Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-20 / 40. szám

0 Nyíregyháza, 1915. május 20. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 40. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tór soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A helyzet. Az a feszült várakozás, amely az olasz fejlemények hatása alatt észlelhető, ma-holnap eléri tetőpontját. A harctéri események mintha kissé háttérbe szorulnának a várakozás, a bizony­talanság, a találgatás — sőt valljuk meg, legfőképen a képzelődés miatt. Kétségtelen komoly a helyzet. Nem tudhatjuk és nem is mondjuk, hogy mit hozhat talán a következő óra. Teljes bizalommal kell azonban lennünk, mert az ország sorsa jó kezekben van lefektetve. Egyébként pedig ne feledjük, hogy a felbujtogatott csőcselék harcias tüntetése még nem dönti el az eseményeket. Ugy is Ítélhető meg a dolog, hogy ha az olasz komoly lépésre határozta volna el magát, nem készülődne oly színpadi­asan és oly nyilvános-fenyegetően. Lehet, hogy a nagy hang csak a nagyobb követelések teljesedésbe mené­sének a taktikája. A nagy lármás készü­lődés azonban még nem actio. Amit jogosnak, mondjuk méltányos­nak fognak vehetőink találni megkap­hatják ; ennek is kell azonban határá­nak lenni és ha kielégíthetetlenek a mohó vágyak, ne essünk kétségbe, de bízzuk dicső fegyvereinkre itt is a dolgok intézését. Hivatalos értesülésünk egyáltalában hiányzik. Magán értesülések szerint tudni vélik, hogy ma már eldől a dolog. Még pedig úgy, hogy az olaszok felbonjtják a hármas szövetséget, illetve kilépnek a szövetség­ből és az ántánthoz csatlakoznak. Ezt hirdette volna ki tegnap Róma polgár­mestere a népnek, a melyörömujjongva vette a hirt. Holnap már valószínű, hogy bizonyosat fogunk tudni. A íiadbavonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését dijmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító irodája (Iskola-ntca 6. Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7, ezenkivül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. A főgimnázium első háborús napja. Leffler Sámuel ünneplése. „Nem ismerek olyan mozgalmat, amely annyira távol állana az iskola céljától, mint a háború." Evvel a kijelentéssel kezdte el dr. Vietórisz József főgimnáziumi igazgató értékes felolvasását. Mégis bármennyire távol essék is a háború véres mozgalma és az iskola békés munkálkodása egymástól, nagyon dicséretes, hogy a helybeli főgimnázium tanári kara meg­találta az összefüggést, amely által a háború ismertetesét az ifjúság nevelésére, hazafias buz­dítására használja föl. Az ünnep fényét emelte, hogy Geduly Henrik ev. püspök volt az első előadó, aki a háború és a vallás közti össze függést és ellentétet fejtegette az 6 emelkedett, mély ha­tású stílusával. Nem a theismus szempontjából kutatta, vájjon jogos-e a haboru, vagy nem, hanem három fontos valláserkölcsi argumen­tumból indult ki: az emberi szabad akaratból, a háború ethikai megítéléséből és a jogos ön­védelem kérdéséből. Igy tehát egész eredeti felfogásban tüntette fel a vailás és a háború összefüggését es arra a biztos következtetésre jutott, hogy egyáltalában nem kell féltenünk a vallást a háborútól. Különösen megható né­hány példát hozott föl, hogy a háború bor­zalmai között mennyi vigasztalást, mennyi reményteljes áldást nyújt a vallás. Megkapó fejtegetéseit a győzelemben vetett erős hittel fejezte be és buzditólag mondta az ifjusagnak az örökké lelkesítő szót : „Előre !" Nagybecsű fejtegetései nyomtatásban is megjelentek s igy azok is élvezhetik, kik az ünnepelyen meg nem jelentek. A másodi k előadó, dr. Vietórisz József, ta­nulmányában két kérdést tűzött ki; először, hogy mit nyert a mi háborúnk az iskolától; másodszor, hogy mit várnak iskoláink a há­borútól? Azok a katonák, akik most lelke­sedve, halálraszántan védelmezik a hazai föl­det, azok az iskolában tanulták annak szerete­tét. Hogy az emberi önzés helyett mindenütt áldozatkészséget tapasztalunk, ezt szintén, mint gyermek hallotta és tanulta meg tanítóitól. A kötelességérzet, a szenvedés enyhítése, mind­ezek olyan fontos erények, melyek a háború­ban nagyjelentőségüek és mindezeket kell, hogy ugy a katona, mint a polgár, az iskola pad­jairól vigye ki magával az éleibe. De ez a háború is sok hasznos tanúságot fog nyújthatni az iskolának. Fölismerjük hiá­nyainkat és igyekezni fogunk azokat pótolni. Igy elsőrendű kérdés a testi nevelés fejlesz­tese ; bár ez eddig is kötelessége volt az is­kolának, de annak nagy jelentősége nem ha­totta át az egész ifjúságot. A munka meg­becsülése, a honfiúi érzés mélyítése, mindezek olyan erények, melyek kell, hogy a háború után minden magyar ifjú szivében tisztábban és öntudatosabban kifejlődjenek. De megtanít minket ez a háború, hogy megbecsüljük nem­zetiségeinket is, kik vállvetve küzdenek ve­lünk. Bizonyára nagyobb szeretettel és buzgó­sággal fogunk fordulni a német kultura felé, amelyet méltán állithatunk magunk elé. Az ifjúsághoz intézett lelkes buzdítással fejezte be komoly tanulmányát, melyet úgy az ifjúság, mint a nagyközönség buzgó figyelem­mel hallgatott végig. A főgimnázium ezen ünnepi napját kí­vánták felhasználni Leffler Sámuel nyugalma­zott igazgató tisztelői arra, hogy iránta nagyra­becsülésüket nyilvánosan kifejezésre juttassák azon alkalomból, hogy őt az uralkodó kegye a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Az ünnepi előadások megkezdése előtt Mikecz Dezső alispán kért szót s hivatkozva arra, hogy a főispán hivatalos elfoglaltsága miatt reá vár az a kedves feladat, hogy egy a tanügy terén hervadhatatlan érdemeket szerzett munkás ünneplésében hivatalosan részt vegyen, szép szavakkal méltatta Leffler Sámuelnek ér­demeit, melyeket az ifjúság nevelése körül 40 éven át szerzett. Majd átnyújtotta neki a ki­rályi tanácsosi kinevezést tartalmazó okmányt azon kívánsággal, hogy a magas kitüntetésnek számos éveken át örvendjen. Az ünnepi előadások elhangzása után foly­tatódott Leffler Sámuelnek ünneplése. Geduly Henrik püspök a tiszai evang. egyházkerület-, Májerszky Béla, polgármester nyíregyháza vá­ros-, dr. Vietórisz József igazgató a főgimná­zium-, dr. Járossy Sándor a régi tanítványok-, Vietórisz Gyula VIII. oszt. tanuló pedig a mos­tani tanítványok nevében köszöntölte fel az ünnepeltet. Leffler Sámuel mindegyik szónok­nak külön válaszolt, fiatalos hévvel s ismere­tes ékesszólásával. Az ünnep Leffler Sámuel éltetésével ért véget. * Vasárnap, e hó 16-án számosan keresték fel otthonában Leffler Sámuelt. Tisztelgett nála a helybeli ágostai hit­vallású evangelikus egyház küldöttsége Paulik János lelkész és Balla Jenő felügyelő vezetése alatt, úgyszintén a jótékony Nőegylet elnök­sége is, Básthy Barnáné vezetése alatt, aki ékes szavakban üdvözölte az egyesület koronás arany érdemkereszttel díszített j&rökös titkárát ujabb, nagyobb kitüntetése alkalmából. — Vasúti menetrend a debreceni üzletvezetőség vonalain. Május hó 11-étől a debreceni üzletvezetőség vonalain a következő vonatok vannak forgalomban: Nyíregyházáról indulnak; Szerencs-felé reggel 7 1 0, este 9Ü>. Debrecen-felé éjjel l Csap-felé nem közlekedik. Mátészalka-felé este 8*2. Yásárosnamény-felé este 8^2. Polgár-felé este 622­Nyíradony-felé este nem közlekedik. Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-felől reggel 6 4 7, este 832. Debrecen-felől d. e. 10 3 0. Csap-felől nem közlekedik. Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6". Nyíradony-felől nem közlekedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom