Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-21 / 23. szám

• Nyíregyháza, 1915. április 141. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 29. szám. A Szabolcsvármegyei Közsági jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évse 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy seám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Közéíelmezésünk. Lisztünk tehát már volna. A városi lisztes boltban van is kelete. Rendőrt kell állítani a bolt ajtója elé. Pedig a város a kereskedők kőzött is osztat ki lisztet elárusitás végett. A kereskedők ugyanabban az árban kötelesek azt adni, mint ahogy a város adja a saját boltjában. Mégis a városi boltot keresik fel tömegesen a vevők. Áz okát most ne keressük. Örüljünk rajta, hogy végre liszthez jut a fogyasztó közönség. Tisztességes áron kifogástalan liszthez. A liszt és kenyér azonban nem elegendő az üdvösséghez. Sőt a jóllakáshoz sem. Egyedül kenyérrel nem lehet táplálkozni. Hus és zsir is kell hozzá. Sőt zsir kell a főzelékekhez, zöldségfélékhez is. Örömmel jelezhetjük, hogy Nyíregyháza város vezetősége a hus és zsir kérdését is napirendre hozta. A jövedékkezelési bizottság már a mult szerdán délután tartott ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ott akkor általánosságban elhatározták, hogy mivel a magánvállalkozók idestova egyáltalán nem képesek ellátni a fogyasztó közönség igényeit, mert az élőállatok ára szinte napról-napra rohamosan emelkedik, itt is a városnak kell közbelépnie. Mészárosaink és henteseink mind hangosabban panaszkodnak, hogy a helybeli vásárokon nem vehetnek sem szarvasmarhát, sem sertést, vagy csak igen magas árakon, mert idegen kereskedők vásárolják össze azokat előlük, akikkel nem versenyezhetnek, mert azok olyan árakat adnak meg, amiket a nyíregyháziak meg nem adhatnak. Az idegenek tehetik, mert a megvett állatokat olyan helyekre szállítják, ahol a hus és zsir ára sokkal magasabb mint Nyíregyházán. Nyíregyházán az árakat annyira emelni nem lehet, mert az itteni fogyasztó közönség nem képes azokat megfizetni. Hiszen a jelenlegi árak is olyan magasak, hogy a fogyasztás már is tetemesen megcsökkent. Jobb családok is a hatósági husszékben lesik, lesz-e ott eladó hus, hogy olcsóbb húshoz juthassanak. A jövedékkezelési bizottságban — mint értesülünk — több rendbeli eszme merült fel. A hatósági husszékre vonatkozólag elhatározták, hogy ott egy-egy vevő legfeljebb egy kilogram hust vehet. Ékként többen juthatnak húshoz s a jobb módúak nem vásárolhatnak össze több napra valót mások elől. ^ Felvetődött továbbá az az eszme, högy a város állítson fel lóvágóhidat és árusítsa a lóhúst. Közönségünk ugyan eleinte idegenkedni fog a lóhustól, — ámde Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc városok példája azt mutatja, hogy a magyar ember is megszereti a lóhúst. Legfontosabb volt azonban az, hogy a szarvasmarha és sertés megszerzéséről, levágatásáról és kiméréséről szintén a város gondoskodjék. A városnak sok minden olyan eszköz áll rendelkezésére, amit magánvállalkozók nélkülöznek. Nem a helybeli mészárosoknak akar ezzel a város konkurenciát csinálni, mert hiszen ők maguk panaszolják, hogy ha az élőállatok ára az eddigi arányokban emelkedik s az eddigi tapasztalatok szerint csökken az állatok beszerezhetésének a lehetősége, kénytelenek lesznek felhagyni iparukkal. A városnak tehát kellő időben gondoskodni kell arról, hogy a közönség hus és zsir nélkül ne maradjon. A jövedékkezelési bizottság elhatározása alapján pénteken délutánra a polgármester nagyobb értekezletet hivott össze a kérdések megbeszélése végett. Ez az értekezlet már konkrét alakba öntötte a hús és zsir kérdésének megoldását. Az ott létrejött megállapodások szerint a városnak meg kell kísérelnie a lóhus-kimérést. Az értekezlet ugyan nem vár ettől nagy eredményt, különösen mert a ló beszerzése is nagyobb nehézségekbe ütközik, mindazonáltal mulasztás volna a város részéről, ha ezt a kísérletet meg nem tenné. A szarvasmarhára vonatkozólag megállapította az értekezlet, hogy a városnak mintegy 500 darab szarvasmarhát kell beszereznie, hogy a különben megcsappant marhahús-szükségletet augusztus végéig elláthassa. A sertések megszerzésére az értekezlet megállapítása az, hogy egyelőre mintegy 300 darab félig hizott sertést kell a városnak sürgősen megszereznie s azt még vállalkozó utján hizlaltatnia s aztán vágatnia. Későbben ismét kellő számú sertést kell megszerezni és hizlaltatni. Kíhizott sertés ma a vármegye területén nem kapható. Vállalkozó azonban lesz, aki a már félig hizott sertést kihizlalja, ha a város gondoskodik arról, hogy a vállalkozó a hizlaláshoz szükséges tengerihez jusson. Minthogy pedig a zsir és szalonna épen olyan fontos és nélkülözhetetlen közélelmezési cikk mint a liszt s mert az Országos Gazdasági Bizottság részére önkényt felajánlott tengerikészlet fedezi a tengeriliszt szükségletet, a városnak módjában fog állani a serteshizlalás céljára szükséges tengerit megszerezni. A városnak módjában áll az egész üzlet lebonyolításához szükséges mintegy 200—300 ezer korona forgótőkét is megszerezni. Az üzletre reáfizetni nem fog, mert ugy a hus, mint a zsir olyan közfogyasztási cikk, amire mindennap szüksége van, az állatok árának leszállására számítani viszont épenséggel nem lehet. A lisztüzlet eddig is megmutatta, hogy ha a város igazi közszügséglet kielégítésére fog bele az ilyen üzletbe s azt jól átgondoltan alapozza meg, mig egyrészt a fogyasztóközönség érdekeinek tesz megbecsülhetetlen szolgálatot, addig másrészről a város pénztára sem károsodik mellette. Helyesen és okosan teszi tehát a város, ha a hus és zsirszükséglet kielégítéséről is gondoskodik. A mezőgazdasági növények betegségei. A gazdasági növények növényi parasitái nagyon gyakran redukálják a termés eredményt. Egyik-másikkal szemben majdnem tehetetlen a gazda, de a legtöbször a gazda az oka a betegségek előállásának és nagyfokú elterjedésének. A leggyakoribb betegség a búzaüszők. Ennek két fajtája van : a repülő és kőüszők, mindkettőt egy-egy gomba okozza, a mely a kalászban a gabonaszemet támadja meg. A kalászban a szem érés helyett elüszkösödik s a fekete por, amely por nem más, mint a gombaspórája befertőzi az ép buzaszemet s ezzel együtt kerül vetéskor a földbe, ahol áttelel s tavaszzal a száron át újra a kalászba vándorol. A kártétel néha 30—50% is lehet s eltekintve a tényleges kártól, a szemtermés bemocskolasa folytán a minőségben is érzékeny veszteséget okoz. A védekezés ellene biztos, olcsó és egyszerű. Legegyszerűbb dolog, ha nem vetünk üszkös magot. Tekintve, hogy elég* látható ellenségről van szó, mindenesetre csávázással kell védekezni. Ez abból áll, hogy 1% rézgáiic oldatot készítünk, amelyben a vetőmagot alaposan megmossuk, majd vékonyan elteritjük s tökéletesen kiszárítjuk. Leghelyesebb a mosást egy laza zsákszövettel bevont füleskosárral végezni, amely kosarat egy kádba állítjuk, amely kádban az 1% oldat van. A kosarat azután egy lécezett tekenőre helyezzük, hogy az oldat kicsoroghasson. Arra is gondunk legyen, hogy a vetőgépet alaposan kitisztitsúk a vetés előtt s a zsákokat is célszerű lesz kékkő-oldatban kimosni és kiszárítani, hogy a zsákban lévő spórák is elpusztuljanak. Frissen trágyázott földön könnyebben fellép az üszük. Ennek az az oka, hogy a szalmával sok spórá kerül a szántóföldre, azért búzát ne is vessünk frissen trágyázott földbe. A köles, árpa és kukorica üszök ellen is hasonló módon kell védekezni. Más nagyhangon hirdetett csávázószereknek ne üljön fel a gazda, mert tudok rá esetet, hogy egy ilyen kétes értékű szerrel még a búzacsiraképességét is tönkre tette egyik-másik gazda. A másik gyakori betegség a rozsda. Ez ellen a gazda majdnem tehetetlen. Ezt is egy gomba okozza, amely gomba előbb a levélzeten jelentkezik, majd átterjed a szárra és ha nagyon kedvező szaporodására az időjárás átterjed a kalászra, pelyvára, szemre is. Miután a növény legfontosabb vegetatív szerveit támadja meg, légzési és anyagcsere zavarok állnak be, s beáll a gutaütés, amelyet sokan a WJÍWliri-, ... o Kí^Msoyswweewe-swsi árúipar Részvénytársasáj Szabolcsvármegye legrégibb Cementárű és Műkőgyára Építési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím : Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjer ajánlaté' 285-50 Telefon ssám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. e^SGElB KGBBEgBH BEEBE-SŰB