Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-22 / 32. szám

¥ 32-ik gzám. JSÍYIR¥IDÉK. 1915. április 22. 5 — Megbüntetett vészmadár. Debrecenben R. vendéglős feleségét 10 napi elzárásra és 100 korona büntetésre Ítélte az ottani rendőrség. A mi vész madaraink már elültek és csak néha eresztenek meg egy-pgy hihetetlenül hangzó rémmesét. — Kiskapuk alkonya. Városunk képviselőtestülete pár évvel ezelőtt alkotott egy közrendészeti szabályrendeletet, amelyben kimondotta, hogy este 9 órakor minden kapu kulcscsal bezárandó. Azóta nagyobb lopásokból kifolyólag legalább 10-szer is próbált már rendőrségünk ezen rendelkezésnek érvényt szerezni, csakhogy eredménytelenül. Sokan még kikeltek, hogy mit avatkozik a rendőrség az ő magándolgaikba, ha lopnak, majd akkor ők fognak károsodni, de az a károsodás nem jelent anynyit, mint a kapukulcsot elhagyogató lakókkal való bosszankodás. Mások még a mellüket verték, hogy szeretnék látni azt a tolvajt, aki az ő kopár udvaráról valamit el emelne. És ezek a bátor emberek most kellemetlen tapasztalatokra jöttek rá. A tolvajok találtak elemelni valót, még pedig a kis kaput. Ebben a tüzelő hiányban leledző világban ugyanis vigan lopdossák azokat különösen a JBujtoson, alvégen és az uj Vásártér környékén. A károsok azonban nem mernek panaszkodni, mert félnek, hogy a rendőrség rájuk olvassa az elől emiitett szabályrendelet büntető §-át, hanem e helyett uj kapukat csináltatnak és azokat becsukják még fényes nappal is. Igy lesznek aztán a tolvajokból a szabályrendeletnek a betartatói. A lakosságot azonban figyelmeztetjük a kiskapuk becsukásán kivül a kerítések jókarbdn hozására is, mert egy-egy lelógó deszka, vagy rosszul felszegezett léc, szintén kedves csemegéje a fázó emberiségnek. A Népkert Arpád-utcai oldalán például már olyan nyílások vannak a kerítésen, hogy azon szekérrel is belehetne hajtani. A háború. (A „Nyírvidék" eredeti távirata.) Budapest, április 20. Hivatalos. — Általános helyzet teljesen változatlan. Egész harcvonalon egyes helyeken tüzérségi harcok voltak. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A „Nyirvidék* eredeti távirata. Berlin, április 20. Nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Champagneban árkásztámadásunk előrejutott, az Argonnokban a franciáknak Leour de Páristól északra ellenünk intézett támadása meghiusult. Maas és Masel közt a tüzérségi harc csak egyes helyeken volt élénk. Flireynél a franciáknak egy támadása tüzelésünkben összeomlott. Haraive Descarmes táján csapataink néhány erődház felrobbantása után behatoltak az ellenséges hadállásba és nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. Jlavricaurrtól nyugatra vivott ütközetekben Embermenil falut, miután ideiglenesen kiürítettük, rohamban visszafoglaltuk. Vogézekben Sill-Acher magaslatokon a Metzeraltól északnyugatra, a franciáknak egy támadása a francia alpesi vadászok súlyos veszteségei mellett kudarcot vallott. Hartmannsweilertrap csúcsára előretörve, az északkeleti lejtőn néhány száz méternyi területet nyertünk. Keleti hadszíntér: Keleten a helyzet változatlan. {A „Nyirvidék* eredeti távirata.) Koustíintinápoly, április 20. Főhadiszállás jelenti : Kaukázusi fronton Milos környékén három-négy nap óta határon folyó harcok ránk nézve előnyösen végződtek. Ellenséget a határra viszszavetettük. Tegnap egy ellenséges torpedóflottilla a Dardanellák tengerszorosához közeledést kísérelt meg. Bizonyosan megállapítható, hogy két ellenséges torpedónaszádot tüzelésünk eltalált, mire a flottilla visszavonult. Egy repülőgépünk felderítő utján Tenedos fölött bombákat dobott ellenséges hajókra és az ellenség tüzelése dacára sértetlenül tért vissza. Timur Hisszar torpedónaszádunk e hó 17-ikén Aegei tengeren teljes sikerrel megtámadta az angol Manitou szállítógőzöst. Angol admiralitás beismeri, hogy az elszállító hajónak egyszáz katonája a vizbefult. Támadás után torpedónaszádunkat angol cirkálók és torpedózúzók Chiosig üldözték A Timur Hisszar legénysége levegőbe röpítette a torpedónaszádot, nehogy ellenség kezébe kerüljön. Legénységét chiosi hatóságok barátságosan fogadták. Többi hadszintéren nevezetesebb esemény nem történt. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Közgazdaság. Bőven termő burgonyafajtákat vessünk. A burgonyának a mai világháború fergetegében valóságos mentő szerep jut osztályrészül a hadtápellátás és a közélelmezés terén egyaránt, miért arra kell törekednünk, hogy koraérő burgonyák mielőbbi piacra hozatala mellett minél bővebben termő gumókat használjunk fel ültetésül. Országszerte olvashattuk, hogy Szabolcsvármegye egymaga ez év tavaszán még több mint 10 ezer vaggonnyi burgonyával rendelkezett. Arról értesülünk, hogy a megye területén legfőként a bőtermő „Wolthman" burgonya van elterjedve, a melynek főelőnye az, hogy mint rózsaburgonyafaj korán kerülhet piacra, a mellett pedig katas.tr ális holdanként átlagban 80 mázsányi termést ad. Vetőgumót az elöljáróságok a kormány is ad, de beszerezhető az a Mezőgazdák szövetkezete utján is. Betegségek, esőzések és szárazság veszedelmeivel szemben is ez a kiváló burgonyaféleség mindenütt, a hol termesztik, s igy hazánkban is legellentállóbbnák bizonyult. Minthogy élelmiszereink uj buza és roszőrlésig ugyancsak megfogyatkoznak, a burgonya fogyasztás az egyedüli helyettesítő, a már közhasználatossá vált tápdus tengeri liszt mellett addig is, mig a joggal várt szebb idők hazánkra ráköszöntenek. IRODALOM, MŰVÉSZET. Szilágyi Géza: A háború mellől. Tollrajzok. A leghíresebb csataképek nem a harcmezőkön születtek és a háborúról szóló Írások között is sok olyan remekművet találunk, melynek szerzője nem vett közvetlenül részt a csaták borzalmaiban. Ennek talán az az oka, hogy aki a harctéren van, csak kis részleteit látja a háborúnak és a rettenetes izgalmak között lelkileg nem tudja fel dolgozni a tapasztaltakat. Szemét és idegeit sokkal jobban lefoglalják a súlyos realitások, mintsem hogy fantáziája is munkához jutna. És hiába: a valóság csak akkor válik művészetté, ha a fantázián szűrődik keresztül. A képzeletnek ez a kiegészítő, munkája teszi Szilágyi Gézának azokat az apróságait olyan értékessé, melyek A háború mellől cimmel most jelentek meg a Modern Könyvtár 454—455. füzetében. Hogy Szilágyi színesen, simán és poétikus nyelven ir, csak emeli ennek a meleg füzetnek értékét, csak még jobban hozzá fog járulni, hogy sokan, szívesen és élvezettel olvassák. Kiadója az Athenaeum. Ára 40 fillér. Salom Asch: Föld. Történet Orosz-Lengyelországból. A Modern Könyvtár-nak ez az uj füzete (456. szám) nemcsak azért fogja minden magyar olvasót érdekelni, mert egy nagytehetségű és már fiatalon világhírű modern Írónak egyik legművészibb alkotásával ismerteti meg, hanem érdekelni fogja azért is, mert azt a földet, melyen Salamon Aschnak ez a szép novellája lejátszódik: sok-sok magyar vér is öntözi. Ez a történet minden fejtegetésnél jobban megérteti, hogy milyen az a kultura, melyet a cárizmus ebben a világháborúban képvisel. Azt a babonaságot, melyet a nyomorúság, a szegénység burjánoztat fel az orosz-lengyel parasztságban, a cári kormányzás és közigazgatás valósággal ápolja, dédelgeti és kiirthatatlan őserdővé sűrüsiti. Hogy a szerző finom stílusművészetét is élvezhetjük, az Balla Mihály-nak, az elbeszélés fordítójának érdeme. Munkája nem is teszi a fordításnak hatását. Az eredetinek minden szine ott csillog mondataiban. A gyönyörű történetet magába foglaló füzet ára 20 fillér. Szomory Emil: Sárossy, muníciót! és egyéb harctéri levelek. Modern Könyvtár 457—459. Az Athenaeum kiadása. Ara 60 fillér. Sehol sem terem annyi kész novella, annyi megható regény és megrázó tragédia, mint a háborúban. Ott, ahol mindaz, ami az emberben szép és jó, csúnya és gonosz: szinte földfeletti méretekig megnövekedve nyilatkozik meg. A megtörtént meséknek, az érdekfeszítően bonyolódó valóságoknak, az eleven életet lehelő romantikának szinte áthatolhatlan őserdeje. Az irónak. akinek megadatott, hogy beléje kerüljön, csak válogatnia kell tudni virágai között. És Szomory Emil jól válogat. Nem azt tárja elébünk, ami az idegekre hat, nem azt, ami szivünket és lelkünket kapja meg. Szomory könyvecskéje, melyet szerzője Szurmay Sándor altábornagynak, a kiváló hadvezérnek ajánlott, a nagyháboru irodalmának egyik legértékesebb terméke. Különben az • első könyv, melyet a sajtóhadiszállás akkreditált tudósítója irt az északi harcokról. Bizonyos, hogy nagy és széleskörű olvasóközönséget fog magának hódítani. Minden könyvkereskedésben és a vasúti állomásokon is kapható. Karinthy Frigyes: Beszéljünk másról. Ujabb karcolatok. Modern Könyvtár. 449—453 szám. Az Athenaeum kiadása. Beszéljünk másról!.. és az olvasó, aki ismeri Karinthy Frigyest, mindjárt hozzágondolja : és ne mindég ezekről a szomorú dolgokról. És Karinthy beszél az olvasójának másról és viszi magával ebből a sivár vi lágból egy másikba : az ő különvilágába, mely teli van sajátos metszésű és hajlású tükrökkel. És valamennyi az embert mutatja. Olykor-olykor egy kissé torzítva, de sohasem meghamisitva. Lényegében az, akinek ismerjük, csakhogy Karinthy tükreiből jobban felénk rikit belőle az, ami mulatságos, ami kacagtató! Hogy a groteszk figura, melyet magunk előtt látunk, mennyire nem kigondolt, mennyire a valóságban gyökeredzik, mi sem bizonyítja jobban, minthogy nevetésünkbe mindég valami szánalomféle is belecsendül, mintha csak azt mondanók: oh te szegény, szegény ember! Hogy fintorgatod az arcodat, pedig a hálál árnyékában jársz, hogy bolondozol, pedig gyászindulók sirnak a lelkedben ! Igen: Karinthy pipacsok között vezet mélységek széleire és hahótázás közben súgja fü lünkbe: minden gyarló és mulandó. Senkisem tudja ezt olyan jól, mint a humorista. Mert a humo rista nem más : mint élesen látó, mondhatnók, a vesékbe látó. Mert maga is elszomorodik néha. Mint Karinthy is, ki egyszer-egyszer abbahagyja a nevetést és komoly mesét mond. Komolyat, szépet, költőit. Kevés fiatal irónk tud ugy mesélni, mint ő, ugy elvonatkozni a reálitásoktól mint ő. Olyan mint a madár. Miután megfürdött a porban, felszáll a virágos ágra és felszárnyal a felhők közé. És mi olvasók vele szállunk. A groteszk komikum talajáról, a finomabb humor virágai közé, majd a mesék, a szimbolumok rózsás és kék felhői mögé. 9