Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-09 / 37. szám

2 37-ik szám. HYÍRYIDÉK 1915. május 9 Egyúttal felemelték a háború tartamára a viteldíj tarifát is átlag 50%-kai. Ez a felemelt tarifa azonban csak a háború tartama alatt marad érvényben, a béke megkötése után 6 hónap múlva magától megszűnik, de a képviselőtestületnek jogában áll, ha a visszonyok előbb megjavulnak, az eddigi tarifát előbb is visszaállítani. Egyéb tárgyak. Még vagy három kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés 5 óra után véget ért. Észrevételek mélt. Kállay András ur „Vigasztalások" c. cikksorosatára. I. Nem tudom, de hiszem, sőt feltételezem, hogy más is ugy van vele, hogy mikor valami előkelő emberrel kell — főleg nyilvánosan — eszmét cserélni, összeszedi az ember magát, rendezi gondolatait és vigyáz, hogy még akaratlanul, még gondatlanságból se ejtsen el olyan szót, olyan kifejezést, mellyel az illetőt nem hogy megsértené, de még csak kellemetlenséget is okozhatna neki. Ilyen érzelmek, ilyen gondolatok vezéreltek engemet is, midőn arra határoztam el magamat és pedig nem kevés tűnődés és tusakozás után, hogy a mélt. Kállay András ur „Vigasztalások" c. cikkeire egyrészről, mint olyan régi kállói ember, kinek szerény és igénytelen élete, törekvése s munkássága Nagykálló félszázados életével teljesen összeforrott és mint aki a cikkeiben emlegetett s lekicsinyelt „Szabad liceum" nagykállói fiókjának ezidőszerint elnöke vagyok, válaszoljak. Az érdemi észrevételek előtt azonban engedelmet kérek őméltósága Kállay András úrtól is, az olvasótól is, hogy a „ Vigasztalások' c. cikksorozat bevezető soraira néhány szóból álló megjegyzést teszek. Én, Isten kegyelméből elég hosszura terjedt életem folyása alatt azt tapasztaltam, hogy szinte minden falunak, városnak és vármegyének, sőt a nemzeteknek is megvannak a maguk nagy emberei, a kikre tisztelettel, kegyelettel tekintenek, akiknek tanácsait válságos időkben várják, sőt kikérik, a kiknek a szavaira, véleményére, állásfoglalására, nyilatkozataira súlyt helyeznek. Ugy volt ez már az ókorban is, Athénben is, Spártában is, Rómában is. De igy volt és igy van ez — legalább részben — még ma is, vármegyénkben is. Ilyen vezető egyéniség, ilyen tekintély volt p. a mult században Szatmár megyében Költsey Ferenc és Biharban Beöthy Ödön, Borsodban Palóczy László, Szabolcsban Kállay Ödön, Bónis Sámuel, Somossy Ignác és többen, a jelenben mélt. Kállay András ur. De ezek az igazi nagy emberek, ezek az irányadó nagy emberek aztán nyilvánosan nem szoktak kicsinyeskedni, őrizkednek az egyoldalúság, elfogultságtól, törekesznek a tisztán látás, a tárgyilagosságra. Ilyen érzelmekkel és gondolatokkal óhajtottam én közeledni mindig mélt. Kállay András úrhoz is. Méltóztassék azonban megbocsátani, hogy ezt a tónust nem tudom felfedezni ezekben a sorokban: „Minek akar a varjú szépen énekelni, a teknősbéka versenyt futni, stb. Nevetséges! Leghelyesebb, ha a csizmadia megmarad a maga kaptájánál, a varjú nem ácsingózik a sajt után, a teknősbéka a hátára fordul stb." . . . Hát én minden tisztelettel bocsánatot kérek, de ezek a szavak talán még sincsenek helyén és ott akkor, mikor a Szabad Líceumnak, ennek az országos jelentőségű kulturális intézménynek, illetve ennek nagykállói fiókjának s működésének a méltatásáról esik szó ?! . . . Hiszen ez a fiók szerves összeköttetésben áll azzal a Szabad Líceummal, melynek dr. Wekerle Sándor és dr. Berzeviczy Albert állanak az élén ! Amely Szabad Líceumnak saját alapszabályai szerint (4. §.) Célja : „a társadalom minden osztályában a tudományokat és ismereteket terjesiteni és a szellemi munka iránt való érdeklődést fejleszteni... És ezzel már érdemileg is belementem ennek az'ügynek a taglaiasába! Bitor vagyok most már tisztelettel kérdésbe tenni, hogy lehet egy olyan törekvést lekicsinyelni, mely a tudományokat és ismereteket a társadalom minden osztályában terjeszteni és a szellemi munka iránt való érdeklődést fejleszteni akarja ? ! . . . Feleljen erre kinek-kinek saját lelkiismerete, tudása s tapasztalata . . . S lehet egy ilyen törekvésre azt mondani a mit a dr. Keéky I. felolvasása alkalmából egy állítólagos ,,nyíregyházai" (de amit én kétségbevonok, hogy nyíregyházai lett volna mondott, hogy valami .Szabad Liceumféle" felolvasás!? Nos, hát a ki ilyet birt leirni, az csakugyau nem tudja, hogy mi az a Szabad Líceum ; analfabétákkal felolvasni pedig háládatlan feladat volna. Neki tehát ennyi elég! . . . Térjünk vissza a mélt. Kallay András ur cikkeihez. A Szabad Liceum célját és törekvéseit lekicsinyelni, tehát, még egy vármegyei tekintélynek egy irányadó, egy vezető embernek, egy Kállay Andrásnak sem lehet. Hiszen ma már az igazi vezetők azon vannak, hogy a tudomány kincseit, az ismereteket kózkincscsé tegyék! Ezelőtt néhány évtizeddel ugyan hallottunk még olyan nyilatkozatokat, hogy: „minek annak a parasztnak a tudomány ?! . . még az is sok, amennyit tud" stb. stb., de az ilyeneken ma már a világ túlhaladt . . . Vagy talán az a baj, hogy Nagykállóban terjeszti a Szabad Liceum nagykállói fiókja a tudományt és a közhasznú ismereteket ? !. . . Ugy látszik, hogy mélt. KállayAndrás urnák ez ellen van kifogása! Hát én itt is bátor vagyok más nézeten lenni. A tudományt, az ismereteket, a kulturát terjeszteni kell mindenütt, mindenfelé, országviiágszerte. Ha valahol s valamiben nem lehet s nem szabad, a kultura terjesztésében igazán nem szabad centralizálni! És ha én is kicsinyeskedni akarnék, azt mondanám, hogy terjeszteni kell azt még Nagyhalászban s Kállósemjénben is ! . . . Vagy azt csak Nyíregyházán lehet és kell cselekedni ! . . . Édes jó Istenem! . . . hát lehet ebben a tekintetben feladatokat megállapítani, hogy hol lehet, hol nem lehet! . . . Hátha a debreceni ember azt mondja, hogy : mi az a Nyíregyháza ? . . . ennek meg a budapesti feleli ugyanezt, azt meg a bécsi, a bécsit meg a berlini, párisi stb. kicsinyli le ?! . . . Pedig majdnem igy megyen a valóságban igen sokszor elég helytelenül. Dehát helyes beszéd ez, mikor az ismeretek, a kultura terjesztéséről folyik a beszéd ? !... Én azt hiszem, hogy ezt mélt. Kállay András ur sem tartja helyesnek, ha komolyan erről lenne szó! . . . És én most, hogy alkalom jött reá, tovább fűzöm a fonalat. Többször volt már reá eset, hogy a nagykállói törekvéseket, áldozatokat a nagykállói Kállayak kicsinyelték le igazán kevés kivétellel valamennyien, sőt akadályozták meg annak érvényesülését! Hogy miért ? . . . Azt igazán talán senki sem tudta soha s nem tudja még ma sem. Én is sokszor kutattam utánna s nem tudtam soha és sehol rájönni ennek az okára! És most a mélt. Kállay András ur engedelmével nyilvánosan is szemébe nézek ennek a kérdésnek! . . . Mert olybá tűnik fel nekem mindig a dolog, mint mikor a gyermek veri a szüleit, az édes apját, az édes anyját! ... és előttem ez mindig kinos, egy érthetetlen látvány volt ! . . . Én — nem állitom ugyan, de meglehet, hogy mélt. Kállay András urnák is van róla tudomása, »hogy régebben foglalkoztam nagykálló és a nagykállói Kállay család múltjával. Szereztem erre nézve adatokat itthon is, a a megyei levéltárban is, a leleszi konvent levéltárában is ; de sehoisem tudtam a mai napig rájönni, hogy milyen viszonyban vannak egymással Nagykálló és nagykállói Kállay-család Nagykálló kölcsönözte-é nevét a nagykállói Kállay csaladtól, vagy viszont ez amaztól ? ! Igaz ugyan, hogy a Kállay-salád levél- és irattárában nem kutattam; mivel szerencsétlenségemre a Kállay-család levéltárát, mely odáig a Nagykállón levő vármegyeházában, a vármegyei levéltárral együtt volt elhelyezve, midőn ide jöttem lakni s mikor a vármegyei levéltárat által vitték Nyíregyházára t. i. 1876-ban, tehát a Kállay-család levéltárat ekkor vette át és vitte fel Budapestre a magyar nemzéii muzeumba való elhelyezés végett, Fraknói Vilmos püspök és történettudós s azóta — ugy tudom — ott van ; de előbb midőn utána kérdezősködtem, azt válaszolták, hogy nincs rendezve ; utóbbi időben pedig már nem volt rá időm ; pedig kedvem, az mindig lett volna ... de már elkéstem tőle . . Noshát régi adataim szerint Nagykálló helyén 1242 előtt, vagyis a tatárpusztitás előtt, valami Buzna-Dada, vagy Buzen Dada község lelt volna! Nem akarok most e dologgal mélyebben foglalkozni; azonban lehető, hogy 1242 után alapíttatott Nagykálló s nincs kizárva, hogy nevét a nagykallói Kállay-családtól vehette. Ámbár Nagykálló eredetére nézve más lehetőséget és véleményt is ismerek. Igen ! de a nagykállói Kállay-család eredetére nézve ismét egy kérdés mered elönkbe. T. i. a nagykállói Kállay-.család nemzedékrenditáblázata szerint (melyet én évek előtt — 1900-ban — sajtó utján is közzétettem) a Kállay-család őstörzse Ubul, a Boluk Simián nemzetségből (Balog Semjén) 1050 ; neje Haem, Remete Peter bolgár bán leánya. Ennél többet nem tudunk meg „Szabolcsvártnegye* monográfiájából sem; vagyis a vonatkozást a nagykállói Kállay család és Nagykálló között — én legalább kipuhatolni, felfedezni nem tudtam. Ellenben arra nézve már vannak adatok, hogy 1378, 1386 körül (Leleszi levéltár) a nagykállói lakosok a Kállay-család jobbágyai voltak. Adatok igazolják azt is, hogy 1413-ban Kállóban már vásárok tartattak. Igy tarthatott ez 1575-ig. Az 1574 évi 5. . t. c. által ugyanis Kálló végvárrá, lakossága várőrséggé minősíttetett s természetesen a Kállay-család földesúri joghatósága alól kivétetvén, a Kállay-család más, p. szatmármegyei birtokokkal kárpótoltatott. — Nagykálló végvára 1709-ben, illetve 1711-ben a szatmári béke után leromboltatván, mint ilyen némely szabadalmait, kiváltságait — privilégium — elvesztette s hogy sokáig ne időzzek ezen külömben igen érdekes tárgynál, csak azt jegyzem meg, hogy a Kállay-család régi jogainak. érvényesítése végett a lakossággal perbe elegyedett. Ennek a pernek 1816-ban lett vége, mikor a Kállay család a kállói határ egyrészével, a ma is sokat emlegetett Császárszállással kárpótoltatott . . . — Sóstól nyári menetrend. Sóstógyógyfürdőnek hadikórházzá történt igénybevétele következtében a Sóstó idei látogatottsága erősen meg fog csappani, mely is a kisvasutak május 1-én életbelépő menetrendjében is kifejezésre jut, amennyiben a szokásos 25 vonatpár helyett napi 16 vonat fog közlekedni. A menetrend a városi tanács hozzájárulásával akként lett rendukálva, hogy azért a közérdek sérelmet ne szenvedjen. A távolsági vonatokon kivül, melyek menetrendje változatlan marad, indulni fognak a kővetkező helyi vonatok: Indulás a Bessenyei-térről Sóstógyógyfürdőre: d. e. 600, 650, (Szőlőtelepig) 900, i()00, d. u. 1210, 115, 400, 515 (Szőlőtelepig), este 700 és 815, Sóstóggógyfürdőről indul a Bessenyei-tére: d. e. 625, 716, (Szőlőtelepről) 930, H30, d u 1230, 208, 430, este 620 (Szőlőtelepről), 720, 840. Ezenkívül lesz egy helyivonat Bessenyei-tér— Erdei-kitérő közt esti 910 indulással, mely 920kor tér vissza és a végállomásig közlekedik. Blousok, harisnyák, keztyfik, blouse selymek, ruhahozzávalók, ruhadíszek, batiszt és csípkegaüérok és más minden divatcikkekben: Koím Ignáíz és férfi divatáruházában Nyireevházán, Városháza palota. — Telefonszám: 129.