; mindenféle aljas, foglalko zást végeztetnek velők pl. utcaseprés. Nem szabad a békés polgárokat megsebezni, önkényesen zaklatni, vallásos meggyőződésükben, hazaszeretetükben megsérteni. E tétel szenvedett a legkíméletlenebb sérelmeket. Ha az oroszok valahová betették lábukat, azonnal a vallási üldözést kezdték. Példa rá az egész Galícia, melyből a hitökre áttérni nem akaró papokat megölték, vagy elhurcoltak. A felsorolt nemzetközi szabályok mind a szárazföldi háborúra vonatkoznak, de az azt szabályozó tételnek is csak kicsiny részét képezik. Sokkal szembeöllőbb ez a jog nélküli állapot a tengeren, hol a magát kizárólag urnák tartó, elbizakodott Anglia sérelmet sérelemre halmaz, bár fájdalmasan tapasztalhatja, hogy mennyire inog hangoztatott presztízse. E téren csak a semleges kereskedelem elfojtására és a semleges lobogóval való visszaélésre utalunk, máris teljesen kiviláglik Anglia nemzetkőyi jogellenes politikája. A mai háború egy csapattal semmisítette meg azokat az eredményeket, amelyeket évszázadokon keresztül a nemzetközi jog épített, ugy, hogy háború után teljesen uj s a tényleges viszonyokhoz alkalmazott nemzetközi jogra lesz szükség, annyival is inkább, mivel az eddigi geográfiái viszonyok is változást szenvednek e háborúban s mivel számos uj helyzet, körülmény, harceszköz, hadászati mód adta elő magát, melyek szabályozása a háború után mindenáron szükséges lesz. Teljes uj nemzetközi viszonyok keletkeztek a háború alatt, melyek uj szabályozást igényelnek. Azonban, amidőn a mai, modernnak nevezett háború annyira illoyális és antihumánus módon folyik, vájjon várhatjuk-e a háború utáni nemzetkőzi jogtól, hogy érvényesülni fognak alkalmaztatásukkor a benne kifejtett tekintetek ? A wa-ból és hatalmi viszonyokból következtetve e kérdésre wew-mel kell felelnünk. Gesztelyi Nagy László. — Előfizetőink tudassák nyári címváltozásukat lapunk kiadóhivataláva 1 levelező lapon. & harcok poklából Varsó és Ivangorod vérázott környékéről, a várak szürke falai elől, kínos szörnyű szenvedéseknek bús, jajjos sóhaja, három hadseregnek gigászi küzdelme, csatalármája ide hallik hozzánk. Az összeomlani kezdett, vonagló, nagy hadsereg, a szárnyaszegett cári sas sötét világából uj, friss szárezreknek imás borzongással párosult, futásos halállármája, összebújó, félős susogása áttör napderüs rónánkra s szinte látjuk a reszketős kezeket, melyek öntudatlanul tapadnak a dum-dumos puskákhoz, mialatt hátulról is repül feléjük a géppuska golyó . . . Germán kitartásból, előretörésből fakadó győzelmek hire és a sisakos legények vadörőmös diadalordítása orosz állások legerősebb helyén, büszke bérceink felett száll haza hónukba, hogy tudjanak rólluk . . . De mi tudjuk először... Nekünk hozza hírül legelőbb a sejtelem s a szellő szárnya. S ha nem is hozná, akkor is éreznénk, akkor is hallanánk, mint ahogy értjük a magyar rohamoktól dübörgő, az elhullott magyar vértől megittasult földnek morajló énekét, melyet rajtunk kivül mindenki is meghall és megért s amely ének a dolomit-alpok ezer szinü sziklafalairól, sziklatornyairól, a kék tenger szomszédságától, a borzalmas fensikról, melynek neve Lengyelország — mindenüvé elszáll, hogy a Nagy Lajosok és Mátyások Lengyelországot és Bizáncot verő kezeink hanyatlása után, évezredes magunürahagyottságurjk, elfelejtettségünk, küzdelmünk, könnytengerünk nagyságához hiveD, újra igazán megismerjenek bennünket mindenütt, most a huszadik században, amikor szárított, de nem elszáradt szikár csontos öklünk legnagyobbat üt az ellenségekre, amikor szegreakasztott, rozsdás fringiánk újra halálkaszája lett, amely a legnagyobb rendet vágja azok között, kik gyilkos lélekkel mireánk és szövetségeseinkre törtek. A harcok poklából kihangzott s kihangzik. a magyar rohamok vad, dübörgő nagysága. Kihangzik belőle a magyar léleknek ismerve sem ismert, mindent magával ragadó, viharos ereje — s ezért nem busulunk, ha fáj is a gyászunk, ha hull is a vérünk. A harcok poklában szikár, csontos öklünk erős ütése, vérrozsdás fringiánk nagyrendet vá t íó haiálkaisza ereje s a magyar lélek szilajsága magával ragadja azokat az ezredeket, szazadokat is, melyekbén csak száz, csak tíz magyar katona van. A száz, a tiz magyar ráüti halálmegvető viharos temperamentumát az egészre, beleoltja lelki erejét mindbe, valamennyibe, s ezekből is titánokat nevel. S ahol meg magyar fiuk, magyar emberek rohannak reá az ellenségre, ott a fényes fegyvertények előtt elhomályosul minden... minden, amit mások tettek, vagy tesznek. A harcok poklában tanulta meg ösmerni a magyart az osztrák, a német, s megismerte minden ellenség. Megtanulta nagyrabecsülni az egész világ. Amikor az osztrák ezredekhez a tartalékból magyar katonákat kellett küldeni s amikor három eredménytelen német nekiindulás után magyar katonák rohantak a magaslat orosz állásai ellen, egyszer és eredményesen, akkor a sisakos germán legvitézebbje, az annyi diadalt kivívott hős bajor katona megcsókolta harcokban foszlányolt, rongyos zászlónkat s utána csókolgatják azóta kegyeletesen a többiek is. Amióta a visszafoglalt Lemberg utcáira kellett, hogy először magyar ezred, hős magyar ezred lépjen,, mióta a diadalmas Mackensen megtanította magyar himnuszt játszani az osztrák zenekart is, azóta Bécsben egy nagy, komor ház ormán — akkor először — ott leng a magyar lobogó. A magyar zászlót a harcok poklában tanulta meg csókolni a német, tisztelni az osztrák s rettegni mindég ellenség. Ezek a csókok, ez a tisztelet s ez a rettegés glóriát font a magyar nemzet, a magyar katonák feje köré. Varsó és Ivangorod környékén is, hol egy nagy tragédia előjátéka folyik krnosan, véresen — mint mindig mindenütt: a harcok poklában véreink állnak. Ott emelték s ott emalik magasba trikolórjainkat, s ott szereznek tiszteletet és nagyrabecsülést a magyar nemzetnek, melynek magárahagyottságában, szabadság küzdelmeiben s kullur haladásában szikla volt az ágya. Hisszük és reméljük, hogy nagy nemzeti ideáljaink megvalósulásához, nemzetünk politikai emelkedéséhez az út e harcok poklán vezetett keresztül. A hősök ellen, kik új hervadhatatlan babérokat fontak és uj aranylapokat szereztek nemzetünk történelméhez, s akiknek egyrésze a kalász tövétől nem messze diadalos, csöndes álmot alszik — nem szabad, hogy vétsen az eljövendő idő. Megfogyott soraik között egy uj nemzeti élet magvának kell széthullania. A harcok poklából ide hangzó, s az egész világot betöltő magyar rohamdobogás, magyar hősiesség ezt követeli, ezt parancsolja. K. K. Köztudomásu dolog, hogy az Érmiháíyfalva nyírbátori vasút kiépítése évek hosszú sora óta húzódik, halasztódik, bár a költségekhez ugy Szabolcsvármegye törvényhatósága mint az erdekeit községek és birtokosok tekintélyes összegekkel hozzájárultak. A duló háborús állapotok világos bizonyságot tettek a tekintetben, hogy ezen vasút hadászati szempontból is roppant fontoságu lesz, mert Erdélyt a nagyvárad—érmiháíyfalva nyirbátor—kisvárdai vasút utján közvetlen köti össze felsőmagyarországgal. De a szegény nyirvidéknek is — amely valósággal elhagyatott gyermeke az országnak — égető szüksége v;m arra, hogy ezen vasút kiépíttessék, mert Nyirábránytól fel Nyírbátorig, Érmihalyfalvától fel nyirmihálydi és Kálióig terjedő kétszázezer holdat jóval meghaladó homok buckás sivatagnak sem kőzutja, sem vasútja, sem vizlecsapolása nincs. Most amidőn annyi fogoly hever téllenül az országban a mi kenyerünkön, ne mulasszuk felhívni ezen körülményekre ugy az' illetékes minisztériumok mint a hadvezetőség figyelmét. Első sorban forduljunk ez ügyben megyénk főispánja Dr.. üjfalussy Dezső ur ő méltóságához, akiről rövid működése után is köztudomásúvá lett ,hogy megyéje érdekeit szivén viseli s azért helyt állani is tud. Felkérjük azért a kérvényt már aláirt tiz (10) község elöljáróit és földbirtokosokat, úgyszintén mindazon érdekletteket akikhez a kérvényt az idő rövidsége miatt elküldeni nem tudtuk, hogy ez ügyben a további lépések megbeszélése és egy nagy deputatió szervezése végett a nyírbátori városházánál 1915. évi augusztus 22-ik napján tartandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Célunk a fenti vasút kiépítése, lehetőleg ugy, hogy annak földmunkája még a tél beálltáig elkészüljön foglyok által, továbbá vízlevezetés — amire szintén égető szükség van — és végezetre a homok sivatagot átmetsző közút kiépítése. Kelt Pusztabánházán, 1915. julius hóban. Balogh Zsigmond. Bory Béla. A lapkihordásra vonatkozó panaszokat kérjük azonnal tudatni kiadóhivatalunkkal. Telefon 139. Blousok, harisnyák, keztyiik, blouse selymek, ruhahozzávalók, ruhadíszek, batiszí és csipkegallérok és más minden divatcikkekben j mmmmmsm* iríH és férfi divatáruhézában Nyíregyházán, Város&áza palota. — Telefonszám í Attantióan a lepapl raktár:
