Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-18 / 22. szám

136 21-ik szám. jstyírvtdék. 1915. március 14. Keleti hadszíntér: Prasznysztól északkeletre az Orzye jobb- és balpartján támadtak az oroszok. Mindenütt visszavertük őket. Különösen elkeseredett harc folyt Jednorozekért. 2000 orosz hadifogoly maradt a kezünkön. A Visztulától délre nincs jelenteni való. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A rézgálic helyettesítése. A háború szele megcsapta a szőlőbirtokosokat és gyümölcstermelőket is. Nincsen rézgálic! Az 1913. évi pénzkrizis, az 1914. évi tavaszi fagy után nem kell egyéb, csak az, hogy rézgálic hiányában a peronospora tegye tönkre az 1915-iki és 1916-iki terméseket. Ha ez bekövetkezik, akkor a szőlőbirtokos nyakába akaszthatja ... a koldustarisznyát. S ez a sors várakozik a szőlősgazdára, ha a rézgálicot valamivel helyettesiteni nem tudjuk. Mert rézgálic ... az egyszerűen nincs. Az a 30 waggon, amit a földmivelésügyi miniszter a Mezőgazdák Szövetkezete utján szerzett be, a 160, mások szerint 300 waggon évi szükséglethez képest elenyészően csekély quantum. És abból sem lehet már régen kapni. Arra nem lehet számítani, hogy a hiányzó rézgálic még beszerezhető lesz. El kell készülve lennünk a hosszú háborúra ! Nagyon sok kár származott már abból, hogy ezt a háborút „három hétig tartó büntető expedíciónak" tartottuk, — s abból, hogy reméltük a háború befejeztét: „mire a falevél lehullik." Nem szabad tehát magunkat a háború gyors befejeztével ámítanunk! Még a békés munkálkodás idején történt, hogy a rézgáliccal permetezett szőlők bora iránt táplált ellenszenv megszüntetése érdekében, a tudományos világ rézmentes permetező anyagokkal való kísérletezést folytatott a peronospora leküzdésére. A beállott rézgálic-hiány ezeket a szereket előtérbe tolta s a közfigyelmet rájok terelte. Egy ilyen szerről irja a „Deutsche Obstbauseitung" 1915. február 15-iki számában a következőket : „Az nAllgemeine Weinzeitung* m. é. nov. 26-iki számában Portele K. professor, cs. és kir. udvari tanácsos ismertet egy a rézgálicot pótolni hivatott peronospora elleni védekező szert, mely a bécsi cs. és kir. mezőgazdasági bakterologiai-, és növényvédekezési kísérleti állomásoknál — továbbá számos cs. és kir. mezőgazdasági kísérleti állomás, — és tanintézetnél évek óta kipróbálás alatt áll és ott a peronospora ellen teljes sikerrel alkalmaztatott, úgyannyira hogy a rézgálic helyettesitöjeként legmelegebben ajánlható. Ez a szer a „Perozid A „Perozid" oldat ugy készül, mint a rézgálicoldat, de előnye az utóbbival szemben az, hogy elkészítés után (a kádban) nem válik oly gyorsan hatástalanná, miért is a Perozid-mész keverék oldata nagyobb mennyiségben is készíthető. Legjobb az oldat, ha 100 liter vizre 1'5 kg. Perozid és 3 kg. mész vétetik. (Erőssége és hatása megfelel az 1%-os bordói keveréknek. A Perozid kapható Jos. Heller cégnél Wien (I. Schauflergasse 6.) ab Floridsdorf, vagy Hetzendorf állomás 100 kg.-kénl 40 koronáért. (Ez mult év november havában volt.) Összehasonlítva ezt 70 koronás (!!) rézgáliccal a Perozid-mész oldat emiitett töménységben 15%-al olcsóbb, mint az 1%-os bordói keverék, mert mig emennek 100 literje 140 fillerbe kerül, a Perozid-mész oldat hektoliterjének belekerülési ára 120 fillér. Ha a rézgálic ára 70 koronán felül emelkedik (pedig már négyszeres áron sem kapható) ugy az arány a Perozid javára még kedvezőbb lesz. Ajánlatos, hogy a mezőgazdasági szervezetek, szakintézetek és szőlőbirtokosok „Perozid"-dal már most lássák el magukat és a jövő (1915) esztendőben peronospora ellen ezen szerrel védekezzenek. Hogy ez az uj szer a gyümölcsfák fusicladiumja és hasonló kártevői ellen — melyek ellen rézgálic oldattal sikeresen lehetett védekezni, — eredményesen használható-e, megfelelő kísérletek hiányában még nincs eldöntve (Aláírva: H. Schmidt, Oberinspekt. d. Landeskulturrates f. d. Königreich Bőhmen in Prag, Deutsche Sektion.) A fentieket ha nem is vesszük készpénznek, de nincs is okunk rá, hogy azokban kételkedjünk. A magam részéről ugy oldanám meg a kérdést, hogy azok, akik rézgálicot beszerezni tudtak, vagy tudnak, maradjanak meg a biztos és kipróbált bordói oldat mellett és csak kisérletképen próbálják ki a „Perozid" - ot; de azok, akik már rézgálichoz jutni nem tudnak : habozás és kételkedés nélkül rendezkedjenek be a Perozid-dal való védekezésre, mert jobb valamit tenni, mint semmit és mert utóbb még a Perozid sem lesz kapható. A cikkben emiitett szakférfiak és osztrák állami intézmények semmiesetre sem adják oda nevöket egy gyáros portékájához cégérnek, ha nem a becsületes igazságról lenne szó. Van a magyar parasztnak egy jó mondása az idegen uj találmányokra vonatkozólag. Eszerint „az angol kitalálja, a német megcsinálja és a magyar megveszi." De a jelen esetben még ezt se lehet mondani, mert hiszen a német sógor nem minekünk kínálja az osztrák portékáját megvételre, hanem övéinek. És ha a németnek jó, az nekünk is jó lehet. * * # A szőlő peronosporája ellen már volna egy, a rézgálicot helyettesiteni hivatott, biztosnak mondott védekező szerünk a Perozid. Hogy a gyümölcsfák fusicladium, monilia és gomba betegségei elleni védekezésre is alkalmatos-e ezen szer, erre vonatkozólag — ki'sérletek hiányában — biztos válasz nem mondható. Igaz ugyan, hogy a magyar gyümölcstermelő (tisztelet a kevés kivételnek) gyümölcsfái permetezésére még nem igen adta rá magát, ez a kérdés tehát még hidegen hagyja ; de a most folyó és mindent többszörösen megdrágító háború talán észretériti kerttulajdonosainkat is, hogy nem egészen mindegy az. hogy olyan gyümölcsöt terem e elültetett ugyanazon fája, amelyért darabonkint 30 fillért, — mázsánként 120 koronát fizetnek ; vagy pedig olyan gyümölcsöt, a mely csak 8—12 koronáért kél el. Az árkülönbség — egyazon fajtánál — csak minőség kérdése. A minőség pedig csak helyes-, cél-, és tervszerű munkának eredménye. Egy ilyen fontos munka a permetezés. Ahogy nem lehet ma jövedelmező szőlőtermelésről szó . . . permetezés nélkül: épugy nem lehet jövedelmező a gyümölcstermelés sem, ha a permetezést elhagyjuk, elhanyagoljuk, vagy célszerűtlenül végezzük. A magyar ember — nagyjából — már bevette a szőlőnél a rendes munkák közé a permetezést is. Miért olyan néhézfejü hát (bocsánat az erős kifejezésért,) hogy a gyümölcsfa permetezés fontosságát nem tudja átlátni ? A gyümölcsfa permetezésnek minden csinját-binját más alkalommal mondom el, most maradok tárgyamnál s csak arról szólok, mivel lehet a gyümölcsösben a rézgálicot pótolni ? A gyümölcsfákat rézgálic-mész oldattal, (a szőlő peronosporájához hasonló gombák) a Fusicladium és Monolia, — az őszibaracknál még ezenfelül az %Exoascus Deformans" (levélfodrosodás) nevü, betegséget okozó kártételei ellen permetezzük, csakúgy mint a szőlőt. Permetezni gombabetegségek ellen (ezt hangsúlyozni kívánom) rézgáliccal, illetve bordói keverékkel évenkint háromszor szükséges: I. Rügyfakadás előtt 2%-os, II. Virágzás után 1%-os, III. A levelek teljes kifejlődésekor 2%-os oldattal. A rézgáliccal eredmény tekintetében egyenértékű, sőt a Monilia és Fusicladium ellen kifejezetten hatásosabb, a köszméte lisztharmat ellen egyedül bevált, nálunk Magyarországon is széltében kipróbált védekező szer (én már második esztendeje használom), az Amerikából hozzánk származott „Californiailé"-nek nevezett kén-mész főzet oldata. Ez a szer különféle hígításban mind a három esetben sikerrel és veszély nélkül alkalmazható a gyümölcsfák és gyümölcsök gombabetegsegeinek leküzdésére. A Galiforniai lé készen is kapható többek között a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél" (Budapest, V. Alkotmány utca 29) ; de elkészítheti magának mindenki otthon is, a M. kir. Növény-élet és kórtani állomás (Budapest, II. Debrői-ut 17) által kívánatra ingyen megküldendő „Útmutató" alapján. A szer: kénvirágnak, mesznek és viznek összefőzéséből áll s az igy készült törzsoldat meggypiros szinü, maró folyadék, amely csak megfelelő higitás mellett használható. Az elkészítés módja és a higitás aránya az említett Útmutatóban kimerítően el van mondva. Ezt az Útmutatót minden gyümölcstermelő hozassa meg magának (mindössze egy levelező-lapba kerül), akár van szándéka permetezni, akár nincs. Jó tanácsokat talál a kis füzetben s egy védekező szernek az elkészítési módját, mely mellett hogy olcsó, biztosan használ és helyettesíti a gyümölcsösben a drága áron sem kapható rézgálicot. Ezek szerint ha szőlőnk, gyümölcsösünk termése elpusztul, ugy annak nem a rézgálic hiány, de saját nemtörődömségünk lesz az oka. Demeter Béla. MM Március 15. Megismétlődnek az idők. 67 évvel ezelőtt egy életerős, a modern államok között helytfogni törekvő nép egy nagyszerű erőfeszitéssel űj alkotmányt adott Magyarországnak, s egy évre reá már fegyverrel kezében kellett megvédeni a hitvány ellenségtől szabadságát és függetlenségét. Ma ismét ágyuk dörgése kiséri a nemzeti emlékezést. Az arcokon bánat, fájdalom és szorongás ül, a keblekből azonban minden más érzést elnyomva tör fel a remény, hogy győzni fogunk s a véráldozat nem lesz eredménytelen. Március tizenötödikét talán még soha nem ünnepelte Nyíregyháza város népe ily benső áhítattal, mint az idén. Amidőn a szivek csordultig tele vannak s amidőn a világháborúnak gyönyörű eseményei, melyek örök babért fonnak a hü szövetségesek zászlai köré, egymást követik. Jól tette a város vezetősége, hogy ünneppé avatta az idén is március 15-ikét, a nemzeti megújhodásnak e dicső ünnepét. Az ősök emlékének való áldozás mindenkor csak nemesitő hatásokat szül. És ez ma annyival értékesebb, mert az ünnepélyek keretében alkalom nyílott arra, hogy a most folyó - világháború hervadhátatlan érdemű hőseinek is nyilvánosan áldozhassunk. Ünnepélyt tartott március idusán minden iskola. A főgimnázium, a tanítóképző, a polgári leányiskola és az összes elemi iskolák. A város közönsége délután áldozott a márciusi nagy időknek. Az ünnepélyt a dalárda éneke kezdette, majd Balla Jenő h. polgármester mondott mély érzésektől áthatott megnyitó beszédet, melynek elhangzása után dr. Géczy Géza árvaszéki ülnök tartotta meg ünnepi beszédét, melyet egész terjedelmében lapunk vezető helyén hozunk. Az ünnepi beszéd után Matyuga Kamill ág. ev. missiói lelkész szavalta el Gyóni Lászlónak, egy Przemyslben levő tábori lelkésznek szép költeményét. Az ünnepélyt a dalárda éneke rekesztette be. * * * Szép számú közönség jelenlétében ünnepelte meg a főgimnázium március 15-ikét. A Hymnusz eléneklése után Ursziny Károly VIII. o. tanuló nagy hatással szavalta Petőfi halha-