Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-13 / 47. szám

47-ik szám. JNfYÍRVIDÉK. 1915, junius 13. 3 Hoffmann Sándor királyi főmérnök bejelentette, hogy a közutak állapota május havában jó volt, a kiépitetlen útszakaszokon a forgalmi nehézségek meglettek szüntetve. Kauzsay Tibor m. kir. közgazdasági félügyélő mezőgazdaságunk állapotáról a következő jelentésben számol be : Mult hó 27-én beállott csapadékos időjárás kedvező hatással volt őszi és tavaszi terményeink fejlődesére, bár a tavasszal vetett zabok és árpák a tartós szárazság miatt annyira elmaradtak és elsárgultak, hogy ebből legfeljebb gyenge közepes termésre lehetett kilátásunk. Annál jobban a búzák, különösen a nagyobb uradalmakban és gazdaságokban, valamint a korábban vetett rozsok is, ezekből ma jó termésre van kilátásunk. A burgonya, melyből a vármegyében tekintelyes terület vettetett, szintén jól fejlődik, kapálás alatt van, sőt a korábban vetetteket töltögetik is. — A tengeri a nagy szárazság folytán rosszul kelt és a hiányokat eső után pótolták. Dohány ültetése kedvező időjárás mellett bebejezéshez közeleg. A rétek és a legelők, melyek a nagy szárazság folytán elsültek, újból fejlődésnek indultak. Általánosságban a vármegye mezőgazdasági állapota, eltekintve a már jelentkező nagy munkás hiánytól, kedvező kilátással biztat. Mezey Béla magyar királyi főállatorvos jelentése szerint a vármegyei állatállomány egészségügyi viszonyai május havában elég kedvezők voltak, fertőző állati betegségek csak kisebb számban és többnyire szórványosan állapíttattak meg. Á piaci árak szabályozása. A piaci árak napról-napra türhetlenül emelkednek. Hihetetlen árakról hallani ugy a baromfiaknál, mint a zöldségféléknél is, holott épen az idén a zöldségfélékből a szokottnál is bővebb a termés. Többen is foglalkoznak ezeknek a termelésével, mint máskor. A piaci árak alakulása nemcsak az eladóktól, hanem a vevőktől is függ. Az összes napilapokat bejárta például a miskolczi száz koronás libavétel hire. Ha nem akadt volna vevő, aki megadja a két hizott libáért a kofa által kért száz koronát, bizonyára kénytelen lett volna olcsóbban is oda adni. Hiszen a kihizott libát sem meg nem tarthatja, sem maga meg nem eheti a mai drága vilagban. A háború mig egyeseket és pedig igen sokakat nagyon is sokféleképen súlyt, addig vannak viszont sokan, akik hasznot látnak belőle. A hadisegélyes asszonyoktol kezdve a hadsereg szállítókig sokan vannak olyanok, akiknek aránytalanul több a pénzük, nagyobb a jövedelmük, mint a békés időben rendes körülmények kőzött. A könnyen szerzett pénzen ezek vásárolhatják meg az árából kitartott élelmi cikkeket is minden megerőltetés nélkül, és mert ezek megadhatnak és meg is adnak minden árat, ha még olyan túlzott volna is, az eladók bolondok volnának, ha nem kérnének még többet. Viszont akiknek a háború alatt is megmaradt eddigi jövedelmük, sőt meg is csappant alaposan, kénytelenek megadni a fölvert árakat, mert hiszen élniök kell, enDÍ muszáj. Gyökeres orvoslás tehát csak ugy remélhető, ha nem csak az eladót, hanem a vevőt is büntetik a tulcsigázott árak m'iatt. Meg kell azonban állapítani, hogy mi tekinthető a jelenlegi viszonyok kőzött normális, rendes áraknak ? Mert viszont az is kétségtelen, hogy az 1200—1600 koronáért vett tehénnek a tejét nem lehet annyiért adni, mint a 200—300 koronás tehénét, amennyibe a háború előtt, sőt a háború első hónapjaiban is egy tehén került. Mindennek fölemelkedett az ára, a munkabér is, csak természetes, hogy az élelmi cikkek sem állíthatók elő és nem is adhatók olyan olcsón, mint azelőtt. E kettős szempont figyelembe vételével jött létre a megállapodás a vármegye alispánjának elnöklete alatt tartott értekezleten a hatóságok által követendő magatartas tekintetében. Mikecz Dezső Szabolcsvármegye alispánja, csütörtökön délután értekezletet hivott össze a piaczi drágaság kérdésében. Az értekezleten az elnöklő alispánon kivül jelen voltak Mikecz István vármegyei főjegyző, Kausay Tibor közgazdasági felügyelő, Evva István II. főjegyző, Májerszky Béla kir. tan. polgármester, Bállá Jenő városi főjegyző és Juhász Etele rendőrkapitány. Az értekezlet beható eszmecsere után a piaci árak szabályozása tekintetében a következő tennivalókban állapodott meg: Nyíregyházán és a járásokban piaci ármegállapitó bi/ottságok alakitandók. A bizottságokba a termelők is bevonandók. Ezek a bizottságok rövid időközönkint az összes viszonyok mérlegelésével megállapítják a piaci élelmi cikkek normális árait. Az időközönkinti megállapításokra van szükség, mert hiszen úgyszólván valamennyi piaci élelmi cikk ára az esztendő különböző részeiben folytonosan változó rendes körülmények között is. A zöldségfélek, gyümölcs stb. mindig drágább, mikor még abból kevés van, mint későbben, mikor már általánossá válik. Akinek korai uj burgonyára van étvágya, az szívesen megad többet érte. Ellenben nem okvetlenül szükséges, hogy mindenki már akkor uj burgonyát egyék, amikor az még ritka újdonság. A rántani való csirkének ís más az ára kora tavaszszal, mint későbben. Egyes cikkek ára szinte hétről hétre száll aztán lefelé, amikor a természet azokat már bővebben szolgáltatja, amikor az már közélelmezési cikké válik. Ezért szükséges az áraknak rövid időközökben való ujabb szabályozása. A megállapítandó átlagárak természetesen a maximális árakat jelentik. Vagyis azt, hogy annál drágábban adni és venni nem szabad. Olcsóbban, kivált a gyengébb minőséget természetesen lehet, sőt kell is. A megállapítandó árak a legszélesebb körben hozandók nyilvánosságra s a piacokon állandóan kifüggesztve tartandók. Az árak túllépéséért nem csak az eladó, hanem a vevő is büntetés alá kerül. Erre a miniszteri rendelet módot nyújt. Mert a miniszteri rendelet nem azt mondja, hogy azt kell büntetni, aki valamit aránytalanul magas áron ad el, hanem magát az aránytalan ár megszabását mondja ki büntetendő kihágásnak. Az ár megszabás pedig az eladó és a vevő egyetértő megállapodásának a következménye. Ha a vevőt, aki a túlhajtott árat megadja, nem büntetnék, nem vezetne célhoz a hatóság közbelépése. Mert hiszen akiknek mostanában bőven van pénzük, azok játszanák ki a hatóságokat s azok birnák reá az eladókat a kihágás elkövetésére s ezek miatt volnának kénytelenek mások, vagy a tulcsigázott árat megadni, vagy éhen maradni. Az ellenőrzésnél a tanitók fognak igénybe vétetni, akik a közoktatásügyi miniszter rendelkezése folytán közigazgatási célokra segitő munkaerőkül különben is igénybe vehetők. * Nyíregyházán már is megtétettek az intézkedések a piaci árszabályozás tekintetében. A tanács megalakította a bizottságot péntek délelőtt. A bizottságba a tisztviselők közül a pénzügyi tanácsnok és a rendőrkapitány, a képviselőtestület tagjai közül Ferdlicska Rudolf és Márkus Károly, a kereskedők közül Hoffmann Mihály és Surányi István, ai iparosok részéről Zomborszky Dániel és Kéry József, a gazdák közül Kovács András (Jánosliokori) és Paulusz Márton választattak be. A bizottság szombaton délután tartotta első ülését, melyen az első piaci árszabást állapították meg az összes piaci éllelmi cikkekre vonatkozólag. Ez az árszabás már a jövő szerdán életbe lép. Tisztújítás a városnál. Nyíregyháza városánál junius hó 15-én megtartandó általános tisztújításra a pályázati kérvények beadására junius hó 10-ike volt kitűzve. Pályázati kérvényüket a következők nyújtották be: Polgármesteri állásra: Balla Jenő főjegyző és dr. Szabó László, ügyvéd. Főjegyzői állásra: Dr. Géczy Géza árvaszéki ülnök, Oltványi Ödön adóügyi tanácsos ós dr. Palicz Gyula, ügyvéd. Pénzügyi tanácsosi állásra: Dr. Bencs Kálmán. Közigazgatási tanácsosi állásra: Trak Géza. Adóügyi tanácsosi állásra: Oltványi Ödön és dr. Géczy Géza. Bármely tanácsosi állásra: Dr. Májerszky Jenő, ügyvéd. Tiszti-főügyészi állásra: Hudák Károly és dr. Vietórisz István, ügyvéd. I-ső aljegyzői állásra: Dr. Garay Kálmán, Bánszky János és Vertse K. Andor. II-od aljegyzői állásra: Bánszky János, ifj. Rajtik Miklós Vertse K. Andor es Valter Géza. Főmérnöki állásra: Nagy Elek. Árvaszéki ülnöki állásra: Dr. G

;czy Géza, Moesz Béla, Vertse K. Andor törvényszéki jegyző, Krecsányi Lajos és dr. Májerszky Jenő, ügyvéd. Főszámvevöi állásra : Huray Sámuel. Alszámvevői állásra : Nagy József. I-ső Rendőralkapitányi állásraj: Juhász E'ele. II-od Rendőralkapitányi állásra: Krecsányi Lajos, Vertse K. Andor, Bánszky János és Walter Géza. Házipénztárnoki állásra: Oberlánder Zsigmond. Házipénztári ellenőri állásra : Motoska Sámuel. Il-od Adópénztárnoki állásra : ifjú Gaál Ede. Gyámpénztári ellenőri állásra: Gsapkay Géza. Adópénztári ellenőri állasra : Matulka Ödön. Irattárnoki állásra : Gaál Elek. Adótiszti állásra: Kovács Jenő. Közgyámi állásra: Sipos Lajos. Községi birói állásra: Tárczay László. Műszaki tiszti állásra: Kovács Tibor. Gazdasági intézői állásra: Jánószky Endre. Segédnyilvántartói állásra : Ifj. Bogár Lajos, Kabay Sándor, Bencs János. írnoki állásra : Ifj. Bogár Lajos és Kabay Sándor. Pályázott még Radasavljevits Tivadar az adóügyi tanácsosi, házi pénztári, alszámvevői, adópénztári, közgyámi, adópénztári ellenőri és gazdasági intézői állásra. Az uj terményekre előlegeket folyósít a hivatalos kamatláb mellett a 196 12-1 Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság // -EK a nm. m. kir. belügyminiszter ur rendeletének BLUflSERQ -JÓZ5EF Előnyös árakban kaphatók: fertőtlenitő-cikkek és szerek megfelelő összeállításban már 6 koronáért, kötszergyárában szerezhetófk be. illatszerek,szappanok, hadfelszerelési cikkek,fénykép egyes hiányzó alkatrészek legolcsóbban Telefonszám 96. :: Kath. parochia. és kerékpár-alkatrészek, mindennemű gummiáruk.