Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-10 / 46. szám

Nyíregyháza, 1915. junius 10. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 46. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. & mi szövetségesünk. „A török nemzet fényes katonai újjá­születésének korszakát éli", mondotta a német birodalom kancellárja ama örökké emlékezetes beszédében, mellyel az olasz árulást a birodalmi gyűlés előtt meg­bélyegezte. A nagy kancellárnak, Bismarck méltó utódának tökéletesen igaza van: a török nép újjászületésének korát éli s a világ­háború tüzében válik ki ismét az évszá­zadok alatt hozzá tapadt salakból Ősi jó erkölcseinek, vitézi erényeinek szinaranya, amit hosszú időn tul nem akartak, vagy nem tudtak meglátni az európaiak. Élesebb szemű, itélő képesség dolgá­ban feltétlen tekintélyekül elismerhető férfiak azonban régóta tudták, mi szuny­nyad az évszázados zsarnokság alatt sor­t vadásnak indult török népléleknek mély­ségein. A nagy Moltke, ki fiatal korában II. Mahmud szultán meghívására éveken át dolgozott a török hagsereg újjászervezé­sén, éppen olyan meieg, elismerő sza­vakkal szól emlékirataiban a török nép erkölcsi és katonai értékéről, mint ami­lyen kemény, lesújtó Ítéletet mond az olaszok erkölcsi léhaságáról, megbízha­tatlanságáról. Bismarck, kinek az úgynevezett „ke­leti kérdésre" állandó gondja volt és aki ismerte a keletnek s különösen a Balkán­félszigetnek népeit, egy izben igy nyilat­kozott a törökségről: „Der einzige Gent­leman im Orient ist der Türk". Vájjon mindaz, ami ma történik, nem fényes tanubizonysága-e annak, hogy Moltke és Bismarck már a törökségre nézve legkedvezőtlenebb, legsúlyosabb időkben is felismerték e népnek magas erkölcsi értékét s világpolitikai jelentő ségét? Jóleső érzés tölti el szivünket annak tudatára, hogy török szövetségesünk er­kölcsi szempontból éppen oly méltó Né­metország és Ausztria-Magyarország szö­vetségére, mint amilyen méltatlan volt arra Olaszország. Nem is a véletlen dolga, hogy az uj hármasszövetség faji szempontból egye­nesen német-magyar-török szövetségnek mondható; mert e három nép mindegyike ugy erkölcsi, mint értelmi tekintetben legkiválóbb, legékesebb hajtása a maga törzsének. Az indo-európai népekből a német, a finnugor csoportból a magyar, a török­tatár-ból Oszmán népe vált ki évszázadok folyamán veleszületett őserő, szellemi és erkölcsi érték tekintetében a legfénye­sebben. Világtörténelmi szerepük is csodálatos analógiákat mutat: A mai németek ősei döntötték meg az erkölcsileg korhadt nyugatrómai biro­dalmat. a törökség a tízenötödik század­ban az ugyancsak fenékig romlott kelet­római császárságnak vetett véget, közép­európában pedig elsősorban a magyar volt az erős ék, melyen a szlávság egye­sülési törekvései megtörtek. A német-magyar-török szövetség ma az előtt a feladat előtt áll, hogy a min­den erkölcsi alap nélkül, sőt egyenesen minden erkölcsi értéknek kicsúfolásával összeverődött latin-szláv szövetséget meg­törje s helyreállítsa az emberiség békéjét, a becsület és tisztesség világuralmát s e szövetségnek minden rátermettsége meg van arra, hogy óriási feladatát dicsősége­sen oldja meg. llj köves út. Szabolcsvármegye törvényhatósága a vár­megye alispánjának a 77295 — 1915 ker. mi­niszteri számú rendelettel megállapított utiprog­ramm módosítása iránt előterjesztett javaslatát elfogadta: s ehez képest elhatározta, hogy Nyíregyháza város és Büdszentmihály község kérelme folytán az első sorban kiépítendő köz­utak sorába a nyíregyháza—büdszentmihályi törvényhatósági közutat egész hosszában, vala­mint e közutból kiágazólag a Nyíregyháza város határában lévő u. n. Tamásbokor tanya csoport irányában a nyíregyháza—tiszalöki th. közút mentén lévő Nagvfás tanyáig vezető útvonal szakaszát és innen a nyíregyháza—tiszalöki útnak a Nagyfás tanyától a „Képhalom" tanyán át a debreczen—tokaji állami közutig terjedő részét, mintegy 33 km. hosszúságban veszi fel, mig a megállapított uti programmból a 87533— 1914. számú ker. miniszteri rendeletnek meg­felelően a nyíregyháza —tiszaiöki törvényhatósági útnak a Nyíregyháza város télé terjedő 15 km hosszúságú részét és a íI-ik csoportba sorozott utak közzül az 5-ik helyen felvett polgár— csegei közutnak 13 km hosszúságú folyás— csegei részét hagyja ki. A törvényhatóságot ezen véghatározatának meghozatalánál azon körülmény vezette, hogy a nyíregyháza—büdszentmihályi és a tiszalöki szárnyvonal kiépítése esetén egyrészt a vár­megye székhelyével összeköttetést nyer a 7890 lélekszámmal biró Büdszentmihály, vala­mint a véle összeépült 2480 lakosú Tiszabüd község és általuk a 11366 lakossal biró Polgár község, mely községek lakosai ez ideig a vár­megye székhelyétől a teljesen járhatatlan talajú ut miatt jóformán egész éven keresztül elzárva voltak, másrészt a szárnyvonal kiépítésével a vármegye székhelyével összeköttetést nyer a Tiszalök járási székhely és a vele szomszédos u. m. taktaközi községek, nemkülönben Tisza­dada és Tiszadob községek is, vagyis a 43139 lélekszámmal biró dadai alsó járás ezen köz­úttal teljesen Nyíregyházához fog csatoltatni, holott ezideig ezen községekből a közlekedés nehézsége miatt a közúti forgalom alig volt számba vehető. Nyíregyháza város érdeke szintén e köz­utnak ily módon leendő kiépítését kivánja, mert eltekintve azon reá nézve felette fontos körülménytől, hogy a dadai alsó járás községei igy hozzá csatolva lesznek, nem kevésbé érdeke az, hogy ezen 1155 km hosszban határán átvonuló ut kiépítése által lehetővé váljék, hogy e közút mentén lévő tanyákról a város piaca elláttassék és igy az élelmezés kedvezőbb ellá­tása biztosittassék A fentebb hivatkozott miniszteri rendelet­ben megállapított uti programmból e közút kiépítése folytán kihagyandó volt a tiszalök— nyíregyházai közút 15 km. hosszúságú része és a polgár —csegei útnak folyás—csegei 13 km. hosszúságú szakasza, előbbi azért, mert a nyí­regyháza—büdszentmihályi közutnak jelzett mó­don leendő kiépítése következtében, annak ki­építése feleslegessé válik, vagy legalább is nem indokolt, — utóbb emiitett útszakasz pedig azért hagyatott ki, mert a Folyás tanyától Csege község felé való kiépítési a vármegyének nem elsőrangú érdeke és mert Polgár község hatá­rában a többi községekhez viszonyítva ez ideig is a legtöbb közút nyert építést. Olasz állampolgárok összeirása. A m. kir. belügyminiszter urnák, az olasz állampolgárokkal szemben követendő eljárás tárgyában, 17346—915 eln. számú rendeletét az alábbiakban közöljük: A 10962-915. B. M. eln. számú rendelet­ben megjelölt rendőri eljárás alá esnek az ellenséges államoknak az ország területén tartózkodó mindazon polgárai, akik nem hadi­foglyok. Legújabban Olaszország is az elle­nünk hadi állapotban levő államok közé lépett, üzen körülmény az itt tartózkodó olasz állam­polgárokra nézve is államrendészeti és katonai érdekekből hasonló intézkedéseket tesz szük­ségessé, mint amelyek egyéb ellenséges államok polgáraival szemben eddig, — a humanizmus követelményeinek szem előtt tartásával — a felmerült szükséghez képest már foganatosíttat­tak. A hivatkozott rendeletemben szabályozott rendőri eljárás első sorban szükségessé teszi, hogy az ország területén tartózkodó összes olasz állampolgárok a tartózkodási hely meg­jelölése mellett készítendő kimutatásokba tör­vényhatóságonként haladéktalanul pontosan összeirassanak. Felhivom alispán, polgármester urat, hogy — a mennyiben az olasz állampol­gárok pontos névjegyzéke másképen nem volna megállapítható vagy összeállítható, — utasítsa az elsőfokú rendőrhatóságokat, hogy alkalmas módon azonnal tétessék közhírré, illetőleg ahol ez a helyi viszonyokhoz képest mellőzhető, közvetlen utasítással vagy idézéssel kötelezzék az összes olasz állampolgárokat, hogy a legrö­videbb záros határidő alatt az illetékes első­fokú rendőrhatóságnál az említett összeírás cél­jából törvényes következmények (elővezetés) terhe alatt jelentkezzenek. A pontos személyi adatokat tartalmazó s férfiakat, nőket és gyer­mekeket is magukban foglaló kimutatások egyik példánya a rendőrhatósági nyilvántartás céljait

Next

/
Oldalképek
Tartalom