Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-04-01 / 26. szám
Nyíregyháza, 19 í 5. április 1. Csütörtök i XXXVI. évfolyam, 26. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés ! K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Mai számunkhoz postai befizetési lapokat mellékelünk, amelyen az előfizetési dijak portómentesen küldhetők be. A katonai fuvarlevelek ügyében, városunkban megindított felülvizsgálat eddigi eredményéről bizonyosat nem tudunk, mert az államrendőrség kiküldöttei azt a legnagyobb titokban tartják. A kihallgatottak által bemutatott fuvarlevelekből és egyes szakértők felvilágosításából azonban sikerült még is olyan adatoknak birtokába jutni, amelyek lehozása a vizsgálat menetére hatással nincs és amelyekből mégis következtetni lehet a visszaélések miben létére. Az országban előfordult visszaélések három csoportra oszthatók. Az elsá csoportba az tartozik amidőn az egyes közhasználati cikkeket nélkülöző kereskedők a katonai állomás parancsnokságokkal látamoztatták az üres fuvarleveleket, amelyeket aztán az áruk feladóinak küldtek be. Lepecsételés által a fuvarlevelek katonai jelleget öltöttek és az áruk katonai vonattal továbbittattak, az űrlapokra azonban rá volt vezetve a .polgári díjszabás" és igy a szokásos díjtételeket szedték be a címzettektől. Anyagiakban e szerint sem a vasút, sem a katonaság nem károsodott. Rendes körülmények között Nyíregyházán a saison milyensége szerint 60—150 tehervonat megy át, mely számmal szemben ma a polgári élelmet szállító vonatok számát 10-re sem lehet tenni. A lakosságnak pedig az igénye nem csökkent és a hiányzó vonatok által szállított áruk nagyrészét kereskedőink a szigorúan vett katonai vonatokkal hozatták meg. A bonyodalom azonban onnan származott még is, hogy a debreceni, nagyváradi és kisvárdai kereskedők hasonlóan rájöttek a szállítás ilyen módon való lehetőségére. A katonai parancsnokságon rendes nyilvántartást vezettek a láttamozott fuvarlevelekről, de arról fogalmuk sem volt, hogy a szállítás más városokban is hatványozott arányban nő és a vers vége az lett, hogy amidőn Munkácsra elinditotlak egy száz kocsiból álló katonai vonatot, az "5—6 tényleges katonai szállítmányt tartalmazó kocsival érkezett oda meg, mert útközben 2, 5, 10 kocsit hagyott le állomásonkint. Ha a katonai parancsnokságok és kereskedők tudták volna cselekményük következményét, már hazafiasságból is elállottak volna attól, mert egyikőjük jóhiszeműségéhez sem fér kétség. Az igazság érdekében meg jegyezzük, hogy nálunk a szállítmányok nagy része a barakkoknál használtatott fel és közhivatalok, kórházak szükségletének fedezésére szolgált. Jövőben azonban ilyen célokra sem lehet vasúti fuvarlevelet használni és ezért ajánljuk, hogy a hozatott élelmiszerek helyett minél több saját termelésű burgonya és főzelék fogyasztására rendezkedjünk be, mert a katonai szempontokról ezen kritikus időszakban nem szabad megfeledkeznünk. Tüzelőanyagul a fák legalyazását ajánljuk, amely főzéshez elegendő lesz pár hónapon keresztül. A kormány kijelentette, hogy a lehetőség határain belől ényhiteni fog a mostani tilalman. A második csoportba az tartozik, amidőn a fuvarlevelekre nem volt ráirva a polgári díjszabás és ezáltal a címzett felényi szállítási költséget sem fizetett az áru kiváltásánál. A harmadik csoport az, amidőn a katonaság cimére jött az áru, mely esetben a vasút hitelezi a fuvart és időközönként a katonaság különféle pénztárainak mutatja ki követeléseit. A második esetben a vasút károsodik, mert felényi fuvart számit fel, a harmadik esetben rajta kivül a katonaság is károsodik, mert ezt a félfuvart is vele fizettetik meg. A háborúból folyó túlterheltség és felületesség miatt a két utóbbi eset is gyakran fordulhatott elő más helyeken, mert pénzügyi kapacitások a Máv. kárát 40 millióra tesfcik. Nyíregyházán semmiféle jel nem mutat ilyen visszaélésekre. Az első csoportba tartozó eset azonban igen sok va n, de hisszük, hogy az nem fog súlyosabb következményekkel járni, már csak azért sem, mert az nem egyéb mint a katonaság és polgárság közötti jó egyetértésnek a sajnálatos következménye. A vizsgálatot azonban éppen a kereskedők érdekében kérjük a legszigorúbban lefolytatni, nehogy a tudatos visszaélésnek még csak a látszata is fennt maradhasson. — Vasúti menetrend a debreceni üzletvezetőség vonalain. Március 19 és 20-ika közötti éjféltől a debreceni üzletvezetőség összes vonalain a következő vonatok vannak forgalomban: Nyíregyházáról indulnak: Szerencs-felé reggel 7 1 0, este 912. Debrecen-felé éjjel l 4 3Csap-felé d, e, ll 4 7. Mátészalka-felé este 8£2. Yásárosnamény-felé este 822. Polgár-felé este 622Nyíradony-felé nem közlekedik. Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-felől reggel 6 4 7, este Debrecen-felől d. e. 10 3<>. Csap-felől éjjel 12! 7. Mátészalfca-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíradony-felől nem közlekedik. Állattenyésztésünk. Az okszerű állattenyésztés a mezőgazdálkodás legjövedelmezőbb ága. Nemcsak a közvetlen haszon folytán, mert hiszen jól tudjuk, hogy húsban, tejben, zsirban, a feletetett takarmány jobban értékesül, de a közvetlen haszon folytán is, mert az állat termeli] az istáló trágyát, amely nélkülözhetetlen a termés fokozás szempontjából. Elhanyagolt állattenyésztésünk az oka a silány termés eredményeknek, szegénységünknek, s a drágaságnak. Az állati productumok a népélelmezés szempontjából, de a jó intensiv talajmunkából kifolyólag is elsőrendű szükségletek. Sajnos, most válnak ezek a hiányok rop- * pant szembe tűnővé, amidőn a fokozott, háborús szükségletek a szokottnál intensivebben veszik igénybe állatainkat, részint az igaerő elvonása, részint a fokozott húsfogyasztás folytán. Talán ez a háborús veszedelem felnyitja a szemét ugy a gazdatársadalomnak mint az illetékes erre hivatott köröknek, de a társadalom minden rétegének tisztán látását is, s arra a következtetésre fognak jutni, hogy a gazda jór léte az egész ország minden rétegének jólétével szoros kapcsolatban van. Egy tűzvésznek kell jönni, hogy rendetlenül megépített, szalma fedeles viskók helyén modern, cserepes házak épüljenek; phyloxerának, hogy az okszerű szőlőművelést megtanuljuk ; epidémiának, hogy a higiénia modern következményeit elsajátítsuk. Ez a háborús veszedelem talán gondolkozóba ejt mindenkit, hogy ez nem jól van igy, s itt tenni kell, az állattenyésztést nem szabad többé ily mostohán kezelni. Örök szégyen marad, hogy Debrecen városa, ahol mintegy 150000 kat. hold föld van majdnem kizárólag kis gazdák kezén, s ahol körölbelül 60000 kat. hold a legelő, húsinségben szenved, vagy Nyíregyháza 40000 kat. hold föld mellett, ahol ugyancsak a föld legnagyobb részben kisgazdáké, tej, zsír- és húshiány van, s a polgárság nemcsak a drágaságot nem birja, de a legszükségesebb élelmiszereket sem képes a piacon még drágapénzen sem beszerezni. Vegyük példának Debrecen állattenyésztését. A kis gazdák leginkább fehérszőrű magyar marhát tartanak. A jószágot ápril közepe táján kiverik a Hortobágyra. A még alig zsendülő füvet a jószág letiporja. Az idő viszontagságai ellen az állatok még egy fedett akollal sem védetnek meg. A nyári aszályon elsült mezőn a jószág csont-bőrré aszalódik, s igy nem fejlődik. Mindaddig a legelőn marad a jószág, mig a teljes legelőhiány és a zord időjárás haza nem kényszeríti, s megkezdődik a koplalás a jászol mellett. A magyar marha igénytelen, s ezzel a tulajdonságával ugy élnek vissza, hogy töreken, szalmán kínozzák egész télen át. Mivé fejlődik az ilyen állat, minő hasznot hajt a gazdának, s minő és mennyi trágyát termel, arról jobb nem beszélni. Az eredményt látjuk, Debrecenben nincs tej és nincs hus, nincs igavonó állat!
