Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-17 / 48. szám

Nyíregyháza, 1915. junius 17. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 48. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Szerkesztőség és Kiadóhivatal SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik szeráán és .szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 í. Tanítóknak félár. & városi tisztújítás. Csak néhány hétig tartott az a választási láz, mely a kedden lefolyt tisztviselő választást megelőzte, mely hullámzásba hozta a kedélyeket, habár a kortes eszközök, kapacitálási szólamok, érvek és furfangok alig lépték tul a megszokott kereteket. Jól tudjuk azt, hogy a pártvezérek elsősorban amaz érdekeltségek folytán colportálják jelöltjüket, mely őket a jelölthöz rokonszenv, vérségi kötelék, vagy más nexus folytán fűzi. Természetesen, az arra termettségen felül, mert nem vonjuk kétségbe, hogy a jelöltek mind niveaus, súllyal biró egyének voltak. Emez érzésbeli érdekeltség tette a jelölt érdekében szükségessé, hogy kortes eszközök használtassanak, melyek oly hatásosakká váltak, hogy — ime, a választás előtt a jelölt és ellenjelölt pártja egyaránt constatálhatta, hogy az ő pártjuk az erősebb. Igy is volt ez a választás előtt. A kapacitálás különböző eszközei a szavazatok odaígérését eredményezték. De mikor jött a szavazás pillanata, mikor a szavazók titkosan követték meggyőződésüket : megváltozott a helyzet. Örömmel állapítjuk meg, hogy a szavazás eredménye a jognak, az igazságnak és a város jól felfogott érdekének felelt meg. A szavazás eredménye hangosan beszélt és hatalmasan dörögte a kortesek fülébe a következőket: Tisztviselők, kik ifjuságukat töltötték évtizedek óta a város szolgálatában, kik abban a jogos reményben dolgoztak, fáradoztak, abban a hitben léptek a városi közigazgatási pályára, hogy adott alkalommal természetes és fokozatos, megérdemelt és jogos előléptetésben részesülhetnek, — ebben a reményükben és hitükben nem csalatkozhatnak — A mikor tehát nyugdíjazások üresitik meg a magasabb állásokat és derék tisztviselőink a rég óhajtott cél előtt vannak már, — akkor jogos törekvéseik útjába, — jól védett állásból előkelő idegenek hiába állanak. Legelső a tisztviselő, a kit a fokozatos előhaladásra semmi fegyelmi hatóság érdemetlennek nem jelentett ki. Ezeket semmi idegen ambitio nem előzheti meg. Ezt mondta ki a választó közgyűlés, és pedig elég hangosan akkor, amidőn a polgármesteri állásnál 150%-kal, a főjegyzői állásnál 50—60%-kal több szavazatban részesítette a régi, kipróbált tisztviselőket, mint a közigazgatás szolgálatában teljesen ismeretlen pályázókat. De hangosan jelentette ki a képviselőtestület szavazatával azt is, hogy nem kiván kísérletezni uj egyénekkel. Ezt a kísérletezést veszélyesnek tartja, mely, ha balul üt ki, csak a város adja meg az árát. Ez az óvatos, józan felfogás érvényesül tehát. És ha még azt látjuk, hogy itt-ott a szavazás figyelmeztetett arra az óhajtásra, hogy a tisztviselők egymás ellen ne áskálódjanak, ne korteskedjenek, hanem a választási küzdelmet engedjék át a képviselőtestület külső tagjainak, hogy tehát a békés összhang a tisztviselők között felette kívánatos: úgy a lefolyt választást igazi örömmel, a választók józan, okos, igazságos, — de kritikát is gyakorló megnyilatkozásának tekintjük ; mely ekként közmegnyugvást kell, hogy eredményezzen. Hisszük, hogy a választás a város javát eredményezi, és hogy az uj tisztviselők — elfelejtve azt, hogy volt ellenük nyilatkozó kisebbség is, — egymással békés összhangban, a tőlük várt munkássággal fogják hivatásukat betölteni. Az élelmi cikkek árának megáüapitása. A közfogyasztásra szánt élelmi cikkek maximális árának megállapítása és a piacok ellenőrzése tárgyaban Mikecz Dezső alispán a járási főszolgabirakhoz és a polgármesterhez a következő rendeletet intézte : A közönség köréből gyakorta felhangzó panaszok bizonyára már eddig is felhívták az I ső fokú rendőrhatóságok figyelmét amaz el harapódzott s immár bűnös üzelmek jelenségeire, a melyek a piaci elárusitás tárgyát képező, mindennapi és elsőrendű közfogyasztás anyagát tevő élelmiszerek elárusítói részéről, a túlhajtott kapzsiság tolytán a fogyasztó közönséget a kiuzsorázasnak szolgáltatjak ki. Jóllehet a jelen rendkívüli viszonyok indokolttá teszik az egyes élelmiszerek árainak a mostani gazdasági helyzethez mért arányos emelését, azonban a kertészet és mezőgazdaság tömegterményei, a melyek mint máskor, ugy a jelenben is a heLi szükséglet kielégítesére fordíttatnak s talán még nagyobb mennyiségben állíttatnak elő, éppen a mostani általános nehéz megélhetés anyagi gondjait volnának hivatva mérsékelni, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy az ily élelmiszerek elárusitásánál is folyik a lelkiismeretlen visszaélés. Az I-ső fokú rendőri.atóságoknak mindig fontos feladatát képezte a kőzelelmezés ellenőrzése, annal inkább fokozott tevékenységre vannak hivatva most — e téren is, mivel a világháború okozta általános drágaság egyébként is súlyos és nyomasztó teherkent nehezedik éppen arra az oszályra, a mely osztályt a legszükségesebb megélhetési eszközök beszer zese — a piaci elárusítók önkényének szolgáltatja ki s hova tovább megfosztja a létmini mum alapfeltételeitől. Ezen káros tünetek megszüntetése s lehető mérséklése kétségtelenül egyik legfontosabb feladata a közigazgatási hatóságoknak, melyeknek kötelessége azt a társadalmi osztályt, mely maga termelő nem lévén — jövedelméből, keresetéből szerzi meg a legszükségesebb életfenntartási cikkeket a haszonleső árusítók túlkapásai ellen megvédeni. Ennélfogva elrendelem, hogy az I-ső fokú rendőrhatóságok, olt, a hol a piaci elárusitás van, a termelők es fogyasztók bevonásával s azok indokolt véleményenek és kívánságainak higgadt mérlegelése u áa a husés lisztnemü s általában szemes termények mellőzesével, mint a melyekre a már kormányhatóságilag megállapított tételek irányadók, részben pedig az élő állati árakkal függenek össze, — 10 naponként állapítsák meg a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett a piaci elárusitás tárgyát képező közfogyasztásra szánt élelmi cik• kek maximális árát. A m. kir. belügyminiszter ur 5600—1914-. évi elnöki körrendeletében, úgyszintén az 1559—1915. M. E. számú rendeletben általános elvek szerint immár szabályoztatott az élelmiszerek és az elsőrendű szükségletek kielégítésére szolgáló egyebb cikkek árára, vagy az ezek közül szükséges szolgáltatások dijazasára ronatkozo irányelvek, mindezek azonban csak alapul szolgálhatnak a további intézkedések megvalósítása s a célzott eredmeny elérese tekinteteben. Az 1-ső fokú hatóságok feladatát képezi közelebbről, mint a mely hatóságok az üdvös rendelkezesek közvetlen végrehajtói szervei, hogy a gyakorlati elet utmutatá^a szerint, az előbb említett rendeletek szellemeben eljárva a speciális helyi viszonyoknak megfelelőleg oly — helyzetet teremtsenek, mely egyrészből a termelő méltányos igényeit is kielégíti más részről pedig a fogyasztó közönség érdekeit a haszonleső túlzásoktól megoltalmazza s igy annak megélhetes^t, habár az igények lefokozásával — e rendkívüli körülmények között is biztosítsa. A fentebb elmondottak szerint 10 —10 naponként megállapítandó maxiinalis árakat a hatóság időről időre jegyzékbe foglalva sokszorosittana s az elárusító helyeken mindenki által könnyen észrevehető feltűnő módon több helyen függesztene ki s a közönséget a hirdetmény záradékaban a maximalis árak áthágásának súlyos büntető köveikezményeire figyelmeztesse s a max mriis árakat igyekezzék általában állandóan a köztudatban tartatni. Frilette fontosnak talalom, hogy a hatóságok eber figyelemmel kísérjek a netaláni viszszaéléseket s az adott esetekben az esetleges enyhítő körülményeket is merlegelve, de a törvény komoly szigorával járjanak el. A hatóságoknak m> dju^ban áll az ez irányban kifejtendő tevékenyse^üsnek érvényt szerezni, minthogy Uj?y a fentebb hivatkozott rendeletek, mint az 1914. évi L. t.-c. 9. § a súlyos büntető sanctiót tartalmaznak az élelmi cikkek maximális árának áthágóival szemben. Az oly felette fontos és közérdekű közélelmezés biztosi'ásat magam is ellenőrizni óhajtván, kötelességükké teszem az I ső fokú közigazgatosági hatósagoknak, hogy a piaci rendészet állapotáról az esetenként és 10 naponként megállapított piaci árakról, a maximális árak áthágásaival kapcsolatos kihágási eliárásokról s a hozott ítéletekről s az ártáblázatok mikénti megállapításáról hozzám 2 kéthetenkent kielégítő jelentést tegyenek.