Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-25 / 24. szám

• Nyíregyháza, 1915. április 25. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 29. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzék és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye, Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Szerkesztőség és Kiadóhivatal SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Przemysl eleste. ,,Przemysl vára négy és fél hónapi körülzárás után erejének fogytán március hó 2É-én becsülettel elesett." A miniszterelnökség sajtóosztálya a főhadiszállásnak ezt a szomorú s váratlan jelentését közölte táviratilag hétfőn este. Kedden reggel nagy izgalmakat keltett, végig futott a hír a városon s megindította a kombinációknak és várható diplomáciai események bekövetkezésének olyan áradatát, amelyre hosszú évek óta nem volt példa a történelemben. A mióta Przemysl elestének hire köztudomásra jutott, immár 24 óra telt el. E 24 óra bizonyára elegendő volt arra, hogy ma már sokkal komolyabban, tárgyilagosabban, tehát elfogulatlanabbul ítéljük meg ezt az eseményt, mint a hir köztudomásra , jutasának első óráiban. Mi is a tényállás ? Az, hogy immár teljes 8 hónapja állunk harcban a csaknem tízmilliónyi orosz hadsereg-koloszussal. E 8 hónap alatt az orosz kolossus ideiglenesen átmenetileg nem szállott meg monarchiánk területéből nagyobb területet, mint három alföldi vármegyénk területe. Ezzel szemben az osztrák magyar német szövetséges hadsereg orosz-lengyel országnak területileg immár túlnyomó részét birtokában tartja s ép azon területeket, melyek a legerősebb és legkitűnőbb vasúthálózatokkal van ellátva. Azonban látjuk azt is, hogy amíg az ember anyagnak nálunk még szinte kimeríthetetlen ereje áll rendelkezésre, amig nagy Németország tartalék hadseregei csak nem teljesen felhasználatlanok, addig az orosz sebesültek és foglyok között egyre nagyobb számmal találjuk az 50- et meghaladó s a 18 éven aluli korban levő katonákat. Azt is tudjuk, hogy amig minálunk a tényleges szolgálatra bevont tartalékoknak és népfelkelőknek kiképzése a legnagyobb alapossággal folyik, addig a keresztül vonuló orosz foglyok maguk beszélik, hogy alig pár napos katonáskodás után, tehát a teljes kiképzés hiányában dobták őket a harcvonalba. Sem területileg, sem emberanyagban nincs tehát megközelítőleg sem oly nagy arányú veszteségünk, mint amilyen az orosz hadseregnek van. Przemysl eleste azonban azon további kombinációknak is teret engedett, hogy az ostromló sereg a vár eleste következtében immár felszabadult s ez a nagy emberanyag most már szintén a harctérre lesz dobható. Ez a tény tagadhatatlan, azonban egyáltalában nem rejteget magában megközelítőleg sem oly súlyos eredményeket, mint amit a hir vételének első izgalmában sokan annak tulajdonítottak. A több mint 1000 kilométeres fronton az ostromtól felszabadult sereg egyáltalában nem jelenthet oly komoly erőt, amely a hadjárat folytatására végzetes befolyással bírhatna. Amig a fölszabadult ostromló seregnek csoportosítása befejezhető lesz, addig a galíciai nehéz terepviszonyokat számításba véve jó néhány hét fog eltelni, mely idő bőven elegendő arra, hogy ezzel az embertömeggel is sikeresen szembeszálhassunk. De politikailag sem fogja éreztetni Przemysl eleste különösebben a maga hatását a semleges államok állásfoglalására. Ha bir valami halvány valószinüséggel az a föltevés, hogy az ostromló hadsereg fölszabadulása következtében az orosz hadsereg erejében tetemesen meggyarapodik s nagyobb lendülettel folytathatja majd a háborút, ugy a semleges államokra nézve kétszeresen bekövetkezett annak az ideje, hogy nem ellenünk, de éppen mellettünk foglaljanak állást. Az orosz birodalomnak területi gyarapodása egyenesen végzetes hatással lenne a semleges kisebb balkáni államok jövendőjére s nem lenne többé hatalom, amely őket a végzetes elpusztítástól megmenthetné. Ha időlegesen, néhány éven keresztül talán mint önálló államocskák játszhatnának is szerepet, ez mindössze csupán addig tartana, amig az étvágyában kielégíthetetlen orosz kolosszus nem látná elérkezettnek az időt arra is, hogy e kisebb államokat szintén magába kebelezze be. Téves végül az a felfogás, mintha az operáló osztrák-magyar-német hadsereg taktikájának súlypontja éppen Przemysl várára támaszkodott volna. Przemysl vára megtette a maga kötelességét, betöltötte a maga hivatását és szerepét, nyolc hónapon át tartotta az ostromot s csak természetes, hogy az ostromló sereg gyűrűjében be kellett következnie elestének. S annál kev'ésbbé bir Przemysl eleste döntő jelentőséggel a hadjárat folytatására, mert Przemysl bevétele uj terület szerzést egyáltalában nem jelent s az orosz határhoz való közelsége számunkra sokkal nehezebbé lette annak megvédését, sem mint más és alkalmasabb pozícióinknak megtartását. Bízzunk tehát rendületlenül a szövetséges osztrák-magyar-német hadsereg hadvezetőségének kipróbált kitűnőségében s fogadjuk ezt stratégiailag már régen feladott vár elestét azzal a nyugalommal, amely nyugalomra e világ háború minden órájában nemcsak szükségünk van, de annak megőrzése egyenesen hazafias kötelességünk. Hadibeszédek. A honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala népszerű füzetekben kiadja azokat a tanulságos és léleknemesitő beszédeket, amelyeket a háború óta legkiválóbb államférfiaink, főpapjaink, tudósaink, íróink és politikusaink tartottak a nyilvánosság előtt, az országos Hadsegélyző Bizottság felolvasási sorozatán. A hazafias, igaz magyar szellemtől áthatott beszédek retorikai szempontból is rendkívül becsesek. Gondolatokban gazdag, gyönyörű munka valamennyi; a közönség jól teszi, ha a tizfilléres füzeteket megvásárolja és összegyűjti. Nagyszerű és maradandó emlékei lesznek e füzetek annak a hazafias föllángolásnak és együttérzésnek, mely a nemzet minden rétegét oly megható módon egyetlen táborba terelte a magyar nemzeti becsület és a magyar nagyság védelmére. Eddig gróf Apponyi Albert, Csernoch János, báró Hazai Samu, gróf Tisza István, gróf Andrássy Gyula, Prohászka Ottokár és Rákosi Jenő hadibeszédei jelentek meg. A füzetek az Általános Beszerzési és Szállítási r.-t. utján (Budapest, V. Kádár-u. 4.) rendelhetők meg, de kaphatók a dohánytőzsdékben is. A befolyó tiszta jövedelem a háborúban elesett vagy a kapott sebek következtében elhalt katonák özvegyei és árvái javára fordítják. A „harmados" földek. A részes földmivelésnek nálunk leggyakoribb formája a feles és harmados földek. Tudjuk mit jelent mind a kettő. A feles föld azt jelenti, hogy a föld tulajdonosa bérösszeg fizetése nélkül kiadja a földjét. A bérlő tartozik bevetni, megmunkálni és a termény fele az övé. A harmados földet a bérlő csak megmunkálja, de a vetőmagot a gazda adja és igy csak egy harmada at termésnek a művelőé. Ezekkel a földekkel van állítólag most sok baj többfelé. Az itthonmaradt földmives asszonynépnek nincs vetőmagja. Ha volt, eladta, mert nagy árt kapott érte és azt gondolta : — majd veszek ki harmados földet. A gazda — igen sok — szintén eladta a termést, hiszen ő sem élvezett még ilyen vételárat soha. Ugy vélekedett, majd kiadom a földet nem harmadába, de felébe. Majd beveti a feles. És most mi áll elő ? A földmives asszonynép keres harmados földet — mert a feleshez nincs vetőmagja, a földbirtokos pedig keres felest, a ki be is veti, meg is munkálja a földjét. És ennek a huza-vonának a föld adja meg az árát. Akkor a mikor minden talpalatnyi földet értékesíteni kellene — sok helyen fog parlagon maradni a föld — mert munkás és munkaadó nem tudnak megegyezni. A mi vezető embereink megmutatták már, hogy megállják derekasan a helyüket, a hol legnagyobb a baj, ott a leggyorsabban segítenek, intézkednek, orvosolnak. Büszke és nyugodt lehet a vármegye addig, mig sorjuk ezeknek az erőknek van a kezeibe belé helyezve. De ! — Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Jelentkezzenek mindazok a földre éhes asszonykezek, a kik nem tudnak harmados földhöz jutni! És jelentkezzenek mindazok a földbirtokosok, a kik feles munkásokat keresnek. De jelentkezzenek az Isten szerelmeért, mert e nélkül hiába Írogatnak, célozgatnak és panaszkodnak szerkesztőségünknek nagy általánosságban. Konkrét adatokat kérünk — akár mi, akár a legközelebbi hatóság — és a baj — ha van, orvosolva lesz.