Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-02 / 35. szám

35-ik szára. JNTYfOTIDÉK 1915. május 2. 3 A tanulktlan gazda akkor is üldözte a varjut, mert mint mondá: „Szétvágja a csutkát." Ugyancsak kisgazda vetésén bokrosodás után, amidőn tudvalevőleg a varjú kárt nem tesz, láttam varjuijjesztőt a futrinkarágta fol­tokon. Ez a kisgazda is a varjutói féltette a vetését, nem a futrinkától. Tarlóba vetett az ipse és a kártétel a keresztek helyéről indult ki. Láttam 1913. év őszéü, hogy az eke után kifordult és hajléktalanná lett pockokat a ve­tési varjak ezer számra fogdosták. 1914-ben egy hernyó (nem ismerem mi­lyen) teljesen lerágta lucernámat. A visszama­radt leveltelen kórókon csakúgy hemzsegett a hernyó, mignem a varjak le nem tisztogatták. Egy izben a lenemet lepte el egy ma­mestra faj s teljesen tönkre tette. Fiedler János szepesolaszi lengyáros ta­nácsolta, vágjam le. A temérdek hernyó át­vándorolt a dohányomra. A varjuk tisztogat­ták meg s mentették meg a végpusztulástól. A tanyában élő háziveréb is mind oda tette a hadiszállást s gólyák is jöttek szép számmal. A szomszéd uradalom tiszttartója lövette a fácánosban levő varjakat. Egynek megnézte a lelőtt állatok begyét, tele volt Cleonussal, rögtön beszüntette a lövetést. A varjú nem magevő, de mindenevő. Fő­tápláléka a rovar és puhatestű állat. Ha a varjú magevő lenne, mérhetetlen kárt okozna a keresztekben és kazlakban. Soha még varjú által megtépászolt keresztet, kazlat nem láttam. ősszel, a későre künt rekedt tengeriben és sokszor a korai időben is augusztus vegén, szeptember elején lehántja a kukoricát. Ilyen­kor tesz kárt, de ez számba sem jöhet a temérdek haszon mellett. Ha a varjú csakugyan olyan káros lenne, még a magját is kiirtanák. Látjuk, hogy az uradalmak tűrik mint fészkelőt, mert tudják a jelentőségét. A kisgazda, ha kártételekor egyet-kettőt elejt, talál a begyében szemet, s kész az Ítélet. A barázdán sétáló varjut ő is tűri, épp' ugy mint tűri a seregélyt, billegetőt, mert tudja jól, hogy hasznot hajt. A varjukár legnagyoab hangoztatója a csősz. A csősz, akitől a puskát elvették. Adjunk puskát a csősznek, megszűnik a sok panasz. A varjut nem fogja lőni, de jaj az őz, nyul és fácánnak. A varjukár akkor is meg fog szűnni, okszerű müveléssel a káros állatokat nem tenyésztjük, mint ahogy nincs varjukár a szerencsi cukorgyár, a Harkányi uradalom stb. területén. Én igy látom a varjú kérdést, s kívánatos lenne, hogy a tudományos intézetek kiszállja­nak minden nagyobb panaszlott helyre, s tárgyilagos ily irányú megfigyelésekkel világo­sítsák meg a kérdést, meg vagyok győződve, hogy a minisztériumba azt a jelentést küldik fel: terjesszük a tudást, intensiv culturát, okszerű földmivelést, egy csapásra megszűnnek a varjú- és féregkárok, legyen az pocok vagy rovarkár. Szomjas Gusztáv. Közgyűlési naptár; A Népbank Részvénytársaság Nyíregyháza május hó 2 án d. e. 11 órakor tartja IV. évi rendes közgyűlését. A „Gazdasági Népbank Részvénytársaság" Ujfehérton május hó 2 an d. e. 10 órakor tartja III. évi rendes közgyűlését. A Nyíregyházi Gőzeke Szövetkezet f. évi május 2-án tarlja évi rendes közgyűlését. A Madai Népbank Részvénytársaság 1915. évi május hó 9-én tartja évi rendes közgyűlését. SZABAD LÍCEUM. Kozák István előadása Székely Bertalan festőművészről. A tanítvány buzgó kegyelete párosulva alapos gyakorlati és elméleti tudással tette Kozák István főgimnáziumi tanár csütörtöki előadását élvezetessé és tanulságossá. Székely Bertalan nagy történeti festőművészünket a magyar közönség sokáig nem méltányolta eléggé és csak élete végén áldozott igazán becses mű­vészetének. Kozák István előadásában bemu­tatta Székely Bertalan művészetének egész fej­lődését. Szakértő fejtegetéseit nagyszerű vetített képek kisérték, melyek közül kiemeljük II. Lajos holttestének feltalálása, Dobosi és hitvese és Thököly Imre menekülése c. történeti festmé­nyeket. A kisszámú közönség mindvégig|nagy figye­lemmel hallgatta végig Kozák István tanulságos fejtegetéseit. Bizony akik nem jelentek meg, azok sokat vesztettek. Legközelebbi csütörtökön május 6-án d. u. 6 órakor megkezdi 4 előadásra tervezett hábo­rús sorozatát. A bevezető előadást a világháború előjátéka cimen számos vetített képpel dr. Prőhle Vilmos tartja. Belépődíj a hadsegélyezés céljaira 20 fillér. A tisztújítás. Nyíregyháza városnál a tisztviselők 6 éves mandátuma junius 30-án lejár. Mikecz Dezső alispán az általános tiszt­újításra vonatkozólag a következő pályázati hirdetményt adta ki: Nyíregyháza rendezett tanácsú város vá­lasztott tisztviselői karának megbízatása az 1915- év junius hó 30-án lejár, ennnek követ­keztében az alább felsorolt állásokra, valamint az azok betöltésével esetleg megüresedő állá­sokra is, ezennel pályázatot hirdetek és fel­hívom mindazokat, kik ezen állásokat elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t. c.-ben, illetve az 191,2. évi LVIII. t. c. 22 §-ában meghatá­rozott elméleti képzettségüket igazoló okmá­nyokkal szabályszerűen felszerelt pályázati kér­vényeiket, hozzám bezárólag junius hó 10-ik napjának délután 5 órájáig adják be A később érkező kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A város képviselőtestületének idevonatkozó határozata alapján értesítem az érdekelteket, hogy azok a választás alá kerülő városi tiszt­viselők helyett, akik a háborúba vonultak, vagy azok akik a városi tisztviselői karnak ez ideig tagjai még nem voltak, de valamelyik választás alá kerülő állást elnyerni óhajtják, a pályázati kérvényt hozzátartozóik is jogosultak benyúj­tani, az utóbbiak nevében azonban az előirt elméleti képesítést tanúsító bizonylatok is be­mutatandók. Választás utján betöltendő állások a követ­kezők : 1. A polgármesteri állás a VII. fizetési osztályának megfelelő javadalommal. 2. A pénzügyi, a közigazgatási és az adó­ügyi tanácsnoki, a tiszti-főügyészi, a főmérnöki és a főszámvevői állások a VIII.-ik fizetési osztálynak megfelelő javadalommal. 3. A két rendőralkapitányi, a két árvaszéki ülnöki, egy házi és gyámpénztárnoki állás a IX. fizetési osztálynak megfelelő javada­lommal. 4. Az alszámvevői, a II. (adó-) pénztár­noki, egy házipénztári, egy gyámpénztári és egy adópénztári ellenőri és egy irattárnoki állás a X. fizetési osztálynak megfelelő java­dalommal. 5. A közgyámi, a községi birói és a mű­szaki tiszti állás a Xl.-ik fizetési osztálynak megfelelő javadalommal. ' 6. A gazdasági intézői állás 2600 korona kezdőlizetéssel, 5 évenkint két izben esedékes 300 korona szolgálati pótlékkal és 700 korona lakáspénzzel javadalmazva. 7. Az előléptetések következtében esetleg megüresedő állások a szervezeti szabályrende­letben megállapított javadalmazásokkal. A tisztújító közgyűlést a folyó évi junius hó 15-ik napján délelőtt 10 órai kezdettel fo­gom a városháza nagytanácstermében meg­tartani. Hiúság vására Hamarabb megindul a birnámi erdő, mint a hiúság vásárjának kalmárai bevonják sátraik ponyváját s amint Sodomában nem találtatott tiz igaz, úgy nem fogsz többet itt sem találni. A kénköves esők legendája eloszlott, ma már csak az igazságszolgáltatás földi helytartói jó­voltából kerül hurokra egy-két bűnös lélek, míg az elég szerencsétlenül kolomposoknak titulált főbünösök, ha elég ügyesek, kikerülik a bün­tető törvénykönyv drótsövényes akadályait. Mert mi a háború a kisvárosban? Az egyetlen kávéház állandóan tömve van már ki­selejtezett és még ki nem szuperált népfölke­lőkkel, akik ezúttal a sakkjáték nemes sportját űzik, abban a hiszemben, hogy a háborús han­gulathoz ez illik legjobban. A kaláber dicső bajnokai tehát a hatvannégykockás mezőnyön próbálnak szerencsét s ha elnézem izzadságtól gyöngyöző homlokaikat, amint a szokatlan agy­munkától meggörnyedten hajolnak a kétszínű figurák fölé, szinte sajnálom őket. Bölcs meg­fontolásnak látszó birkanyugalommal tologatják ide-oda a sakkbábukat s végtelenül szerencsét­leneknek érzik magukat, ha ellenfelüktől vere­séget szenvednek. A kávéház többi alakjai köz­ismert figurák. A lóspekulációkon havonta tíz­ezreket kereső, bőrkabátos, simáraborotvált s fényesrekent hajú lengyel menekült, aki állan­dóan, a katonatisztek körül ólálkodik, remélve, hogy bekerül társaságukba, nemkülönben a je­lenleg krumpliban, azelőtt bőrben utazó vörös­hajú vigéc, aki sportszerűen szidja tulajdon hitsorsosait. ami azonban mitsem változtat külső megjelenésén : ezek és a többi szórakozni­vágyó egyedekből álló tömeg helyezkedik el a kávéház tükrös oszlopai alatt, miközben a ci­gány lehetőleg angol táncdalokat játszik. No mert a zenében nem tartunk ott, ahol az oroszok, akik tudvalevőleg a zeneiskolákban és nyilvános hangversenyeken eltiltották a német és osztrák szerzőktől való darabok játszását. Hát a korzó ? Ki ne emlékezne a kis­városi korzózás gyönyöreire ? A keskeny járdán a gyermekkocsik egész ütegei vonulnak fel, állandó elgázolás veszélyének tevén ki a türel­mes sétálókat. Este hat órától kezdve a város minden ficsúrja ott lézeng, jól megnézve és megkritizálva a bakfissorban lévő leányok for­más idomait. A tömeget most sebesült önkén­tesek tarkítják, akik boldog nevetésükkel fel­villanyozzák a csüggedt szívűeket. Hét óra tájban azután hazavonul a városi csorda, hatalmas porfelhőt rögtönözve a sétálók bosszúságára, s a pirosnapernyősök őszinte ijedelmére. De hát így van ez megírva a sors könyvében, mert el sem lehetne képzelni a kisvárosi korzót tehénbőgés és por, töméntelen por nélkül. Valahogyan meg ne feledkezzünk a sör­csarnokról, a délelőtti kedélyes iszogatások és politizálások hűs otthonáról. Itt gyűlnek össze az öregek, hogy leszapulják a mai fiatalságot, itt hánytorgatják meg az ország sorsát, a nem­zet jövőjét. A polgárőralparancsnok stratégiai fejtegetése természetesen ezúttal is elmaradha­tatlan, s jaj annak, aki szembe mer szállani erélyes kijelentéseivel. S amíg folyik a szó l mméz^r^v^ueucumeiuas^ü sííew Bevonulóknak ssa minden felszere­lés a legjobb mi­nőségben legol­csóbban kapható Biumlierg József I E u« c? 8 a k 8 1 gyen raktara. mííkötszergyáráöan, Nyíregyházán, Té// katonakeztyö 96 f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom