Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-01 / 61. szám

4 61 -ik szám. JSfirÍRYIBÉK. 1915. augusztus 1. melletti parton jobbszárnyunkat Sed il— Balnnál bombázni kísérelte meg. Egyik torpedónaszádukat tüzérségünk eltalálta, mire többiek a tüzelést beszün­tették és eltávoztak. Többi arcvonalon semmi jelentős ese­mény sem volt. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, julius 30. Nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér. Perthesnél Champagneban mindkét részen aknákat robbantottak, miközben egy francia oldal­árkot emiitett helységtől északra széjjel romboltunk. Bois de Pretreben Croix de Garmnes mindkét oldalán egy francia támadás gya­logsági és tüzérségi tűzben összeomlott állásaink előtt. Vogézekben az ellenség tegnap délután újból megtámadta a Lingenkopf—Baren­kopf vonalat. Közelharc az állás birtokáért még nem ért véget. Kettő angol repülő kénytelen volt ten­gerpart közelében vizre leszállani, a re­pülőket elfogtuk. Keleti hadszíntér. A helyzet álta­lában változatlan. Délkeleti hadszíntér. Woyrsch vezérezredes hadseregének csapatai julius 28-án kora reggel Pilica torkolata és Koziencie közt több helyen kikényszeri­tették az átkelést a Visztulán. Keleti parton még tart a harc. Eddig nyolcszáz foglyot ejtettünk és öt géppuskát zsákmányoltunk. Mackensen tábornagy szövetsé­ges hadseregei tegnap újra meg­kezdték az offenzívát. Vieprztól nyugatra a német csapatok áttörték az oroszok állásait. Este elérték a Piaski—Biskupice vonalat és attól ke­letre a vasutat. Sok ezer fogoly és három ágyú jutott kezünkre. Osztrák-magyar és német csapatok a Visztulától keletre fekvő területig tör­tek előre. Porosz gárdacsapatok Krupienel— Krasznosztawtól északkeletre, más német csapatok pedig a Woislavice vidékén nyo­multak előre. Mindezen sikerek megingatták az orosz frontot a Bug és Visztula között. Ma reggel az oroszok egész vona­lon elhagyták állásaikat, csupán Grubieszowtól északra állanak még. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) — Hadifoglyok részére pénzkül­demények : A Nyírvidéki takarékpénz­tár részvénytársaság igazgatósága érte­siti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adám-utca 7 szám) az összes ellensé­ges államokban internált hadifoglyok ré­szére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb ki­adásokat számítja fel és ezt is csak ön­költségben. 228-3-1 A drágaság kérdéséhez. A „Nyirvidék" f. hó 25-iki számában csörgősapka alól elmélkedtem az élelmiszerek­nek azon rémséges árkülömbözetről, mely egy­részről a nyíregyházi, más részről a müncheni, passaui és lembergi vendéglőkben illetve élelmi piacokon észlelhető. Pedig hát nem csörgősapka, hanem csörgő kigyó kellene ezen borzalmas visszásságnak ki­irtására. Nem lévén qualificalva arra, hogy a városi képviselőtestületnek tagja lehessek csak igy a sutból bátorkodom egyet-mást elsuttogni. A városnak népességét két elem képezi: a termelő és a fogyasztó. A jogosulatlan üzér­kedés ezen két elem kőzött mély szakadékot ásott, melyet habár betölteni nem lehet, de legalább áthidalni kellene, ami nem lehetet­lenség. Az egyik nagyobb fél a kőz- és magán hivatalnokból áll, akiknek fizetése ma is csak annyi mint évek előtt; azután kereskedőkből, iparosokból akik közül csak igen kevésnek gyarapodott jövedelme. Ezek a szegény horpaszok a hust, tojást, vajat, baromfit ma többnyire csak látásból ös­merik és a legfeljebb csak álmukban élvezik. A másik fél a tanyai gazdákból áll, akik­nek degesz a gyomruk erszényük egyaránt. Ezek közzül a kisebb gazdák látják el a nyíregyházai élelmi piacot, akiknek jólétét senki sem vetheti szemükre, akiknek a termelés csak igen kevéssé kerül többe mint azelőtt; de akik­nek kapzsiságuk a mindég egyenlő kis jöve­delmű számos családtaggal megáldott hivatal­nokot nyomorba kényszerit. Itt tehát olyan két ellentétes érdek áll egymással szemközt, melyet csak hatósági eré­lyes, de igen nagyon erélyes intézkedés egyen­líthet ki. A hatóságnak helyzete igen nehéz, mert vagy az éhező nyomorgókkal, vagy a befolyá­sosabb telhetetlenekkel találja magát szemközt. Ha én hatóság volnék és a közlekedési akadályok miatt nem volnék képes a muszkák által elpusztított és olcsóvá tett lembergi piac­ról élelmi szereket hozatni, nem fenyegetések­kel amire senki sem hederít, hanem a legkér­lelhetetlenebb szigorral ellenőrzött intézkedé­sekkel igyekeznék ezereknek nyomorán enyhí­teni. A darázsfészekbe nem okosság belemar­kolni, hanem a humanizmus pipájából kell belefüstölni. Ugy vagyok tájékozva, hogy a város intelligenciájának zöme az utóbbi módszert választaná. A kiéheztetési merénylet ellen rendkívüli intézkedéseknek alkalmazása is jogosult, mint azt a mult hónapban Ausztriában is észleltem ; ahol például a szállodákban minden jelentkező utas egy napra érvényes, másra át nem ruház­ható olyan kenyér utalványt kap, melynek három szelvénykéje 70—70 grammnak bárhol való kiszolgáltatására jogot ad. Aki ezt hami­sítja vagy azzal bármiként vissza él, három hónapi elzárással és ezenfelül 6000 koronáig terjedhető bírsággal büntettetik. Hallatlan dolog, de igaz, hogy ott nemcsak fenyegetőznek, hanem a rendeletet kérlelhetet­lenül végre is hajtják. A háború tartamára az élelmi cikkeket, különösön a hust fogyasztási adó alól mente­síteni kellene, ha annak kifogástalansága a köz ségi elöljárósága által igazoltatik. Ezeknek in­gyenes elárusító hely is engedélyezendő. A nagyobb termelők nem ülhetnek a kofa­piacon, tehát ezeknek részére is elárusító hely­ről kell gondoskodni. Igy talán jó liszthez is juthatnánk, mert tengeri lisztből készült ke­nyérnek csúfolt csirizt nem minden gyomor veszi be. — Disznónak való. A piacra hozni szándékolt élelmi cikkeket nem a piacon, hanem már a vámsorompóknál a megszabott maximális áron megbizható kö­zegek vegyék át és annak szétárusitásárói a városi hatóság gondoskodjék. Az élelmiszerek­kel uzsoráskodók meg büntetésének mi­kéntje a közönséggel falragaszokon közöltessék. Az élelmiszereknek nem a fogyasztók, hanem üzérkedők általi tömeges vásárlása és másfelé szállítása betiltassék. A honos üzérkedők megbüntetendők, ide­genek pedig ezenfelül azonnal eltoloncolandók. Mellékesen megemlítendő, hogy a városi ma is érvényben levő egészségügyi szabályren­delet értelmében szemeikihordásra aLalmas jármüvekről a feleknek költségére a hatóság gondoskodik ; de nem tudjuk, hogy hol lehet ezeket találni, mert a talyigások alkalmas esz­közökkel nem rendelkezvén, udvaraikon halmaz kolera meleg ágyat őrzünk. Van valami bérfogatok diját szabályozó rendelet is, a mely szerint például egy taiyiga homokért csak 80 fillér dukál, de a talyigások fütyölnek az ilyen rendeletekre, mert hát mais két koronáért volt kegyes egy talyigás egy fu­varral szerencséltetni. Tovább fujhatnám ezt a nótát, de nem teszem, mert félek, hogy kifütyölnek. Nyíregyháza, 1915. julius 30. Dr. Jósa András. Követésre méltó példa. Lapunk közölte a nyíregyházi „Állat- és Madár­védő-Egyesület" felhívását az egyesületbe való be­lépésre A felhívásra az első jelentkező levelét lekö­zöljük — buzdításul — másoknak. íme a levél : Nagyságos Balla Jenő urnák, a nyíregyházi állatvédő egyesület elnöke Nagyságos Elnök Ur ! Az „Állatvédő-Egyesület" kötelékébe belépni óhajtván, tisztelettel kérem nagyságodat, szívesked­jék engem levélben értesíteni a csatolt válaszbé­lyeg felhasználásával, hogy az miként történhetik? Csobaj, 1915. jul. 26. Alázatos szolgája: Kiss Elek, ny. csendőr őrsvezető. Természetes, hogy „Állatvédő-Egyesület" veze­tősége örömmel iktatja tagjai sorába Kiss Elek urat. Ez uton újólag felhívjuk a belépni szándéko­zókat a következőkre: Az alapitó tag egyszer s mindenkorra fizet 40 koronát, a rendes tag 1915. év január 1-től évenként 1 koronát. Ugy az alapitó, mint a rendes tag — tagsági dij fejében — ingyen kapja az „Országos Állatvédő-Egyesület" által kia­dott havonként — a háború tartama alatt — két havonként megjelenő „Állatvédelem' cimü lapot. Jelentkezni lehet személyesen, vagy levelezőla­pon : Kubacska István állatvédő e. titkárnál Nyír­egyházán, Kürt-utca 7. sz. Ugyancsak ő hozzá küld­hetik a vidéki tagok — legcélszerűbben — posta­utalványon 4 fillér postai kézbesítési dijjal az ala­pitó, vagy tagdijakat. Állat- és madárvédelemre vonatkozó közlemé­nyeket is szívesen fogadnak a nyíregyházi lapok. Tisztelettel kérjük a vidéki lapok szerkesztőit, hogy lapjaikban állat,- madár,- növényvédelemre vo­natkozó cikkeket is közölni szíveskedjenek. Terjesszük: szóval, tollal, — de nem ostorral és bottal — hírlapok utján is az állatvédelmet. A mai eberirtó időben — hős, vitéz, sebesült­testvéreink önfeláldozó ápolása mellett ne feledkez­zünk meg az állatokról. Az állatok a háborúban is nagy szolgálatot tesznek az embereknek. Nem egy huszár hűséges lovának köszönheti életét. Gyümölcsfáinkat a hasznos madarak védik meg a kártékony rovaroktól. Sorakozzunk minél számosabban az „Állat- és Madárvédő"-Egyesület zászlaja alá. Sok nemesszivü hölgy és ur van Nyíregyházán és Szabolcsrármegyében. Szeretettel várjuk őket a mielőbbi jelent­kezésre. — Kézi számozógépek javítását lapunk nyomdája elvállalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom