Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-07-08 / 54. szám

2 5 5-ik szám. .Nyírvidék. 1915. julius 11 Egyház. A Tiszavidéki ág. hitv. ev. egyházmegye közgyűlését julius hó 6-án tartotta Nyíregyházán dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos főesperes elnöklete alatt. Reggel 8—10 óráig: a számvevőszék és tanügyi-bizottság tartotta üléseit. 10 órakor kezdődött a közgyűlés isteni tisztelettel. Az oltár előtt Duszik Lajos szatmárnémeti lelkész mondott magas szárnyalású imát. Ezután a kiküldöttek megbízólevelei igazoltattak, a közgyűlés megalakult. Dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő — a tőle megszokott ékesszólással — remek megnyitó beszédet mondott. Üdvözölte a gyűlésen megjelenteket — köztük Geduly Henrik tiszakerületi püspök urat. Üdvözölte Balla Jenőt, a nyíregyházi egyház felügyelőjét azon alkalomból, hogy őt Nyíregyháza varosa polgármesterré választotta. A gyűlést megnyitja. Materny Lajos főesperes szépen átgondolt megnyitója utan előadta évi jelentését. Dr. Zelenka Lijos kölesei egyházfelügyelő indítványára — dr. Meskó László és Materny Lajos — megnyitó beszédeit, az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvébe foglalja egész terjedelmükben. Ugyancsak dr. Zelenka Lajos indítványára a lelkész és tanitói karnak ez évben kifejtett tevékenységükért jegyzőkönyvileg mond köszönetet. A gyűlés tárgyai: Választások. Tisztujitásról intézkedés. Egyházkerületi gyűlésre meghívó. Az egyházkerületi gyűlés julius 20—21. napjain Miskolczon lesz megtartva. Az egyházkerületi gyűlésre a tanitó képviselő : Ruhmann Andor nyíregyházi tanitó. A számvevőszék jelentése: az esperességi pénztárról, az egyházak számadásairól. Jövő evi költségvetés. Hadikölcsönről jelentés. Jelentés a Bérci-alapról, segélyek kiosztása. Baldácsy-közalapi kérvények. Kubacska István a tanügyi-bizottság jegyzője felolvassa: a debreceni—nyíregyházi—zempléni körben működő tanitók évzáró vizsgálatairól szóló jelentést. A Zsedényi-féle ösztöndíjra ajánltattak: első helyen : Petrikovics Pál nyíregyházi tanitó ; második helyen : Fazekas János nyíregyházi tanitó ; harmadik helyen : Pataky Lajos nyíregyházi tanitó, aki Nyíregyházán 21 év óta kiváló eredménnyel működik, e tanévben hadban van. A Zsedényi-féle rendkívüli segélyre : Stoll Ernő nyíregyházi tanitó, aki öreg édes apját, anyját tartja. Maga is betegeskedő lévén Karlsbádban keres gyógyulást. A mozgósítástól kezdve többször behívták, de gyengélkedése miatt ideiglenesen szabadságolták. Mint ügyes tollú iró a tanügyi lapokban több figyelemreméltó cikket ir. A jövő évi egyházmegyei gyűlésre a tanítóegyesület kiküldöttje: Elefánti Sándor debreceni tanitó. Felolvastatott a nyíregyházi főgimn. jelentése. Jelentés tétetett a máramarosi missióról. 1 órakor a közgyűlés megszakittatott. Délután 3 órakor a gyámintézet tartotta gyűlését dr. Zelenka Pál ép Materny Imre elnöklete alatt. Dr. Zelenka Lajos szeretettől áthatott szavakkal üdvözölte a közgyűlést. Materny Imre nagyváradi lelkész, egyházi elnök — a felebaráti és emberbaráti szeretet hangján — tartott megnyitója után jelentést tesz a gyámintézet működéséről, a segélyek mikénti kiosztásáról. Délután 5 órakor gyámintézeti isteni tisztelet volt. Az oltár előtt Materny Irare mondott gyönyörű verses imát. Az ünnepi beszédet Timkó György sókuti lelkész mondotta. Az adakozásra buzdító beszéd alapgondolata volt: „Ha szeretet nincsen én bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc és a pengő cimbalom. Ha szeretet nincsen én bennem, semmi vagyok. Szeretet volt a nagyszámú hallgatókban, mert a szeretet adománya: 122 korona 70 fillért lett ki. 6 órakor a közgyűlés folytatódott. Jelentések: a beregszászi és szabolcsi missiók működéséről. Kovács András Jánosbokori és társai felebbezése elutasittatott. Ungvár hadikölcsön jegyzése helyben hagyatott. Az iskolai ingatlanoknak — az egyházra^— való áttelekkönyvezése kimondatott. Az egyházak utasitatnak, hogy az egyházi ingatlanok törzskönyve hiteles telekkönyvi kivonatok alapján állíttassanak össze. Felolvastatott a somogyi ref. egyház határozata a magyar kiadású bibliára nézve. Párlolólag terjesztetik az egyházkerület elé. Előterjesztetett a gyámintézet működéséről szóló jelentés. Kiosztatott 500 K segély. 300 K összegyűlt adományokból és 200 K dr. Meskó László egyházfelügyelő adományából. Timkó György sókuti lelkésznek a gyáruintézeti isteni tiszteleten mondott szép beszédéért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A lelkészegyesülethez intézett körlevelekben foglalt kérdések nem tárgyaltattak, mert ez évben lelkészi értekezlet összehozható nem volt. Özv. Palásthy Jenőné magasabb nyugdíj kiutalását kérelmezi. Ezen kérés nem teljesíthető. A közigazgatási alapból részére 50 korona adományoztatott. Dr. Meskó László indítványára az 1848. XX ik törvénycikk és a lelkészi javadalmak elégtelensége — a jelenlegi jegyzőkönyvbe is felvétettek. Dr. Zelenka Lajos indítványára a nyíregyházi ág. h. ev. egyháznak vendégszeretetéért köszönet szavaztatott. Paulik János igazgatólelkész — testvéri szeretettől áthatott szavakkal — adott kifejezést annak, hogy egyházunk a legnagyobb örömmel fogadta az egyházmegyét falai között. Kiküldettek a jegyzőkönyvhitelesítők. Materny Lajos főesperes rövid imával fejezte be a közgyűlést. Gólya jelölés. Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszternek igen sokat köszönhetünk. Számtalan tudományos mezőgazdasági intézet ő alatta érte virágzása tetőfokát, az ő körültekintő bölcsességének köszönhetjük, hogy ezen intézetek élére megtalálta az alkalmas vezetőket. Egyike ezeknek az intézeteknek a magyar királyi ornithologiai központ, amely intézet megteremtője, világhírűvé emelőjeHermann Oltó, a nemrég elhunyt tudós volt. Ez az intézet foglalkozik a madár biológiával, különös gondot fordít a madarak hasznos és káros voltára, a madárvédelemre, a madarak vándorlására s kebelében nemcsak hivatásos tudósok működnek, de az egész országra terjedő szervezéssel szívesen veszi minden érdeklődő közreműködését s a Hermann Ottó genieje teremtett egy olyan önkéntes madárvonulást figyelő gárdát, hogy ezek munkássága eredményeképpen sikerült egy madárvonulási térképet szerkeszteni, amelylyel a párisi világkiállításon a legnagyobb dijat nyertük el. Ezzel ismertté tettük ez irányú tudományos mefigyelésünket az egész világ előtt, s mondhatjuk, mi voltunk ezen a téren az úttörők s kezdeményezők. Őszinte büszkeséggel tölthet ez el bennünket s habár a madártani irodalom terén nem is alkottunk annyit, mint más nagy nemzetek, de mindenesetre értékesebbet, mert a madár hasznos voltát egy mű sem domborítja jobban ki, mint a Hermann Ottó : „Madarak hasznáról és káráról" szóló müve, s madárvonulási dolgozataink unicum számba vehetők. Már maga az a téDy, hogy néhány száz önkéntes megfigyelő foglalkozik a madárvonulással s igy tudományunk egy ágával, nagy figyelelmet érdemel, mert a nemzetek el nem pusztítható és legdrágább kincse, a tudás marad mindig. A tudás, mely felöleli a létező dolgok ismeretét. A tudás, amely képesít, hogy megszerezzünk minden szükséges dolgot. Az ornithologiai központ egyik feladata a madárvonulás megfigyelése. Mindig izgatta az embereket, miért távoznak el tőlünk őszszel a madarak s miért térnek tavaszszal vissza ? Van-e a vonulás idejében, meteorologiai vonatkozásában, az út irányában, az uj, második haza megválasztásában törvényszerűség ? Nehéz kérdések, amelyek csakis kitartó hossias megfigyelés után világithatók meg. A madarak vonulását az ország minden részén hivatásos és önkéntes megfigyelők végzik s ezek évről-évre pontos jegyzeteket vezetnek egyes madárfajok megérkezéséről és eltávozásáról. A megfigyelések több évi átlagszáma adja azt a középszámot, amely mutatja egy vagy más faj érkezésének vagy távozásának napját. A fecskének ezen átlagszáma április 4. A vonulás iráayát és a megtelepülés helyét ugy ellenőrizhetjük, ha egyes madarakat megjelölünk. Erre a célra szolgál a madárjelölés. Az ornithologiai központ különféle nagyságú aluminiumgyürüket bocsájt az érdeklődők rendelkezésére a következő felírással: M. kir. ornith. központ. Budapest, Hungária és egy szám. A megjelölendő madárfiók lábára helyezik a gyürüt s jegyzékbe veszik a helyet, napot, a madárfajt, a fészekállomany számat s a gyűrű számát. Különösen alkalmasak a jelölésre a gólyák, gémek, sirályok, ragadozók, de tömegüknél fogva az éneklők is, különösen a fecske és seregély. A gólyajelölés igen érdekes adatokat nyújtott. Megállapították a visszaérkezett gvürükből, hogy a gólyák útiránya Erdély, az Oltvölgye, majd a Balkán, Kis-Ázsia s átrepülve az egyenlítőn Afrika déli része, a búrok földje. A mi hazai gólyánkról a jelzett útirányból kaptunk gyűrűket s ebből megállapítható, hogy a gólyák a biztos szárazföldi utat választják, nem a tenger felettit. Az Afrikából jött gyűrűk érdekes levél kíséretében érkeztek, az egyiket a Basuto főnők fia küldte, aki a gólyát elpusztítva találta, más esetben a vihar verte le. Rakamaz a szerencsés hely, ahonnan már 2 gólyaíiók gyűrűje került Afrikába s onnan az intézethez vissza. A jelölés felhívta az érdeklődést az ottani népeknél is s azt az érdekes hírt közölték velünk, hogy: „ők a nagy sáska madarat (igy nevezik a gólyát) igen nagyra becsülik, mert sok esetben a sáska madár menti meg őket a sáskajárástól. Ott ugylátszik, élesebb látású „vademberek" élnek, mint a mi .civilizált" vadászaink, akik tudatlanságból, vagy ölési vágyból még a jó gólyamadarat is lelövik. A vérbeli és a természetet szerető vadász undorral fordul el az ilyen tudatlan és lelketlen frátertől. A gólya fogy évről-évre. Oka ennek a rétek lecsapolása és a kultura terjedése, de oka a lelketlen kocavadászok elszaporodása is. Jóllehet a gólya kivetkőzött eredetiségéből, ma már ő inkább szárazföldi, mint vízimadár. A természet kényszerítő hatásának, az alkalmazkodási képességnek s Darvin tanai igazságának érdekes példája ez. A megejtett vegyvizsgálatokból megállapítást nyert, hogy a gólya, a béka és más víziállat helyett áttért a rovarevésre s a legnagyobb tömegben sáska és szőcskefélékből kerül ki a táplálék. A sirályokról megállapították, hogy a Földközi-tengeren és a Tó sikján telelnek; s hasonló módon több más madár téli tartózkodási helyét is. Fecskéink Afrika északi partvidékén maradnak, de elkalandoznak majdnem az egyenlítőig. Különösen sok telet Tripoliszban, ahol az olaszok óriási pusztítást visznek véghez bennük. A tripoliszi annexio érezhetővé vált midárállományunk apadásában. Vándormadaraink pusztúlását az olaszok, görögök és angolok okozzák. Vájjon lesz-e reá valakinek gondja, hogy a békekötésnél az olaszokat reá kényszeritsük madaraink kímélésére ? Halóval, léppel, elektromos sodronyokkal pusztítják azok a szívtelen népek a mi hasznos és kedves állatainkat s Lombardia elfoglalása es rendben tartása lehet az egyetlen garantia, hogy e téren valamit elérjünk, mert a müveit népek békés megegyezését 0 aszorszíg