Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-01 / 61. szám

4 61 -ik szám. JSfirÍRYIBÉK. 1915. augusztus 1. melletti parton jobbszárnyunkat Sed il— Balnnál bombázni kísérelte meg. Egyik torpedónaszádukat tüzérségünk eltalálta, mire többiek a tüzelést beszüntették és eltávoztak. Többi arcvonalon semmi jelentős esemény sem volt. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, julius 30. Nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér. Perthesnél Champagneban mindkét részen aknákat robbantottak, miközben egy francia oldalárkot emiitett helységtől északra széjjel romboltunk. Bois de Pretreben Croix de Garmnes mindkét oldalán egy francia támadás gyalogsági és tüzérségi tűzben összeomlott állásaink előtt. Vogézekben az ellenség tegnap délután újból megtámadta a Lingenkopf—Barenkopf vonalat. Közelharc az állás birtokáért még nem ért véget. Kettő angol repülő kénytelen volt tengerpart közelében vizre leszállani, a repülőket elfogtuk. Keleti hadszíntér. A helyzet általában változatlan. Délkeleti hadszíntér. Woyrsch vezérezredes hadseregének csapatai julius 28-án kora reggel Pilica torkolata és Koziencie közt több helyen kikényszeritették az átkelést a Visztulán. Keleti parton még tart a harc. Eddig nyolcszáz foglyot ejtettünk és öt géppuskát zsákmányoltunk. Mackensen tábornagy szövetséges hadseregei tegnap újra megkezdték az offenzívát. Vieprztól nyugatra a német csapatok áttörték az oroszok állásait. Este elérték a Piaski—Biskupice vonalat és attól keletre a vasutat. Sok ezer fogoly és három ágyú jutott kezünkre. Osztrák-magyar és német csapatok a Visztulától keletre fekvő területig törtek előre. Porosz gárdacsapatok Krupienel— Krasznosztawtól északkeletre, más német csapatok pedig a Woislavice vidékén nyomultak előre. Mindezen sikerek megingatták az orosz frontot a Bug és Visztula között. Ma reggel az oroszok egész vonalon elhagyták állásaikat, csupán Grubieszowtól északra állanak még. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) — Hadifoglyok részére pénzküldemények : A Nyírvidéki takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága értesiti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Adám-utca 7 szám) az összes ellenséges államokban internált hadifoglyok részére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb kiadásokat számítja fel és ezt is csak önköltségben. 228-3-1 A drágaság kérdéséhez. A „Nyirvidék" f. hó 25-iki számában csörgősapka alól elmélkedtem az élelmiszereknek azon rémséges árkülömbözetről, mely egyrészről a nyíregyházi, más részről a müncheni, passaui és lembergi vendéglőkben illetve élelmi piacokon észlelhető. Pedig hát nem csörgősapka, hanem csörgő kigyó kellene ezen borzalmas visszásságnak kiirtására. Nem lévén qualificalva arra, hogy a városi képviselőtestületnek tagja lehessek csak igy a sutból bátorkodom egyet-mást elsuttogni. A városnak népességét két elem képezi: a termelő és a fogyasztó. A jogosulatlan üzérkedés ezen két elem kőzött mély szakadékot ásott, melyet habár betölteni nem lehet, de legalább áthidalni kellene, ami nem lehetetlenség. Az egyik nagyobb fél a kőz- és magán hivatalnokból áll, akiknek fizetése ma is csak annyi mint évek előtt; azután kereskedőkből, iparosokból akik közül csak igen kevésnek gyarapodott jövedelme. Ezek a szegény horpaszok a hust, tojást, vajat, baromfit ma többnyire csak látásból ösmerik és a legfeljebb csak álmukban élvezik. A másik fél a tanyai gazdákból áll, akiknek degesz a gyomruk erszényük egyaránt. Ezek közzül a kisebb gazdák látják el a nyíregyházai élelmi piacot, akiknek jólétét senki sem vetheti szemükre, akiknek a termelés csak igen kevéssé kerül többe mint azelőtt; de akiknek kapzsiságuk a mindég egyenlő kis jövedelmű számos családtaggal megáldott hivatalnokot nyomorba kényszerit. Itt tehát olyan két ellentétes érdek áll egymással szemközt, melyet csak hatósági erélyes, de igen nagyon erélyes intézkedés egyenlíthet ki. A hatóságnak helyzete igen nehéz, mert vagy az éhező nyomorgókkal, vagy a befolyásosabb telhetetlenekkel találja magát szemközt. Ha én hatóság volnék és a közlekedési akadályok miatt nem volnék képes a muszkák által elpusztított és olcsóvá tett lembergi piacról élelmi szereket hozatni, nem fenyegetésekkel amire senki sem hederít, hanem a legkérlelhetetlenebb szigorral ellenőrzött intézkedésekkel igyekeznék ezereknek nyomorán enyhíteni. A darázsfészekbe nem okosság belemarkolni, hanem a humanizmus pipájából kell belefüstölni. Ugy vagyok tájékozva, hogy a város intelligenciájának zöme az utóbbi módszert választaná. A kiéheztetési merénylet ellen rendkívüli intézkedéseknek alkalmazása is jogosult, mint azt a mult hónapban Ausztriában is észleltem ; ahol például a szállodákban minden jelentkező utas egy napra érvényes, másra át nem ruházható olyan kenyér utalványt kap, melynek három szelvénykéje 70—70 grammnak bárhol való kiszolgáltatására jogot ad. Aki ezt hamisítja vagy azzal bármiként vissza él, három hónapi elzárással és ezenfelül 6000 koronáig terjedhető bírsággal büntettetik. Hallatlan dolog, de igaz, hogy ott nemcsak fenyegetőznek, hanem a rendeletet kérlelhetetlenül végre is hajtják. A háború tartamára az élelmi cikkeket, különösön a hust fogyasztási adó alól mentesíteni kellene, ha annak kifogástalansága a köz ségi elöljárósága által igazoltatik. Ezeknek ingyenes elárusító hely is engedélyezendő. A nagyobb termelők nem ülhetnek a kofapiacon, tehát ezeknek részére is elárusító helyről kell gondoskodni. Igy talán jó liszthez is juthatnánk, mert tengeri lisztből készült kenyérnek csúfolt csirizt nem minden gyomor veszi be. — Disznónak való. A piacra hozni szándékolt élelmi cikkeket nem a piacon, hanem már a vámsorompóknál a megszabott maximális áron megbizható közegek vegyék át és annak szétárusitásárói a városi hatóság gondoskodjék. Az élelmiszerekkel uzsoráskodók meg büntetésének mikéntje a közönséggel falragaszokon közöltessék. Az élelmiszereknek nem a fogyasztók, hanem üzérkedők általi tömeges vásárlása és másfelé szállítása betiltassék. A honos üzérkedők megbüntetendők, idegenek pedig ezenfelül azonnal eltoloncolandók. Mellékesen megemlítendő, hogy a városi ma is érvényben levő egészségügyi szabályrendelet értelmében szemeikihordásra aLalmas jármüvekről a feleknek költségére a hatóság gondoskodik ; de nem tudjuk, hogy hol lehet ezeket találni, mert a talyigások alkalmas eszközökkel nem rendelkezvén, udvaraikon halmaz kolera meleg ágyat őrzünk. Van valami bérfogatok diját szabályozó rendelet is, a mely szerint például egy taiyiga homokért csak 80 fillér dukál, de a talyigások fütyölnek az ilyen rendeletekre, mert hát mais két koronáért volt kegyes egy talyigás egy fuvarral szerencséltetni. Tovább fujhatnám ezt a nótát, de nem teszem, mert félek, hogy kifütyölnek. Nyíregyháza, 1915. julius 30. Dr. Jósa András. Követésre méltó példa. Lapunk közölte a nyíregyházi „Állat- és Madárvédő-Egyesület" felhívását az egyesületbe való belépésre A felhívásra az első jelentkező levelét leközöljük — buzdításul — másoknak. íme a levél : Nagyságos Balla Jenő urnák, a nyíregyházi állatvédő egyesület elnöke Nagyságos Elnök Ur ! Az „Állatvédő-Egyesület" kötelékébe belépni óhajtván, tisztelettel kérem nagyságodat, szíveskedjék engem levélben értesíteni a csatolt válaszbélyeg felhasználásával, hogy az miként történhetik? Csobaj, 1915. jul. 26. Alázatos szolgája: Kiss Elek, ny. csendőr őrsvezető. Természetes, hogy „Állatvédő-Egyesület" vezetősége örömmel iktatja tagjai sorába Kiss Elek urat. Ez uton újólag felhívjuk a belépni szándékozókat a következőkre: Az alapitó tag egyszer s mindenkorra fizet 40 koronát, a rendes tag 1915. év január 1-től évenként 1 koronát. Ugy az alapitó, mint a rendes tag — tagsági dij fejében — ingyen kapja az „Országos Állatvédő-Egyesület" által kiadott havonként — a háború tartama alatt — két havonként megjelenő „Állatvédelem' cimü lapot. Jelentkezni lehet személyesen, vagy levelezőlapon : Kubacska István állatvédő e. titkárnál Nyíregyházán, Kürt-utca 7. sz. Ugyancsak ő hozzá küldhetik a vidéki tagok — legcélszerűbben — postautalványon 4 fillér postai kézbesítési dijjal az alapitó, vagy tagdijakat. Állat- és madárvédelemre vonatkozó közleményeket is szívesen fogadnak a nyíregyházi lapok. Tisztelettel kérjük a vidéki lapok szerkesztőit, hogy lapjaikban állat,- madár,- növényvédelemre vonatkozó cikkeket is közölni szíveskedjenek. Terjesszük: szóval, tollal, — de nem ostorral és bottal — hírlapok utján is az állatvédelmet. A mai eberirtó időben — hős, vitéz, sebesülttestvéreink önfeláldozó ápolása mellett ne feledkezzünk meg az állatokról. Az állatok a háborúban is nagy szolgálatot tesznek az embereknek. Nem egy huszár hűséges lovának köszönheti életét. Gyümölcsfáinkat a hasznos madarak védik meg a kártékony rovaroktól. Sorakozzunk minél számosabban az „Állat- és Madárvédő"-Egyesület zászlaja alá. Sok nemesszivü hölgy és ur van Nyíregyházán és Szabolcsrármegyében. Szeretettel várjuk őket a mielőbbi jelentkezésre. — Kézi számozógépek javítását lapunk nyomdája elvállalja.