Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-10 / 3. szám

2 3-ik szám. Hősök gyermekei. Lapunk előző számában egész ter­jedelmében" közültük azt a felhívást, melyet a városi árvaszék intézett Nyír­egyháza város közönségéhez a harctéren elesett, megsebesülés, vagy a hadi fára­dalmak következtében elhalt, vagy eltűnt katonák árván hagyott gyermekeinek fo­kozott gyámhatósági védelme s oltalomba vétele tárgyában. A felhívás egészen uj irányát jelöli meg annak a tevékenységnek, mely az egész magyar társadalomra vár. Az ele­sett hősöknek árvánhagyott gyermekeiről, családjáról van szó, kik nemcsak a há­ború következtében mindannyiunkra reá­zudult izgalmakban s nélkülözésben voltak részesek, de akiket a kegyetlen sors attól, azoktól is megfosztott, kik egy-egy bol­dog kis családnak támaszai, fentartói, kenyérkeresői voltak. Nem lehet vitás, hogy hős védelme­zőinek, katonáinak családja érdekében maga az állam is meg fog tenni minden tehetőt. Hogy nem fogja hagyni nyomo­rultul elpusztulni azok gyermekeit, kik a haza védelméért legdrágább kincsüket, életüket és vérüket áldozták. Azonban minden józanon gondolkodó ember lel­kében élnie kell annak a tudatnak, hogy az állam teljesítő képességének is van­nak határai, s hogy különösen ezekben a nehéz időkben, melyeket most élünk s a melyek a háborúnak sikeres befejezése esetén is következni fognak, amidőn az államra a megoldandó kérdéseknek, ren­dezésre váró viszonyoknak és igényeknek egész végnélküli tömege vár, nem vár­hatunk mindent az államtól, hanem a társadalomnak is meg kell tennie mindazt, melyet a haza érdeke tőle joggal meg­követel. Az árvaszék felhivása szerint a tár­sadalomra váró ezek a kötelességek a következőképen valósithatók meg: 1. Az elesett hősök kiskorú gyer­mekei ápolásának, gondozásának és ne­velésének ellenőrzése által; 2. Azok eltartásának, gondozásának s felnevelésének biztosítása, lehetővé tétele által; 3. A gyámolító nélkül maradt csa­ládnak jóakaratú tanácsokkal, rendezet­lenül maradt ügyeiben : lelkiismeretes közbenjárással való támogatása, által. A kötelességteljesítésnek e csoport­jaiból a társadalomnak minden tagja ki­veheti a maga részét, a szegény s a gazdag egyaránt. Mindenki tehet valami jót, hasznosat és áldásosat, — amint a felhívás mondja — aki szivére hallgat, aki érezi és tudja, hogy hős katonáink, véreink, fiaink mi érettünk, a mi jó­létünkért, életünk és vagyonunk biz­tonságáért tűrnek, szenvednek, harcol­nak és nélkülöznek. Arról van tehát szó, hogy vegyük védelmünkbe, oltalmunkba az elesett hő­sök családját, gyermekeit, Ne tetézzük JNCYÍRYIDÉK. az ő legszentebb fájdalmukat a résztvét­lenség érzetének keserűségeivel, kínjaival. Ne hagyjuk őket szivtelenül a saját sor­sukra, s ne engedjük, hogy a hősök gyermekei az anyagi vagy erkölcsi züllés atjára kényszeríttessenek. „A mi köteles­ségünk, a hősök gyermekeit hősökké neveljük, erőssé, acélossá téve az elmét, a szivet s a kart, hogy azokat egy uj veszedelem esetében megtámadott békés fejlődésünknek és határainknak védelmére odaállíthassuk." Nagy idők következtek reánk. A nagy idők nagy, rendkívüli feladatokat hoztak, s azoknak teljesítését is várják. E fela­datok teljesítése parancsoló kötelességünk. Tegyünk tehát eleget annak önként, jó szívvel, s ne várjuk, amig arra benünket — talán sokkal súlyosabb körülmények között — majd a viszonyok kénysze­rítenek. A tartalékos tisztek. A hadsereg rendeleti közlönye a következő legfelsőbb parancsot közölte : A nem aktiv tiszteknek a jelenlegi had­járatban tanusiíott kitűnő magatartása atra késztet, hogy megparancsoljam, hogy mind­azok a nem aktiv tisztek, hadseregbeli, hadi­tengerészeti, honvéd-lelkészek és hivatalno­kok, akik már 1908 december 2-án tisztekké, hivatalnokokká kineveztettek és akik a jelen­legi hadjáratban részt vesznek, a katonai jubileumi kereszttel tüntetendők ki. Wien, 1914 december 31. Ferencz József sk. Büszke önérzettel, jól eső megelégedéssel olvassuk ezt a hirt. Büszke önérzettel, mert jól tudjuk immár mindnyájan, hogy tartalékos és népfelkelő tisztjeink mindenütt fényesen állják meg helyüket. Jól eső megelégedéssel, mert azt látjuk, hogy a tartalékos és népfelkelő tisztek érdemeit a legfelsőbb helyen is elismerik és méltányolják. Béke idején a tényleges tisztek, de általá­ban a közvélemény a tartalékos tiszteket kevésre becsülte. A népfelkelő tiszteket meg általában nem is létezőknek tekintették. Ami fölött talán csodálkozni sem lehetett. A tartalékos és nép­felkelő tisztek jobbára rég elfelejtették a katonai reglamákat. Mikor egyenruhába kellett öltözniük, szinte leritt róluk az uniformis. Lépésük nem volt katonás. Kardjaikba minduntalan belebot­lottak. Szalutálni sem tudtak olyan snájdigul. A háború azonban megmutatta, hogy a mi tartalékos és népfölkelő tisztjeinek, mikor szük­ség van reá, mihamar teljes és tökéletes kato­nákká változnak át. A talán hiányzó, de szük­séges ismereteket mihamar elsajátítják. A fára­dalmakhoz, nélkülözésekhez hamarosan hozzá­szoknak. Ugy a nyílt harctéren, mint a körül­zárt Przemyslben fényes tanúbizonyságait adták teljes hasznavehetőségüknek. A lovasok, gyalo­gosok, tüzérek egyaránt. Fényes haditettek fűződnek hozzájuk. Nem egynek a mellét disziti a külön katonai kitüntetés. SeregeStőt léptek elő alig pár hét és pár hónap alatt. A leg­nehezebb feladatok megoldására tökéletesen alkalmatosaknak bizonyultak. Hát ezen vcltaképen csodálkozni sem lehet. Hiszen a tartalékos tiszti rangot csak képzett emberek nyerhették el. Legalább érettségi vizs­gát tett mindenikük. Nagy számmal vannak azonban közöttük magasabb, akadémiai, egye­temi képesítéssel birók is. Ügyvédek, birók, mérnökök, előkelő állásokban levő köz- és magántisztviselők. 1915. január 10. Lehet-e másként, hogy ezek a nem közön­séges intelligenciával rendelkező tartalékos és népfelkelő tisztek, kik a reánk zudult világ­háborút a maga valóságában tudják értékelni, akiket lángoló hazaszeretet hevit nagy tettekre, az egyénenkénti elismerésen felül most ilyen általános elismerést érdemeljenek ki ? Dicskoszorut font a legfelsőbb elismerés a tartalékos és népfelkelő tisztikar számára. Más szemmel nézzük és látjuk immár őket ezután, mint eddig. Az élclapok és színházi bohóságok annyiszor kifigurázott tartalékos tiszti alakjai előtt le a kalappal! A készlet Válasz Kauzsay libor g. telügyelő úrnak Nyíregyháza. Elsősorban is kijelentem, hogy én nem a gazdasági tudósitói kar ügybuzgalmát, vagy szakértelmét kritizáltam meg, de a rendszeri. Valami igen nagy hibanak kell ott lenni, ahol ilyen nagy tévedések állnak elő. Nem tartozom azok közé, akik politikai szempontokat kívánnak belemagyarázni a ter­més becslések közreadásáról, mintha talán a külföldi kölcsön szerzések megkönnyítése volna a cél, vagy más hasonló, vagy a bevetett terü­letet nem ismerjük pontosan, vagy a mi való­színűbb a korai számbecslés közreadásáról lesz a hiba. Mert, hogy hiba van azt már letagadni nem lehet. A gazdasági felügyelő ur igen helyesen jegyezte meg, nem 36, de 34 millió mázsa ter­mésünk volt búzában. Itt tévedtem 2 milliót, nem állt az adat ilt a tanyán rendelkezésemre. Jól tudjuk, hogy az ország évi buza fo­gyasztása nem rug többre 18—20 milliónál, a vetőmag szükséglet 6 millió. Eszerint 10 millió kiviteli fölöslegünk, lenne. A kiviteli tilalom el van rendelve, sőt Romániából a vám felfüggesztés révén némi behozatal is volt. Érthetetlen tehát, hogy a fogyasztás ötödik hónapjában a budapesti börzén egy Vagon buza nem kapható, holott máskor 30—40000 mázsa is eladásra kerül naponta. Érthetetlen továbbá, hogy eltekintve a kisgazdák kezén levő kis készleteken kívül se­hol az uradalmakban eladó készlet nincs. Ha pedig mégis van, ugy érthetetlen és indokolat­lan, hogy miért keverik a lisztet árpával és kukorica liszttel és még ebből sem lehet eleget kapni, s a mi a legfőbb, ha meg volt a 34 milliós termés, hogyan állhatott elő a 45 ko­ronás ár ? A szomorú valóság az, hogy az agyagos búzatermő alföldön és keleti, északi megyéink­ben nemhogy eladó termény lett volna, de még vetőmagot kellett kiosztani. A 76000 kath. holdnyi Mezőtúr egymaga 100 vagon vetőmagot kapott. Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa, Szilágy, Bi­har, Jásznagykun, Hajdú, Békés, Arad, Temes, Csanád, Csongrád, Heves, Gömör, Abauj, Sáros megyékben így áll a helyzet. Szíveskedjen utána nézni, mit mutat ott ki a termésbecslés, s intézzen egy kérdést az ottani felügyelőséghez, s mindjárt reá jövünk a tévedésre. Ezekben a megyékben nem hogy eladásra kerülő nagyobb feleslegek volnának, de vető­mag ínség volt. Pedig ezek a megyék adják a buzatöme­geket normális években. Az idő előtt való számbeli becslés az oka, hogy a tévedések ilyen horribilisak. Becsülni csak akkor lehet, ha a termés zsákban van. 1—2 mázsás termés külömbség Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvettereUeztyiik, harisnyák has-, térd- ós órsnelegitők hó­sapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb válasz­tókban kaphatók n5i- és férfi-divatáruházában Telefon: 12 9. sz*

Next

/
Oldalképek
Tartalom