Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-17 / 5. szám

Nyíregyháza, 1915. január 17. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 5. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ár-a 10 f. Tanítóknak féiár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betüvei szedett kétszeresen számit. n Minden fénynek meg van az árnyéka. Annak a nagy fényességnek, ami a most folyó élet-halál harcból áramlik felénk katonáink vitéz cselekedetei és az itthon maradtak áldo­zatkészsége révén, szintén megvannak az árny­oldalai. Ezt a világháborút sokan használják ki a maguk előnyére. Nem a legutolsó ezek sorában a háború örve alatt kéregetők sokasága. A háború okozta sok szenvedés fokozott tevékenységre indította a jó lelkeket. Kiki tehet­sége szerint igyekszik részt venni abból a nagy­szabású jótékonyságból, amit a társadalom a hadbavonultak, azok itthon maradt és segélyre szoruló családjai a sebesültek és a har<jpk színhelyéről elmenekültek irányában igazán el­ismerésre méltó buzgalommal kifejt. A társadalom jószívűségének ezt a meg­indulását használják ki -viszont sokan, kik méltán sorozhatók a háború hiénái közé. Szinte napról-napra hallunk történeteket, hogy jogosulatlan kéregetők járják be a háza­kat, adományokat gyűjtve egyszer sebesült ka­tona, vagy katonák részére, másszor az állítólag hadbavonult katona itthon maradt és nyomorgó családja számára, majd mint minden segités nélküli menekült családtagja, a maga céljaira. Ezek a kéregetők jól számítanak. Tudják azt, hogy most a szívek nyitva vannak a nyo­mor és a szenvedés irányában. A jó lelkű adakozók nem vizsgálják att, valóban reá van-e szorulva a kéregető az adományra, igaz-e az, amit elmond ? Pedig ha kissé körül­tek. ntőbbek volnánk, tudhatnánk, hogy a sebe­sültekről épen ugy, mint a hadbavonultak itthon maradt családjairól és a menekültekről is gondoskodik az állam és a társadalom meg­felelő formában, ugy hogy azoknak nem lehet okuk a koldulásra. Nem is arra célra jutnak az ilyen adomá­nyok, amire kérik és adják azokat. Száz eset közül kilencvenkilencben visszaélnek az adakozók jóhiszeműségével és jószívűségével. Ez azonban még csak a kisebbik baj volna. A nagyobbik baj az, hogy az ekként kapott adományok végeredményében azoktól vonódnak el, akik azokra valójában reá vannak utalva. Mert hiszen az adományozók abban a hitben élnek, hogy ők a valódi célra adták adomá­nyukat, amit különben illetékes helyekre jut­tattak volna el. Ideje volna, ha a rendőrség szigorúbban kisérné figyelemmel ezeket a kéregetőket. Hiszen Nyíregyházán különben is tilos a koldulás. Egyúttal szives figyelmébe ajánljuk rend­őrségünknek azt a megint lábra kapott szokást, hogy a templomajtókat elállják a kéregetők. Sőt nyilt utca során is megszólontgatják a járókelőket. Nemcsak vásárok alkalmával, hanem például a Széchenyi-téren a kert kerítéséhez támaszkodva naponkint lehet látni egy ilyen hivatásos kéregető alakot, aki lehorgasztott fejjel, levett kalappal nyújtja kezét az arra menők elé. Ugy látszik, ezeket is a háborús idők fo­kozott jótékonysági tevékenysége bátorítja fel a fokozott tevékenységre. Művészest a vörös félhold javára. Dr. Ujfalussy Dezsőné őméltósága és dr. Ujfalussy Dezsó' főispán ur őméltó­ságának pártfogósága alatt folyó hó 23-dikán, szombaton este 8 órakor a Korona-Szálló nagytermébeu művészeste lesz a vörös félhold javára. Az estét dr. Prőhle Vilmos rendezi, akinek sikerült a jelenleg Nyíregyházán időző művészgárda legkiválóbbjait a nemes cél érdekében való közreműködésre megnyerni.- A sze­replők közt ott lesznek Hudák Jucika, György Margit, Strelinger Annuska és Prőhle Vilma urleányok, továbbá Sáfár Sándor és Hoffmann Pál művész urak. Helyárak: nagy páholy 15 korona; kis páholy 10 korona. Üllőhelyek 1 — 3 sorig 3 korona. 4—10 sorig 2 korona; azontúl 1 korona. Diák- és katonajegy 50 fillér. Felülfizetéseket a jótékony célra való tekintettel a rendezőség szívesen fogad és hirlapilag nyugtáz. Jegyek e hó 18-ától (hétfő) kezdve Jakobovics Fannika és Ferenczi József üzletében lesznek vált­hatók. További részleteket legközelebb közlünk. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság e hó 14-én tartotta rendes havi ülését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével: Jelen voltak: Mikecz Dezső alispán, Mi­kecz István várm. h. főjegyző, dr. Kauzsay Ödön vármegyei II. főjegyző, Dobos László, dr. Mikecz László vármegyei aljegyzők, Fejér Imre vármegyei tiszti főügyész, Péchy Gyula árva­széki elnök, dr. Dohnál József vármegyei tiszti főorvos, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Kauzsay Tibor gazdasági felügyelő, Hoffmann Sándor kir. főmérnök, Geduly Henrik, dr. Járossy Sándor, Nánássy Andor, Haas Ignác bizottsági tagok. Az alispán jeleatése. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás körében december hónapban előfordult neve­zetesebb eseményeiről szóló jelentését — me­lyet k'ülön is olvasóink figyelmébe ajánlunk — Mikecz István h. főjegyző a következőkben adta elő: Havi jelentéseimet — sajnos — már 6 hónapja kell a háborús eseményekkel és azoknak vármegyénkre gyakorolt hatásával kezdenem. Folyik a legelkeseredettebb, leg­ádázabb és mitsem lankadó titáni küzdelem, a közeli döntés kilátása és a sóvárgott béke ko­moly reménye nélkül. Folyik tovább a rette­netes küzdelem a Kárpátokon tul és — fájda­lom, — több helyen a Kárpátokon innen is. De ha elfogódva és könyező szemekkel kell is néznünk derék fiaink nehéz harcait az el­lenség és az elemek súlyos csatáiban, rendü­letlenül bízunk igazságos ügyünknek diadalá­ban, melyet mindannyian becsületes, önfelál­dozó hősiességgel védelmezünk. Ilyen nehéz, szomorú viszonyok között köszöntött vármegyénkre a szent Karácsony ünnepe és az uj esztendő reggele. Máskor a szeretetteljes együttlét, a gondtalan vigság teszik kedvessé e szép napokát, most könytől fátyolos szemeinkkel egyre csak azokat láttuk, akik nem lehetnek közöttünk s akik a szeretet ünnepnapjain is a gyermekszobák boldog zsi­vaja, az orgonák magasztos zsolozsmái és az ünnepekre hivó harangok szavai helyett a gyilkoló és romboló ágyuk dörgését hallják és embertársaikat voltak kénytelenek e háborgó földszinén pusztítani. A mi vármegyénk közönsége e szomorú viszonyok között is megtalálta a szivét és sze­retetének minden melegével kereste fel hős fiait, elárasztva őket karácsonyi ajándékokkal ugy a harcmezőkön, mint a kórházak beteg­szobáiban s együttesen küldöttük buzgó imáin­kat a népek sorsát intéző Istenünkhöz, vajha ez uj évben diadalra segítené fegyvereinket s mielőbb meghozná a béke áldásait. E nagy és szent cél elérése érdekében az elmúlt hó folyama alatt az alább felsorolt fontosabb intézkedések történtek a vármegye területén. 1878—1890. évek között született s az elmúlt év októbor s november hónapjaiban megtartott bemutatásokkor katonai szolgála­tokra alkalmasoknak talált B) alosztályu nép­felkelők közzül a tiszai, kisvárdai, dadai alsó és dadai felső járásbeliek Munkácsra, mig a többi járásból és Nyíregyházáról valók Mis­kolcra behivattak, azonban néhány napi beok­tatás után ideiglenesen hazabocsáttattak. A honvédelmi miniszter ur elrendelte, hogy a folyó év első felében minden hó 20. napján a hadkiegészítő kerületi parancsnoksá­gok székhelyein utósorozások tartassanak, e rendelkezésnek megfelelően a szükséges intéz­kedéseket megtettem. A szemlén meg nem jelent népfölkelési kötelezettek felelősségre vonása iránt ugyan­csak a honvédelmi miniszter ur rendelete ér­telmében oly módon intézkedtem, hogy az elmaradottak kinyomoztassanak és a folyó évi január hó 4. és 5-én, valamint 25. és 26-án Budapesten tartandó népfölkelési utóbemutató szemlére elővezettessenek s akik elmaradásukat elfogadhatóan igazolni nem lesznek képesek, azok az 1890. évi XXI. t.-c. 4. §-a alapján büntető uton felelősségre vonatnak s ha a bemutatáson alkalmasoknak találtatnak, kato­nai szolgálat teljesítése végett tüstént bent fognak tartatni. Közhírré tétettem s az arra illetékes kö­zegekkel megfelelő alkalmazkodás végett tu­dattam a honvédelmi miniszter ur azon ren­deletét, hogy azok a legénységi álbmányhoz tartozóknak, kik a harctérről betegen, vagy sebesülten érkeznek haza, házi ápolás céljából ezentúl már nem adható szabadság, akik pedig ez ideig jogosulatlanul családjaik körében oda­haza tartózkodnak, azokra nézve intézkedtem, hogy illetékes hadkiegészítő parancsnokságuk­nak átadassanak. Sáros és Zemplénvármegyék veszélyezte­tett községeiből menekültek közzül a belügyi kormány 500 menekültet rendelt vármegyénk területére szállítani, a menekülők szétosztását oly módon eszközöltem, hogy a vasut-menti

Next

/
Oldalképek
Tartalom