Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-15 / 30. szám

30-ik szám. JSÍYÍRYIDÉK. Í915. április 15. 5 — Vasúti menetrend a debreceni üzletvezetőség vonalain. Március 19 és 20-ika közötti éjféltől a debreceni üzlet­vezetőség összes vonalain a következő vo­natok vannak forgalomban: Nyíregyházáról indulnak: Szerencs-felé reggel 7 1 0, este 9™. Debrecen-felé éjjel 1*2­Csap-felé d, e, ll 4?. -felé este 8*2. -felé este 8™. Polgár-felé este 622­Nyíradony-felé este 7Jj, Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-felől reggel 6 4 7, este 832. Debrecen-felől d. e. 1030. Csap-felől éjjel 12!Z. Mátészalka-felől reggel 6 0 5. Vásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 637. Hyíradony-felői reggel 6 5 1. Háborús illemtan. A „Pesti müveit társalgó" nem öleli fel a háborús idők nem illik-jeit, ezért mi szedtük össze, hogy ezzel is csökkentsük a magunk és embertársaink kellemetlenségeit, Nem illik leveleinket és csomagjainkat ce­ruzával és elkapkodott írással cimezni, mert a postahivatalok megfogyatkozott személyzete nem ér rá a silabizálásra. , Nem illik a harctérre és katonai kiképzésre bevonultaknak napról-napra közönséges dolgo­kat irosgálni. mert azok nem értnek rá az ol­vasásra. Nem illik a levelekről az utca és házszá­mot és ezeken kivül Budapestre szólóknál a kerületek jelzését lehagyni, mert az a kézbesí­tést késlelteti. Nem illik levelek címzésénél az angol ala­kot használni, (vagyis a boríték balfelső sar­kába írni a város nevét) mert ez nehezíti a kezelést. Nem illik a levélbélyeget a boritek hát­lapjára ragasztani, oda a vöröskereszt-egylet belyegjegye való. Nem illik a postára 4—6 óra között menni, mert akkor ugy is nagy torlódás van ott. Nem illik a telefonközponttal veszekedni, ha az vidéki kapcsolást nem ad, amikor az be van tiltva. Nem illik a hivatalokba hivatalos óra előtt és után menni, még ha ott is vannak a tiszt­viselők, mert azok olyankor restanciajukat dol­f gozzák fel. Nem illik a beadányokban és szóbeli pa­naszoknál a tárgytól eltérni, mert a hivatalok anélkül is tul vannak terhelve. Nem illik a tisztviselők családtagjairól kér­dezősködni, a politikai és hadihelyzetről a hí- i vatalokban előadást rendezni és ezzel a hiva­talnokokat fenntartani. Nem illik az adófizetésről megfeledkezni, amikor arra az államnak, megyének és város­nak szüksége van. Nem illik a rendőrség kis számuságát kri­tizálni, mert segíteni találnak rajta a polgári őrség szervezésével. Nem illik a hivatalos idézésekre pontos időben meg nem jelenni és ezzel a tárgyalás menetét megakasztani, amikor tudjuk, hogy a tisztviselők nagyrésze hadbavonult. Nem illik hivatalos titkokat feszegetni, mert a „falnak is füle van*. Nem illik a vasúti korlátozásokat kijátszani és az ajtónállóknak nem engedelmeskedni, mert mi sok mindennek nem tudjuk az okát ki­találni. Nem illik az utcára a papirdarabkákat, szemetet és ételhulladékot dobálni, amikor a ragályos betegségektől kell tartanunk. Nem illik az ereszek csatornáit jókarban nem tartani és ez által a vizet a járókelők nyakába csorgatni. Nem illik a házszámot jelzőtáblákat be­meszelni és ezzel az eligazodást kölönösen este megnehezíteni. Nem illik tétlenül nézni a mikor a köz­kutakat gyermekek rángatják, mert azok javí­tása mindannyiunk zsebére megy. Nem illik a fákat le nem galyaztatni, mert azok egész utcák világítását akaszthatják meg szeles időben. Nem illik a közkertek ajtóit csapdosni, füvét kitaposni, gályáit letördelni, mert az ilyenekből is következtetéseket vonnak le az idegenek. Nem illik az utcán járók orra előtt a törlőrongyot rázni, kapukra dobva szőnyeget porozni, mert enélkül is sok mellbetegünk van. Nem illik a kisvonat és kocsik előtt sza­ladgálni, mert azok vezetői gyermekes apák, akiknek keresetére szüksége van a családjának. Nem illik a sárkányozást megengedni és ezzel a kocsinjárók testi épségét veszélyeztetni. Nem illik a házak utcai oldalát elhanya­golni, a járdákat le nem seperni és ezzel a város külső kinézését lerontani. Nem illik a korzón cifra ruhákban, vagy pedig gyászöltözetben járkálni, mert a harcté­ren küzdő véreinkről megfeledkezni nem sza­bad, de viszont okunk sincs a nemzeti gyászra. Nem illik a „csak balrá"-t be nem tar­tani és ezzel a forgalmat megakasztani, mert vannak emberek, akiknek a piaczon át kell a kenyér után sietniök. Nem illik a kéményekről és tűzhelyekről megfeledkezni s ezzel tüz támadásánaklehetősé­gét előidézni, különösen a szeles Nyíregyházán. Nem illik a pincéreknek, levélhordóknak, hordároknak a szokásos borravalónál keveseb­bet adni, mert azok fizetésénél az számításba van véve. Nem illik felekezeti békétlenséget szítani, amikor egységesen kell fohászkodni győzele­mért a „Magyarok Istenéhez." Nem illik a férfiak és nők közötti arány változását emlegetni, amikor azt a férjhez me­nendők anélkül is tudják. Nem illik az élelmiszer és közszükségleti tár­gyak árát alap nélkül felemelni. Tudunk egy szatócsot, aki Przemysl várának elestekor a petróleum árát literenként 96 fiiléről 104 fil­lérre emelte, mert ő addig azt, állítása szerint onnan kapta. Nem illik a munkától irtózni és éhenhalás­ról szónokolni, amikor már hajótöröttek éveken át tudták élni Robinson életet. Nem illik az orrunkat fintorgatni, ha karból vagy jodoform szagú katonával jövünk össze, mert az jobban fáj annak, még az ér­tünk szenvedett sérülésnél is. Nem illik az állatok és madarak kímélésé­ről megfeledkezni, mert igavonókra és hernyók pusztirására nagy szükségünk van. Nem illik az erdőben cigaéettázni, mert az az utolsó mentsvárunk fainség esetére. Nem illik a gyógyszerészeket aspirin féléért éjjel felcsengetni, amikor azokból előre készle­teket szerezhetünk be. Nem illik a trafikokban a szivarokat, pék­nél a zsemleket összeropogtatni, mert azoknak háborús szinük van. Nem illik a lapok előfizetését utólay sem küldeni be, mert a biblia mondása fordítva is igaz, hogy nemcsak Isten igéjével él az ember, hanem kenyérrel is. Nem illik, hogy a postások, hivatalnokok és rendőrök kőzött akad egy pár olyan, akik azt hiszik, hogy a közönség van ő értük és nem ők a közönségért. Nem illik azt hinni, hogy ezek a szabá­lyok mindenkire vonatkoznak csak az — olva­sóra nem. Gtonosz csont. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: I Ó B A ELEK. Apró hirdetések. pgT Apróhirdetés után érdeklődőknek csak válaszbélyeg vagy levelezőlap bekül­dése mellett válaszolhatunk. Legjobb a Hoffmann-féle pörkölt kávé. 37-Í-3 Eladó ház. Egy három szoba, konyha, élés­kamra, pince stb. mellékhelyiségekből álló ház eladó. Értekezhetni leliet Vásártérköz 11. sz. a. Sóstói-ut 10. szám alatt levő ház, mely. áll 2 szobti, konyha, kamara, kettős udvar, sertésól, fáskamara, május 1-től kiadó. Értekezhetni a Nyírvíz-palotában Szilvássy Mihálynál. 24—3—1 922—915. Árverési hirdetmény. Dombrád község alulírott elöljárósága a képviselőtestület felhatalmazása alapján ezennel közhírré teszi, hogy a Dombrád Község tulaj­donát képező országos vásáron szedhető vásár­vámszedési jogát az 1915. évi ápvilis hó 23-án délelőtt 11 órakor a községháza tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen 3 év tartamára bérbe fogja adni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a főjegyzői irodában megtekinthetők. Dombrád, 1915. április hó 10-én. 110-1-1 Elöljáróság. Csődtömeg eladás. Alulírott tömeggondnok ezennel köz­hírré teszem, hogy a vb. Miselbach Gábor volt nyíregyházi kereskedő csődtömegéhez tartozó a csődleltár 1—331. tételei alatt foglalt rőfös áruk, — melyeknek beszer­zési ára 16704 K 08 f, becsertéke 7420 K 66 f, — az ideiglenes csődvá­lasztmány csődbiróságilag jóváhagyott határozata folytán 1915. évi április hó 22-én délután 3 órakor Nyíregyházán, Rákóczi-utca 11. sz. alatti irodámban zárt ajánlati verseny utján eladatnak. A zárt ajánlatok 750 K bánatpénzzel együtt az ajánlati verseny napján hozzám adandók be. Vevő a vételárat, valamint a vételi illetéket tömeggondnok kezeihez azonnal készpénzben kifizetni köteles, s amennyi­ben ezen kötelezettségének eleget nem tesz, bánatpénzét a tömeg javára elveszti, s a szükségessé válandó ujabb értékesí­téssel felmerülendő költségeket és károkat is megtéríteni köteles. Az üzlethelyiség 3 nap alatt kiürí­tendő. Csődválasztmány, valamiut a tömeg­gondnok a leltár helyessége, az áruk mennyisége és minősége tekintetében semmiféle szavatosságot nem vállal. A választmány az ajánlatok közül szabadon választ s amennyiben azok meg nem felelők, valamennyit mellőzheti s azonnali nyilvános árlejtést rendelhet el. A Zöldség-tér 2. sz. alatti áruraktár tömeggondnok közbenjöttével 1915 április 15-től kezdődőleg minden köznapon dél­dután 3—4 óra kőzött megtekinthető. Nyíregyháza, 1915 április 9. 109-1-1 Dr. Frieüleber Mór, tömeggondnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom