Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-25 / 24. szám

24-ik szám. JfiimiBÉK. 1915. március 25 5 dályozva Debrecenbon. — A város 600 sertést már hizlalás alá fogott és ezeket akkor fogja árusítani, amikor ennek szükségét látja A kimérés hetenkint kétszer történik; ezzel arra akarják szoktatni a közönséget, hogy ne egyék minden nap hust, hanem táplálkozzék főzelékfélével, amire különösen a tavaszszal már alkalma lesz. Közgyűlési naptár; A Nyírvidéki Takarékpénz'ár Részvénytársaság f. hó 28-án d. e. 10 tartja VI-ik rendes közgyűlését. A Szabolcsmegyei Takarékpénztár f. hó 28 án délután 3 orakor tartja Nagykálióban XLIX-ik évi rendes közgyűlését. A Bűdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság f. hó 28 án d. e. fél 11 órakor tartja IX-ik rendes közgyűlését A „Kiskaprosi bérlő szövetkezet" március hó 28-án tartja évi közgyűlését Polgáron, a községháza tanácstermében. — A törvényhatósági munkás közvetítő közli a következő munkás kínálatot: A nagyváradi miniszteri kirendeltség körzetében nagy számban jelentkeztek elszegődni hajlandó munkások. A zsolnai miniszteri kirendeltség területén Bella és Trencsénfogas trencsénmegyei körzetben nagyobb számú munkás mezőgazdasági munkára ajánlkozik. Trencsén megye terülelén az alábbi helyeken vannak idegen vidékre is elszegődni hajlandó munkások gerebesi körjegyzőség területén 200, Ujbesztercében 30, Felsővadasiban 40, Karásznóban 56, ledzemi és vörököi körjegyzőség területén pedig 200. Chumlik Pál és nagyszámú társa mezőgazdasági munkára ajánlkoznak. Ókanizsán 30 munkás kubik és 15 bármiféle munkát, Szlovák Jakab bandagazda (Fenyvesszoros) 100 társával bármiféle mezőgazdasági munkára, Kohajda János (Baja Máthéházi-utca 28.) vasútépítési vagy földmunkára ajánlkozik. — Nem szednek helypénzt a debreceni piacokon. Debrecenben és a vidéken az a hir terjedt el, hogy a városba nem szabad behozni élelmiszereket. A városi tanács a híreszteléssel szemben a lakosság tudomására hozta, hogy az élelmiszereknek Debrecenbe való szabad behozatala nincs megtiltva. Bárki szabadon hozhat a debrezeni piacra lisztet, kenyeret, vágómarhát, baromfit, tojást, vajat, túrót, tejfelt, burgonyát, zöldséget, főzeléket, szóval mindenféle élelmi cikkeket. Sőt intézkedett a tanács e piaci élelmiszerek behozatalának megkönnyítése iránt, amennyiben március 15-től kezdődőleg a város piacain a termelőktől helypénzt nem szed. — A postáskisasszony cipője. A multkorában súlyos betegen érkezett egy uri családból származó zugsführer a helybeli csapatkorházba, aki elmondotta, hogy életét a homonnai postáskisasszony cipőjének köszönheti. Halaszthatatlan megbízás közben leválott cipőjének a talpa, amelyet aztán spárgával kötözött lábafejéhez. Az Isten hidege azonban majd meg vette amin ugy segített az említett honleány, hogy átengedte egyetlen pár cipőjét neki és ő maga pedig papucsban maradt fűtetlen hivatalában. A führer igy is sulyus fagyási sebeket kapott, de eleget tehetett a sok ember életét megmentő parancsnak és nem esett áldozatául a zord időjárásnak. Azt hiszi hogy a kisasszony ma is papucsban járkál, mert Homonna környékén simmiféle lábbelit nem lehet kapni. Jól esik ezt a kis történetet megörökítenünk, amikor papirtalpu bakkancsok szállítóit tartóztatják le Budapesten és Máramarosszigeten. — Rendelet a ragadós száj- és körömfájásról. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur tekintettel a gazdasági munkákhoz és fuvarozásokhoz szükséges igaerő jelentékeny megcsappanására a ragadós száj- és körömfájásra eddig érvényben levő rendelet egyes rendelkezéseit enyhítette és pedig : 1. Ragadós száj- és körömfájással fertőzött község lezárt udvaraiból (tanya stb.) egészséges szarvasmarhákat igába fogva igazolvány mellett közutak érintésével is szabad a fertőzött község határába gazdasági munkák vagy sürgős fuvarozásra használni. 2 Ragadós száj- és körömfájással szórványosan fertőzött község vészmentes udvaraiból egészséges szarvasmarhákat a betegséget megállapítását követő 8 napon belül is szabad a község határán kivül is gazdasági munkák és fuvarozások végzésére felhasználni. 3. Ragadós száj- és körömfájással járványosán fertőzött község vészmentes udvaraiból szarvasmarhákat igazolvány mellett a község határán kivül is szabad gazdasági munkák, sürgős fuvarozások végzésére felhasználni. 4. A bélyegmentes igazolványokat a községi elöljáróság késedelem nélkül díjtalanul köteles kiállítani 5. Fertőzött község területén a fertőzött terület érintése nélkül gazdasági munkák végzése céljából idegen vészmentes községből származó szarvasmarhákkal közlekedhetnek, ha a munka megkezdése előtt ezen szándékukat a két község elöljáróságának bejelentették. 6. Ragadós száj- és körömfájással fertőzött községben őrök kiállítása mellőzhető, csak a fertőzött udvarok bejáratainál kell „Ragadós száj- és körömfájás" feliratú táblát kifüggeszteni. 7. Idegen községbeli hasított körmű állatok áthajtása fertőzött községben csakis az ezen célra kijelölt uton történhetik. 8. Vészkerület alakítása mellőzendő. 9. Ha valamely gazda az igás állatai közt fellépett betegség miatt a sürgős gazdasági munkák elvégzésére képtelen, az esetre a hatóság a közerő kirendelése iránt gondoskodhatik. — Köszönetnyilvánítások. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnek a helybeli ág. h. ev. főgimnázium négy tanulója részére ösztöndíjul kiadandó 200 korona s a tápintézet számára adott 100 korona adományáért, úgyszintén a dombrádi népbanknak a tápintézet számára küldött 10 korona adományáért hálás köszönetet mond dr. Vietórisz József, főgimn. igazgató, Morauszky Ferenc, tápint. felügyelő. # A nyíregyházi takarékpénztár egyesület 40 koronát volt szives a Magyarországi Munkások rokkant és Nyugdijegylete helyi fiókpénztárának különalapja javára adományozni. Fogadja fiókpénztárunk nevében kifejezett hálás Köszönetemet. Moesz Béla, alelnök. * A Nyíregyházi takarékpénztár Egyesület 100 koronát volt szives adományozni a polgári leányiskola szegénysorsu jó tanulói jutalmazására, amiért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. Adorján Ferencné, polgári iskolai igazgató. — Uj szövetkezet. Néhány lelkes fővárosi tanitó a hazai ipar fejlesztése, továbbá a takarékosságra való buzdítás és a Magyarországi Tanítók Szanatórium és Üdülőhely-Egyesületének támogatása céljából létesítette a Magyarországi Tanitók Hazai Iskolaszereket Terjesztő Szövetkezeté i Budapesten (VII. Wesselényi-utca 35.) Egy üzletrész 20 korona, mely havi 1 koronás részletben is törleszthető. Beiratási-dij üzletrészenként 1 korona. — Hősi halál. Az „Erzsébet"-közkórházban Ballant István 15-ik honvéd gy.- e.-beli közlegény a harctéren szerzett betegségében 21-én elhalt, temetése 23 án délelőtt 9 órakor volt. — A cselédekre sok a panasz, különösen azóta amióta a családfőket berendelte a hadvezetőség és az üzUtek és háztartások vezetése a háziasszonyok vállára nehezedett. Nem félnek most már senkitől és rossz tulajdonságaik hatványozott mértékben mutatkoznak. Megesett, hogy a Vay Adám-utca elején egy cseléd V

2 8 órakor megtámadta az uton járókat, hogy mit járkálnak addig és minek tapossák le a havat, mig ő a letakaritással el nem készült. A rendőrség figyelmét felhívjuk erre az abnormális helyzetre és szeretjük hinni, hogy az ilyen népséget haza toloncolja a falujába kapálni. Ha megengedik az itt maradásukat a bajon nincs segitve, mert házi asszonyaink csak csereberélik őket mert előre nem tudják, hogy kibe mi lakozik. — Vigyázzunk a malmokra. A fővárosi lapok szerint beigazolást nyert, hogy Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen a leégett malmokban olyan munkások okozták a tüzet, akik szerb agitátorokkal állottak összeköttetésben. Vigyázzunk tehát az élelmi szerek kezeléséhez fogadott napszámosokra, mert az ántánt nemcsak Németországot akarja kiéheztetni. Levél melyben egy magas korfért uri nő elmondja, hogyan védekeztek 48-ban a drágaság ellen. (Közlésre egyik vezető uriasszonyunk engedte át ezen érdekes iratot.) Kedves Unokám ! Meg fogsz lepődni, hogy nagyanyádtól most ilyen hosszú levelet kapsz. A megoldás pedig igen könnyű, mert dédunokámat fogtam be íródeáknak és beszélni kívánok nektek a múltról, hogy munkakedvet élesszek bennetek a jelenhez és bizalmatokat fokozzam a jövő iránt. Kedves gyermekem ! Közel állok a 100-ik évemhez és igy látóköröm igen bő. Ismerem a dicsőséges 48 előtti időket, de ismerem az az utániakat is. Voltam a főváros társadalmi életének központja, de heteken keresztül éltem szegény megboldogult nagyapáddal, mint bujdosó honvéd főhadnagygyal a tiszamenti nádasokban és mellette szenvedtem át az éjszakák dermesztő hidegét. Bujdosásunk alatt nem az általatok felsorolt árpalisztes kenyérrel éltünk, hanem súlyommal és hallal, ha fogni tudtunk, nem is képzeled, milyen ízletes éhes embernek a madarak tojása. Lángolt azért keblünkben akkor is, mint sok millió magyar emberében „csak azért se." Később enyhült az üldözés, mert maradandó eredményeket nem tudtak elélni vele. Bach fegyveres erővel nyomta ugyan a politikai szabadságot, de megengedte a földek müvelését, mert a Lajtántuli kamarák kongottak az ürességtől. Bálokra nem lehetett összejönni, de ásóval, kapával kimentünk a mezőre és ott az Isten szabad ege alatt munkaközben határoztuk el a „honi pettyes" divatját. Pénzünk és terményünk volt elég, de azért bécsi rongyot nem vettünk magunkra és terményeinket eldugdostuk a rekviráló osztrák sógor elől. (A magyar ember ekkor tanulta meg a dugdosás művészetét, aminek ma is hisznát veszi, ha dohányról van szó) Deák Ferencet igen jól ismertem, nem hiába hivatkozott az asszonyok passzív resisztenciájára amikor kijelentette, hogy a magyar anyák évente csak egyszer szülnek katonának valót, mert tudta jól, hogy elzárkózottságunk miatt Ausztriában pang az ipar, drága az élelem, mi pedig majd megfulunk a saját zsírunkban. Ez volt az igazi háború és ez egyengette a kibontakozás ulját. De nem kell ilyen messze menni példákért, a tulipán mozgalomban már te is részt vettél és tudod nagyon jól, hogy akkor is mi nyertünk. De hagyjuk a magas politikát. Nemcsak az egyes emberek életében fordulnak elő tévedések, hanem nemzetekben is. Most amikor német—osztrák—magyar egymásra talált, őrüljünk a testvéri egyetértésnek és az egyesült seregek munkáját mi itthonmaradottak könnyítsük meg. Én nagyon jól tudom, hogy mit tesz a hadsereg élelmezése, mert 48-ban a trén szervezetlen volt és akkor mi magyar asszonyok (férfi alig volt itthon) termeltünk annyit, hogy bármely csapat kaphatott minden faluban legalább egy napi élelmet. Ne felejtsétek el, hogy az éhes gyomor lelohasztja a lelkesedés tüzét és ha ti lustálkodásotok folytán, nehézségekbe fog ütközni a hadsereg élelmezése, akkor az eshetőségek reánk nézve rosszabbodnak. Kilencvenegy esztendő terhével én már nem állhatok az életekre, de azért virágos kertemben és ablakaimban dédunokáim segédkezésével kaktusz helyett uborkát, futórózsa helyett babot, mályva helyett burgonyát fogok ültetni. A kukoricás árnyát is többre becsülöm ma a pálmaerdőkénél. Az