Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-29 / 34. szám

34-ik szám. j/yíotidék. 1915. április 29. 3 a tifusz járvány megakadályozása céljából. Szóval mindenki előnyét látta a telepünknek, amelynek megmentésére most senki sem siet. Nincs rézgálicunk, pedig az most kincset ér és • kincsenkért sem szerezhető be. Tekintetes Szerkesztőség ! Közérdekre tá­maszkodva, kérjük kérdezze meg valahol, vagy valakitől: a) rézgálicot lehet lesz-é az államtól kapni ? b) rézgálic helyett nincs-e valami kisegítő védekezési szer, c) ajánlatos-e, a venyigék kurtításával és a levelek összeszedetésével a holdankint szükséges folyadék mennyiséget csökkenteni, d) a szakközegek nem -ajánlanak-e valami változtatást a müvelésben, tekintettel a réz­gálic hiányára pl. rövidre való metszést, hogy a lombozatot csökkentsük, e) megvan-e indokolva a gyakori kapálás, hogy a szőlősorok között újonnan a peronos­póra ne szaporodhassék és a nap sütése gyor­sabban szárithassa fel a leveleket. A gyomot ki kell-e hordatni a sorok közül ? f) Sokan mésszel, sóval, szódával, dohány­luggal, kénmájjal, klórmeszes vizzel, sublimát­tal, petróleum emulzióval, dentinnel, ecettel akarnak permetezni, mi ennnek az értéke? g) ócska réztárgyak (esetleg nikkel, vagy papírpénzzel helyettesíthető rézpénz) elmaratá­sával nem lehetne e legalább némi védelemhez szükséges rézgálicot előállítani? V. L. A ssölöszeti központi kísérleti állomás tekintetes Igazgatóságának Budapest. II. Debrői-ut 13/15. A hozzánk közvetítés végett érkezett leve­let, amidőn közöljük, a magunk részéről is tisz­telettel kérjük, kegyeskedjenek a kérdéssel behatóan foglalkozni és válaszukat velünk kö­zölni, hogy azt lapunkban nyilvánosságra hoz­hassuk. Nyíregyháza, 1915. április hó. Tisztelettel: a lap szerkesztősége. Zenedei hangverseny. A Füredi Testvérek vezetése alatt álló ze­nede az elmúlt vasárnap tartotta meg hang­versenyét. A zene lelkes barátjai — mint már annyiszor — ezúttal is meleg szeretettel fo­gadták az alkalmat és.nagy érdeklődéssel hall­gatták végig a csaknem két és fél órát igény­be vevő műsort. A növendékek játéka a fokozódó fejlődés és haladás Örvendetes jeleit mutatta. Nem egy közülök teljesen érett, gyönyörű játékot pro­dukált. Az iskola komoly, alapos pedagógiai módszere garancia arra, hogy ezen tehetsége­sebb játékosoknak a magasabb zenei tudás alap­ja megadható legyen. A műsort Kerner I. Kossuth nyitányával nyitotta meg a zenekar. Az összjáték elég tet­szetős, jó volt. Bájosabban megkezdeni a soló számokat nem is lehetett volna, mint a kicsiny, csöpség Elek Boriskával. A baba-gyermek annyi bájjal, kedveséggel játszotta el zongorán Behr Tavaszi dalát, hogy a közönség lelkesen ünne­pelte őt. Igen szépen, az előírások pontos be­tartásával adta elő zongorán Beethowen Em­léklap cimü művét Klein Irén. Csinosan játszott hegedűn Gál Erzsike. Szép technikával, gon­dosan megjátszva adta elő Barzó András Liszt Hymnusát zongorán. Elég értékes játékot produ­kált Vietórisz József hegedűn. Fejlődő játékra vall Kende Erzsi előadása is. Szabó László az iskola egyik tehetséges tagja. Megértő finomság­gal adta elő gordonkán Cherubini Ave Mariaját. Az iskola két legkiválóbb hegedűse Szakolczay Endre és Kovács Dénes adta elő ezután Huber Kunok ábránd cimü hatásos müvét. Szakolczay rutinirozott ügyességgel, szép vonókezeléssel és intonációjának tiszta, fülbemászó hatásával ke­zeli a hegedűt. Az előadás élvezetes volt és a közönség zajos tapssal jutalmazta azt. A leg­tehetségesebb zongorista Faragó Reneé lépett most a pódiumra. Tudatosan hagytam itt el a .növendék" jelzőt, mert Faragó már nem növen­dék, hanem egy művészi pályán futó tehetség, akinek játéka már kinőtt az iskola kereteiből. Hatásosan játszotta el Taubert Campanelláját. Szerepelt még hegedűn játszva: Szabó L., Gál Gyula, Kardos E. és Ébner Sándor; zongora játékkal: Fazekas Berta, Tőrök Zoltán, Klár Lajos és Gabrieny Etelka, Nikelszky Etelka énekszámaival szép hatás ért el. Befejezésül a zenekar Haendel Martuccijét játszotta el. Teljes elismerés illeti végül az iskola ne­mes lelkű vezetőségét, aki az elég tekintélyes bevételi összeget a háborúban megvakult ka­tonák felsegitésére ajánlotta volt fel. Rév. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám zjfF Mai számunk 6 oldal. A lapkihordásra vonatkozó pa­naszokat kérjük azonnal tudatni kiadó­hivatalunkkal. Telefon 139. Közgyűlési naptár; A Nyírmadai Takarékpénztár Részvény­társaság 1915 évi április hó 30. napján dél­előtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését. A Népbank Részvénytársaság Nyíregyháza május hó 2-án d. e. 11 órakor tartja IV. évi rendes közgyűlését. A Kemecsei Takarékpénztár Részvénytár­saság május hó 2-án d. u. 3 órakor tartja III. évi rendes közgyűlését. A „Gazdasági Népbank Részvénytársaság* Ujfehértón május hó 2-án d. e. 10 órakor tartja III. évi rendes közgyűlését. A Nyíregyházi Gőzeke Szövetkezet f. évi május 2-án tartja évi rendes közgyűlését. A Madai Népbank Részvénytársaság 1915. évi május hó 9-én tartja évi rendes közgyűlését. — Lelkészi kinevezések a liajdudorogi g. k. egyházmegyében. Ifj. Székely János volt nagyváradegyházmegyei, betfiai lelkész Amacra rendes lelkésszé; — Iváncsó Elek ujdonszentelt áldozópap, oki. középiskolai tanár Nyirdezsre h. lelkésszé ; — Legeza Ödön ujdon­szentelt áldozópap Csékére h. lelkésszé; — Kriskó Sándor ujdonszentelt áldozópap Nyir­madára hí lelkésszé; — Sereghy Pál ujdon­szentelt áldozópap Nyirvasváriba segédlelkésszé; — Verdon János volt eperjesegyházmegyei, sósfüredi h. lelkész Piricsére h. lelkésszé ne­veztettek ki. — Tisztújítás. Nyíregyháza r. t. város tisztviselőkarában hat évenkint választás alá jövőkre nézve és az esetleges megüresedő állásokra jun. 15-ét tűzte ki az alispán válasz­tási határnapul. A pályázati kérvények jun. 10-éig adandók be. Feltételekként azokat álla­pította meg az alispán, melyeket a képviseleti közgyűlés elfogadott és amelyeket annak idején mi is ismertettünk. — Eljegyzés. Fényes Gyula apagyi nagy­birtokos f. hó 18-án eljegyezte csepei Zoltán Annát, csepei Zoltán István nagykállói fő­szolgabíró leányát. — Tanitói kinevezés. A hajdudorogi g. k. egyházmegyében Egressy Olga okleveles tanítónő Vissre helyettes tanítónővé nevezte­tett ki. — A szabad líceumban a legkö­zelebbi felolvasás e hó 29-én este hat órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Felolvasást tart számos szines vetített képekkel Kozák István főgimnáziumi tanár. A felolvasáá tárgya „Székely Bertalan, mint a magyar történelmi fes­tészet kiváló mestere," Belépődíj 20 fillér. — A város népfölkelöket kér rendőri szolgálatra. A háború következtében a városi rendőrök nagyrésze hadbavonult. Ezek helyett napibéres ideiglenes rendőröket fogadott fel a város. A többször megismétlődő ujabb soro­zások következtében azonban a még itthon maradt állandó rendőrök, de sőt az ideiglenes rendőrök közül is mind többen mentek el ka­tonának. A folytonos személycserék miatt és a katonai szolgálatra alkalmas egyének hadbavo­nulása miatt természetesen a rendőrség nem felelhet meg a hozzáfüződő igényeknek, amik ugyancsak a háborús viszonyok következtében különben szintén fokozódtak. Elég e tekintet­ben a mind jobban szaporodó betörési és más esetekre hivatkozni. A városi tanács Kertész Bertalan rendőrkapitány előterjesztésére foglal­kozott ezzel az állapottal s mert a tervezett önkéntes polgárőrség sem alakulhatott meg, sőt az olyan helyeken is, ahol megalakult, nem vált be, elhatározta, hogy a honvédelmi mi­niszterhez az iránt kérvényez, rendeljen ki Nyíregyházára megfelelő számú helyi szolgála­tot teljesítő népfölkelőt, kik' a rendőrségnek a külső rendészeti tennivalók ellátásában segéd­kezzenek. % — Nyári szabadság helyett üdülő napok. Érdekes eszme merült fel a kormány­nál az ezidei nyári szabadságok tekintetében. Más években a tisztviselők a nyári hónapokban, májustól szeptember végéig szokták a nekik kijáró szabadságidőket igénybe venni. A háború a tisztviselők számát is megapasztotta, e mel­lett a munkákat megszaporította. A szokásos szabadságok tehát ebben az évben nem enge­délyezhetők. Ezek helyett a kormány terve szerint üdülő vagy pihenő napokat fognak engedélyezni akként, hogy a tisztviselők heten­kint egy-két nap szakithatják meg rendes hiva­tali munkájukat. Ez a megoldás némi pihenés­hez juttatja a munkában kifáradó tisztviselőket, de az ügyek ellátását lényegesen nem hátrál­tatja és helyettesítéseket sem tesz szükségessé. Az egyes tisztviselők részére az üdülő napokat a hivatalok vezetői állapítják meg, általános szabály azonban, hogy a háborús létszám két­harmadrésze a hivatalban legyen. — Eljegyzés. Nagymádi és várbogyai Bogyay Károly urad. főintéző eljegyezte Miho­vics Etelka úrnőt Nyíregyházán. — Városi halárusitás. Marosvásárhely városa az ott is tűrhetetlen husdrágaság enyhí­tése érdekében elhatározta, hogy Budapestről halat szállíttat állandóan és azt megbízottai által árusittatja. Ebből a célból tárgyalásokat is kezdett a budapesti vásárcsarnokok halkeres­kedőivel a hal szállítása iránt. Mi ugyan itt Nyíregyházán elég közel volnánk a hajdan hal­dus Tiszához, azonban olyan kevés és olyan drága halat kapunk, hogy talán nálunk is meg lehetne tenni a kísérletet a marosvásárhelyi mintára. — Hősi halál. Slosarz Eugen 85 gyalog­ezredben hadnagy a harctéren kapott sérülés­ben meghalt. Temetése 29-én csütörtökön dél­előt 11 órakor lesz a szegényházból. — A nyíregyházi cséplés árai. Az or­szágos cséplőgép tulajdonosok nyíregyházi cso­portja Barzó Pál elnöklésével ülést tartott, ahol elhatározták, hogy az általános anyag és munkabérek drágulása miatt az idén a rész­cséplésért 5 és fél százalékot a percentes mun­kásokkal való cséplésért 9 és fél százalékot és motorcséplőkkel' való cséplésért 7 százalé­kot számítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom