Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-10 / 3. szám

2 3-ik szám. Hősök gyermekei. Lapunk előző számában egész terjedelmében" közültük azt a felhívást, melyet a városi árvaszék intézett Nyíregyháza város közönségéhez a harctéren elesett, megsebesülés, vagy a hadi fáradalmak következtében elhalt, vagy eltűnt katonák árván hagyott gyermekeinek fokozott gyámhatósági védelme s oltalomba vétele tárgyában. A felhívás egészen uj irányát jelöli meg annak a tevékenységnek, mely az egész magyar társadalomra vár. Az elesett hősöknek árvánhagyott gyermekeiről, családjáról van szó, kik nemcsak a háború következtében mindannyiunkra reázudult izgalmakban s nélkülözésben voltak részesek, de akiket a kegyetlen sors attól, azoktól is megfosztott, kik egy-egy boldog kis családnak támaszai, fentartói, kenyérkeresői voltak. Nem lehet vitás, hogy hős védelmezőinek, katonáinak családja érdekében maga az állam is meg fog tenni minden tehetőt. Hogy nem fogja hagyni nyomorultul elpusztulni azok gyermekeit, kik a haza védelméért legdrágább kincsüket, életüket és vérüket áldozták. Azonban minden józanon gondolkodó ember lelkében élnie kell annak a tudatnak, hogy az állam teljesítő képességének is vannak határai, s hogy különösen ezekben a nehéz időkben, melyeket most élünk s a melyek a háborúnak sikeres befejezése esetén is következni fognak, amidőn az államra a megoldandó kérdéseknek, rendezésre váró viszonyoknak és igényeknek egész végnélküli tömege vár, nem várhatunk mindent az államtól, hanem a társadalomnak is meg kell tennie mindazt, melyet a haza érdeke tőle joggal megkövetel. Az árvaszék felhivása szerint a társadalomra váró ezek a kötelességek a következőképen valósithatók meg: 1. Az elesett hősök kiskorú gyermekei ápolásának, gondozásának és nevelésének ellenőrzése által; 2. Azok eltartásának, gondozásának s felnevelésének biztosítása, lehetővé tétele által; 3. A gyámolító nélkül maradt családnak jóakaratú tanácsokkal, rendezetlenül maradt ügyeiben : lelkiismeretes közbenjárással való támogatása, által. A kötelességteljesítésnek e csoportjaiból a társadalomnak minden tagja kiveheti a maga részét, a szegény s a gazdag egyaránt. Mindenki tehet valami jót, hasznosat és áldásosat, — amint a felhívás mondja — aki szivére hallgat, aki érezi és tudja, hogy hős katonáink, véreink, fiaink mi érettünk, a mi jólétünkért, életünk és vagyonunk biztonságáért tűrnek, szenvednek, harcolnak és nélkülöznek. Arról van tehát szó, hogy vegyük védelmünkbe, oltalmunkba az elesett hősök családját, gyermekeit, Ne tetézzük JNCYÍRYIDÉK. az ő legszentebb fájdalmukat a résztvétlenség érzetének keserűségeivel, kínjaival. Ne hagyjuk őket szivtelenül a saját sorsukra, s ne engedjük, hogy a hősök gyermekei az anyagi vagy erkölcsi züllés atjára kényszeríttessenek. „A mi kötelességünk, a hősök gyermekeit hősökké neveljük, erőssé, acélossá téve az elmét, a szivet s a kart, hogy azokat egy uj veszedelem esetében megtámadott békés fejlődésünknek és határainknak védelmére odaállíthassuk." Nagy idők következtek reánk. A nagy idők nagy, rendkívüli feladatokat hoztak, s azoknak teljesítését is várják. E feladatok teljesítése parancsoló kötelességünk. Tegyünk tehát eleget annak önként, jó szívvel, s ne várjuk, amig arra benünket — talán sokkal súlyosabb körülmények között — majd a viszonyok kényszerítenek. A tartalékos tisztek. A hadsereg rendeleti közlönye a következő legfelsőbb parancsot közölte : A nem aktiv tiszteknek a jelenlegi hadjáratban tanusiíott kitűnő magatartása atra késztet, hogy megparancsoljam, hogy mindazok a nem aktiv tisztek, hadseregbeli, haditengerészeti, honvéd-lelkészek és hivatalnokok, akik már 1908 december 2-án tisztekké, hivatalnokokká kineveztettek és akik a jelenlegi hadjáratban részt vesznek, a katonai jubileumi kereszttel tüntetendők ki. Wien, 1914 december 31. Ferencz József sk. Büszke önérzettel, jól eső megelégedéssel olvassuk ezt a hirt. Büszke önérzettel, mert jól tudjuk immár mindnyájan, hogy tartalékos és népfelkelő tisztjeink mindenütt fényesen állják meg helyüket. Jól eső megelégedéssel, mert azt látjuk, hogy a tartalékos és népfelkelő tisztek érdemeit a legfelsőbb helyen is elismerik és méltányolják. Béke idején a tényleges tisztek, de általában a közvélemény a tartalékos tiszteket kevésre becsülte. A népfelkelő tiszteket meg általában nem is létezőknek tekintették. Ami fölött talán csodálkozni sem lehetett. A tartalékos és népfelkelő tisztek jobbára rég elfelejtették a katonai reglamákat. Mikor egyenruhába kellett öltözniük, szinte leritt róluk az uniformis. Lépésük nem volt katonás. Kardjaikba minduntalan belebotlottak. Szalutálni sem tudtak olyan snájdigul. A háború azonban megmutatta, hogy a mi tartalékos és népfölkelő tisztjeinek, mikor szükség van reá, mihamar teljes és tökéletes katonákká változnak át. A talán hiányzó, de szükséges ismereteket mihamar elsajátítják. A fáradalmakhoz, nélkülözésekhez hamarosan hozzászoknak. Ugy a nyílt harctéren, mint a körülzárt Przemyslben fényes tanúbizonyságait adták teljes hasznavehetőségüknek. A lovasok, gyalogosok, tüzérek egyaránt. Fényes haditettek fűződnek hozzájuk. Nem egynek a mellét disziti a külön katonai kitüntetés. SeregeStőt léptek elő alig pár hét és pár hónap alatt. A legnehezebb feladatok megoldására tökéletesen alkalmatosaknak bizonyultak. Hát ezen vcltaképen csodálkozni sem lehet. Hiszen a tartalékos tiszti rangot csak képzett emberek nyerhették el. Legalább érettségi vizsgát tett mindenikük. Nagy számmal vannak azonban közöttük magasabb, akadémiai, egyetemi képesítéssel birók is. Ügyvédek, birók, mérnökök, előkelő állásokban levő köz- és magántisztviselők. 1915. január 10. Lehet-e másként, hogy ezek a nem közönséges intelligenciával rendelkező tartalékos és népfelkelő tisztek, kik a reánk zudult világháborút a maga valóságában tudják értékelni, akiket lángoló hazaszeretet hevit nagy tettekre, az egyénenkénti elismerésen felül most ilyen általános elismerést érdemeljenek ki ? Dicskoszorut font a legfelsőbb elismerés a tartalékos és népfelkelő tisztikar számára. Más szemmel nézzük és látjuk immár őket ezután, mint eddig. Az élclapok és színházi bohóságok annyiszor kifigurázott tartalékos tiszti alakjai előtt le a kalappal! A készlet Válasz Kauzsay libor g. telügyelő úrnak Nyíregyháza. Elsősorban is kijelentem, hogy én nem a gazdasági tudósitói kar ügybuzgalmát, vagy szakértelmét kritizáltam meg, de a rendszeri. Valami igen nagy hibanak kell ott lenni, ahol ilyen nagy tévedések állnak elő. Nem tartozom azok közé, akik politikai szempontokat kívánnak belemagyarázni a termés becslések közreadásáról, mintha talán a külföldi kölcsön szerzések megkönnyítése volna a cél, vagy más hasonló, vagy a bevetett területet nem ismerjük pontosan, vagy a mi valószínűbb a korai számbecslés közreadásáról lesz a hiba. Mert, hogy hiba van azt már letagadni nem lehet. A gazdasági felügyelő ur igen helyesen jegyezte meg, nem 36, de 34 millió mázsa termésünk volt búzában. Itt tévedtem 2 milliót, nem állt az adat ilt a tanyán rendelkezésemre. Jól tudjuk, hogy az ország évi buza fogyasztása nem rug többre 18—20 milliónál, a vetőmag szükséglet 6 millió. Eszerint 10 millió kiviteli fölöslegünk, lenne. A kiviteli tilalom el van rendelve, sőt Romániából a vám felfüggesztés révén némi behozatal is volt. Érthetetlen tehát, hogy a fogyasztás ötödik hónapjában a budapesti börzén egy Vagon buza nem kapható, holott máskor 30—40000 mázsa is eladásra kerül naponta. Érthetetlen továbbá, hogy eltekintve a kisgazdák kezén levő kis készleteken kívül sehol az uradalmakban eladó készlet nincs. Ha pedig mégis van, ugy érthetetlen és indokolatlan, hogy miért keverik a lisztet árpával és kukorica liszttel és még ebből sem lehet eleget kapni, s a mi a legfőbb, ha meg volt a 34 milliós termés, hogyan állhatott elő a 45 koronás ár ? A szomorú valóság az, hogy az agyagos búzatermő alföldön és keleti, északi megyéinkben nemhogy eladó termény lett volna, de még vetőmagot kellett kiosztani. A 76000 kath. holdnyi Mezőtúr egymaga 100 vagon vetőmagot kapott. Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa, Szilágy, Bihar, Jásznagykun, Hajdú, Békés, Arad, Temes, Csanád, Csongrád, Heves, Gömör, Abauj, Sáros megyékben így áll a helyzet. Szíveskedjen utána nézni, mit mutat ott ki a termésbecslés, s intézzen egy kérdést az ottani felügyelőséghez, s mindjárt reá jövünk a tévedésre. Ezekben a megyékben nem hogy eladásra kerülő nagyobb feleslegek volnának, de vetőmag ínség volt. Pedig ezek a megyék adják a buzatömegeket normális években. Az idő előtt való számbeli becslés az oka, hogy a tévedések ilyen horribilisak. Becsülni csak akkor lehet, ha a termés zsákban van. 1—2 mázsás termés külömbség Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvettereUeztyiik, harisnyák has-, térd- ós órsnelegitők hósapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb választókban kaphatók n5i- és férfi-divatáruházában Telefon: 12 9. sz*