Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-15 / 30. szám

30-ik szám. j^fotidék. 1915. április 15. 3 Milyenek vagyunk mi ? Előbbi cikkünkben ellenségeink jellemrajzát vázoltuk Kant megfigyelése alapján és nagyobbrészt saját szavaival, próbáljuk meg a következőkben nagy szövetségesünknek, a német népnek a tulajdonságait összegezni, a fentjelzett forrás alapján, lehetőleg ugyanazon szavakkal. A németben az angol és a francia jellemvonásai összetevődnek, s ez a keverék meglehetős szerencsésnek mondható. Alapjában véve közelebb áll az angolhoz, mint a franciához és az utóbbihoz való nagyobb hasonlatossága csupán mesterkélt és utánzott. Érzéke van úgy a magasztos, mint a szép iránt; és ha az előbbiben nem is éri el az angolt és az utóbbiban a franciát, mindkettőt túlszárnyalja, amennyiben összeköti azokat. Több szívességet tesz a társas érintkezésben, mint az angol és ha nem is visz a társalgásba oly kellemes élénkséget és elmésséget, mint a francia, de szerényebb és értelmesebb ott. Mint az ízlés minden fajában, úgy a szerelemben is meglehetős rendszeres és amennyiben a szépet a nemessel összeköti, annyiban mindkettőnek érzésében elég hűvös arra, hogy fejét az illem, a dísz és a feltűnésről való megfontolással töltse meg. Ezért nála a családnak, a cimnek és rangnak úgy a polgári életben, mint a szerelem dolgaiban nagy jelentősége van. Azonban sokkal többet törődik az előbb említetteknél azzal, hogy hogyan ítélik meg az emberek és ha valami van jellemében, ami a javulás kívánságát keltheti fel, úgy leginkább ez a gyöngeség, amelynél fogva nem rtíerészkedik eredeti lenni, bár minden tehetsége megvan hozzá és hogy túlsókat törődik a mások véleményével, ami az erkölcsi tulajdonságukat minden támaszuktól megfosztja, amennyiben köpönyegforgatóvá és hamisan mesterkéltté tesz. A németek alkalmasak arra, hogy átvegyék minden néptől a jót és összeegyeztessék és minden jót egyforma készséggel vesznek át. Az ész találmányainak folytatására vannak hivatva. A becsületérzésben Kant a következő nemzeti különbségeket találja: a becsületérzés a franciánál a hiúság, a spanyolnál gőg, az angolnál büszkeség, a németeknél nagyravágyás. Az emberi lélek nagy tanulmányozója tehát alacsony érzelmek motívumaiban keresi az oly magasztosnak vélt becsületérzést, s a nagyravágyást így boncolgatja: A nagyravágyó büszke, de egyúttal hiú is. Nem szükségképeni, hogy gőgös legyen egyúttal, azaz, hogy túlzóan és hibásan előnyöket képzeljen magának, hanem tán nem becsüli magát többre értékénél, de csupán ízlése hibás, abban, hogy értékét külsőségekben akarja érvényre jutttatni. Az a tetszés, amit keres, tiszteletedásból áll. Ezért örömest kápráztat címekkel, ősök jegyzékével és pompával. A németet különösen bántja e gyengeség, Az oly szavak, mint: kegyes, kegyelmes, méltóságos, nagyságos és más eféle dagályos kifejezés nyelvét merevvé és ügyetlenné teszik és nagyon is akadályozzák azt a szép egyszerűséget, melyet más nép írásmodoraiban találunk. A szerelem dolgában a németnek és angolnak meglehetős jó gyomra van, kissé finomkodó, de inkább egészséges és vaskos izlésü. A törökökről csak annyit említ meg Kant, hogy ha ezek utaznának, hogy embereket és népjellemet megismerjenek (amit nem tesz más nép, mint az európai, ami pedig az összes többiek szellemi korlátoltságát bizonyítja) úgy talán a következőleg osztaná be Európát népei jellemének hibái szerint: 1. A divathon (Franciadország). 2. A szeszélyek hona (Anglia). 3. Az ősök hona (Spanyolország). 4. A pompa hona (Olaszország). 5. A titulusok hona (Németország). 6. Az urak hona (Lengyelország). Nyilvánvaló tévedése Kantnak, hogy a törököket arab eredetüeknek tartja, holott ezek az uralaltáji nyelvcsoport török-tatár ágához tartoznak. Misem természetesebb, hogy rólunk magyarokról nem emlékezik meg a nagy bölcselő, hiszen még ma sem ismernek bennünket s ha a világháború közbe nem jön, talán észre sem vettek volna soha. Kíséreljük meg tehát a teljesség kedvéért összeállítani nemzetünk főbb jellemvonásait. A magyar ember természettől fogva okos, s a körülötte lévő dolgokat és viszonyokat józan logikával, talpraesett módon tudja csoportosítani. Alaptermészete jó, a bűnözési hajlam kevés benne s ami van, az is holmi virtus-ban gyökerezik, nem a megrögzött gonosz szándékban. Hibája, hogy nagyon hiszékeny, mást is jónak gondol s így könnyen félrevezethető, kiuzsorázható. Nemzeti törvényeit tiszteletben tartja, sőt ebben túlságba is esik, aminek következménye, hogy új és idegen eszmék iránt kevés fogékonysága van. Tisztelettudó másokkal szemben s felebarátjának utolsó darab kenyerét is odaadná, armyira jószívű. A társalgáshoz nem ért, a franciától igen távol áll, bár szeretné annak könnyed modorát és elmésségét elsajátítani. Dacára hallgatag természetének, nem képes olyan alapos és mélyjárású gondolkodásra, mint a német. A dolgok lényegét nem kutatja, inkább a praktikus felé hajlik a természete s nem az ő hibája, hogy ezen jellemvonását nem tudja érvényre emelni. Közös hibája a némettel, hogy ő is sokat ad a mások véleményére s épen ezért ritkán tud eredeti lenni. Miután az ipar, kereskedelem, művészetek, tudományok még korántsem állanak olyan nívón, mint Nyugaton, nagyon sok, eddig ismeretlen képessége parlagon hever. Szereti a földjét, attól semmi áron nem válik meg, de foglalkozásában ritkán alkalmaz újítást, ami hátráltatja a föld gazdaságos kihasználásában. Mindezekből következik a magyar faj hivatottsága arra a nagy feladatra, hogy Európa közepén egy ezredéven túl megtartsa továbbra is alkotmányát és nyelvét. Faji jellemvonásain kivül hazánk földrajzi egysége is megköveteli az önállóságot. S ha ezt valaki kétségbevonja, akkor a magyar ököl és a magyar bátorság, ősi erényeink, fogják az igazság útját megmutatni. Diogenes. A vak katonáknak. Művészest a Koronában. Oly fönségesen jelentkezik országszerte a vak katonák iránti részvét, oly impozáns arányokat öltött már a gyűjtés, hogy Nyíregyháza város közönsége is ott akar lenni az elsők között, akik a vak katonák javára áldoznak. Mult számunkban már jeleztük is, hogy az Orsz. Hadsegélyző Bizottságnak, dr. üjfalussy Dezsőné őméltósága védnöksége alatt álló nyíregyházi fiókja e hó 17-én szombaton este a Korona szálló dísztermében nagyszabású és magas színvonalú művész estét rendez a vak katonák javára. Mondanunk sem kell, hogy a hangverseny iránt oly óriási érdeklődés mutatkozik, mely az est fényes sikerét előre is biztosítja. Az est műsora a következő: 1. 1. Prológ. Irta: dr. Vietórisz József. Előadja: Üjfalussy Eszter úrhölgy, 2. Mozart: G-moll zongoraquartettből az Andente. Előadják : Ferenczi József, dr. Juhász Sándor, Hoffmann Pál és dr. Füredi Lajos. 3. Szabad előadás. Tartja: dr. Mihályi Péter, orsz. gyűl. képviselő, miniszteri biztos helyettes. II. 1. Dalok. Énekli: dr. Popini Albertné úrnő. 2. Goldmark: Suite II. Hegedűn előadja: dr. Domokos Andor, nyug. alispán, miniszteri biztos-helyettes. Jegyek válthatók április hó 14-től április hó 17-ig este 6 óráig a Ferenci-féle könyvkereskedésben s este 7 órától kezdve a pénztárnál és pedig a középszékek 1—5. sorában s az emelvénytől jobbra és balra eső sorokban 4 K-ért, a középszékek 6—10. sorában 3 K-ért, a 7. és 5. számú kis páholy ára 15 K, a 6. és 4. számú nagy páholy 20 K, a 3., 2. és 1. számú páholy ára 10 K. Számozatlan ülőhely ára 2 K, zenekari emelvény ára 50 K. Műsor este 50 fillérért kapható. Tekintettel a nemes célra félülfizetések köszönettel vétetnek. ÚJDONSÁGOK. — Nyíregyháza város negyedmilliós kölcsöne. Nyíregyháza város képviselő testülete legutóbb tartott ülésén a város lakossága hus szükségletének biztosítására 250 ezer korona kölcsön felvételét határozta el. A kölcsönre a város három legrégibb pénzintézete, nevezetesen a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, a Szabolcsi Hitelbank és a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár Részvénytársaság tett ajánlatot. Az ajánlatok a jövedéki bizottság és a városi tanács tegnap délután együttesen tartott ülésén tárgyaltattak és azok közül a bizottság a Szabolcsi Hitelbank ajánlatát, mint a legolcsóbbat fogadta el. — Előléptetés. Kopper Sámuel helybeli kir. adóhivatali tiszt a X-ik fizetési osztályba sorozott tisztté léptettetett elő. — Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 16-án pénteken d. u. 3 órai kezdettel közgyűlést tart a városháza nagytermében. Tárgyak: 1. A háborúban elesett hősök emlékének megörökítésére vonatkozó javaslat. 2. A polgári fiu- és leányiskolái tanítók és tanítónők nyugdíjügye. 3. Májerszky Béla kir. tan. polgármester kérvénye a folyó évi julius hó 1-től való nyugdíjaztatása és részére a tényleges szolgálat kötelékében ez ideig való megmaradásra szóló felhatalmazás megadása iránt. 4. A folyó év junius havában megtartandó általános tisztújítás kérdése, figyelemmel a hadbavonult és részben hadifogságba esett, választás alá kerülő tisztviselőkre. 5. A bérkocsi és talyigás iparról szóló szabályrendelet módosítása. 6. A városi szegény és betegmenház kötelékébe tartozó női betegek elhelyezésére szűk* séges lakás bérleti ügye. 7. Petrikovics Mihály talyigás vállalkozó kérelme fuvarbérének felemelése iránt. 8. A városi nyomdász kérelme a nyomdafesték általány fölemelése iránt. 9. A városi fertőtlenítők kérelme az 1915. évre ruhaáltalány engedélyezése iránt. 10. Köves János kérelme az általa bérelt piaci árubódé bérletének felbontása iránt. 11. A városi szegény és betegmenház kertjének bérbeadási ügye. Esetleg más tárgyak. — Korábban lesznek az elemi iskolai vizsgák. Az evangelikus egyház iskolai bizottsága szombaton délután tartott ülésén foglalkozott Krieger Mihály egyházi és dr. Vietórisz József világi elnök vezetése mellett az elemi iskolai záróvizsgák határnapjainak megállapításával. Mivel a vallás és közoktatásügyi miniszter körrendeletben hivta fel az iskolafentartókat, hogy ahol a viszonyok szükségessé teszik, a vizsgálatok korábban tartassanak meg, az iskolai bizottság a tanítótestület javaslatára a vizsgák napjait akként állapította meg, hogy a Vl-ik fiúosztályok együttes vizsgája április hó 24-ikén lesz. Ezen vizsgálatokhoz kormányképviselőül Ruhmann Andor ev. igazgató tanitó van kiküldve. A tanyai iskolák vizsgái május hó 10, 11 és 12-ik napjain fognak megtartatni a templomban. A városi iskolák vizsgái ugyancsak a templomban junius 1,2, 3 és 4-ik napjain fognak megtartatni. A VI-ik fiúosztályok vizsgáira behivatnak azok a növendékek is, akik a tavaszi munkák megnyíltával szülőik kívánatára a miniszteri rendelet értelmében az iskolalátogatás alól már fölmentettek, hogy ezek is megszerezhessék azokat a záróbizonyítványokat, amiknek majdan a választói jogosultság kérdésénél olyan fontos szerep jut.