Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-11 / 20. szám

20-ik szám. jvyírvidék, 1915. március 11. 5 Osztrolenkától északnyugatra harc fejlődött, a mely még nem ért véget. Prasznysztól északnyugatra és nyugatra vivott harcban, a mely reánk nézve kedvezően folyt le, háromezer oroszt elfogtunk. Rawától északra és Nowemiásztotól északnyugatra az oroszoknak ellenünk intézett támadásai eredménytelenek voltak, itt egyezerhétszázötven oroszt ejtettünk foglyul. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A „Nyírvidék" eredeti távirata.) Konstantinápoly, márc. 9. Főhadiszállás közli: Tegnap három ellenséges páncélos három óra hosszat nagy távolságból hosszú időközökben eredménytelenül bombázta Smirna erődítési műveit és azután visszavonult, ma délelőtt hatástalan tüzeléseket ismét egy órán át folytattak, a bombázások nekünk sem veszteséget, sem kárt nem okoztak. Ma délután négy angol hadihajó időközönként ágyúinak hordképességénél nagyobb távolságból bombázta a Dardanellák érődéit és eredménytelenül visszavonult Tenedosba. Samosi öbölben egy ellenséges cirkálót, mely Harad Budaar környékét lövöldözte, két gránátunk hajóhídon ért. Angolok, kik megkísérelték a Karún folyó mentén Irakba előnyomulni, itt ismét vereséget szenvedtek, három zászlóalj angol gyalogság, 2 gyorstüzelő ágyúval, 2 hegyi üteggel és egy gépfegyver osztaggal, valamint egy század lovassággal március harmadikán ellentámadásra, kétszáz halott és sok sebesült visszahagyásával, részint a Karún folyóba szorult, részint nagyszámú fogoly visszahagyásával rendetlenül menekült Bsuder Naszrieltől délre horgonyzó hajóira. Elesettek közt van egy őrnagy és négy más angol tiszt, mi három ágyút, •ötszáz puskát, kétszáz lovat és nagymenynyiségü muníciót és más hadianyagot zsákmányoltunk. Veszteségeink jelentéktelenek. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Hirdetmény. Az 1886. évi XX. t.-c. alapján utasíttatnak mindazon népfölkelésre kötelezettek, kik az 1873., 1874., 1875., 1876. és 1877. évben .születtek és sorozó, vagy vegyes felülvizsgáló bizottság által fegyverképtelennek osztályoztattak, illetőleg katonai, vagy honvéd felülvizsgáló bizottság által a közöu hadsereg, haditengerészet, a honvédség, vagy a csendőrség kötelékéből az 1914. évi julius 31-ig elbocsáttattak, vagy állítási kötelezettségüknek eddig eleget nem teltek, továbbá azok a fent felsorolt években született egyének, kik időközben a magyar, vagy osztrák állampolgárságot, illetőleg boszniahercegovinai tartományi illetőséget megszerezték és állítási kötelezettség alá már nem estek, hogy összeírásuk végett — amennyiben az 1877 és 1865. évben szülöttekre nézve az általam előzetesen elrendelt jelentkezésnek még elegét nem tettek volna — városi katonaügyosztálynál most már kivétel nélkül mindenki, kik fentebbi születési évfolyamokba tartoznak, március .18. napjáig jelentkezzenek. Májerszky Béla, kir. tan. polgármester. Miért nem akarnak dolgozni az asszonyok? A lapok igen sokféleképen tárgyalják azt, hogy a hadisegétyben részesülő asszonyok nem akarnak mezőgazdasági munkát vállalni. Némelyik nem átalja őket, egyenesen hazaárulóknak megtenni. Nehogy feketébbnek fessük az ördögöt mint amilyen, elhatároztam, hogy meginterwiewolom az asszonyokat. A napokban kőzzéjük elegyedtem, amikor a segélyosztásra vártak, és igen érdekes dolgokat tudtam meg. N. V.-né azért nem akar munkát vállalni, mert a kapák és más mezőgazdasági eszközök férfierőhöz vannak készítve és igy ő — beteges asszony létére — nem mer azokkal munkába állani. K. S.-né szerint a férje azt írja, hogy tartsa fenn a tekintélyét, ne csináljon alábbvaló munkát, mint a többi iparosné. D. J.-nének egy éven aluli gyermeke van. Ha megengedik, hogy azt a mezőre magával vihesse és a nélkülözhetetlen teendőket körülötte elláthassa, akkor kész félbérért is dolgozni. R J.-né vállalna mezei munkát, de ilyesmit nem próbált és attól tart, hogy a férfifelügyelők kigúnyolnák járatlanságát és hazaküldenék, mielőtt elsajátítaná a szükséges fogásokat. D. P.-né azért nem megy munkába, mert varrással foglalkozik. Katona nadrágokat és fehérneműt készit, amire szintén szükség van. S. I,-né azt kérdezte, hogy mit fognak velük csináltatni. Ha kaszálásra, lovak hajtására, fák vágására nem kényszeritik őket, akkor szívesen fog dolgozni. Egy uri asszony pénzért nem vállal munkát, mert apja 2 nemesi előnevet is használhat és az sértené rokonságának hiúságát. Ha azonban beültetik a városban levő üres telkeket és pénz helyett az Auguszta-alap gyűrűjéhez hasonló jelvénynyel tüntetik ki az ingyen dolgozókat, akkor nemcsak ő áll munkába, hanem barátnője is, annak pedig ugyancsak van mit aprítani a tejbe. Ha nevének kezdő betűit sem irom ki, akkor megsúgja, hogy bérelt kertjükben, magas kerítések mögött már évek óta dolgozgat, mert rászorítja a nyomorúság. A magyar asszonyok hazafiasságát nem szabad kétségbevohni, hiszen az Auguszía-alapra kincseket adtak. Dolgoznak azok, csak tudni kell őket irányítani. Ma már nincsenek ugyan Dobó Katicák és Zrínyi Ilonák, de azért fellelkesítené asszonyainkat, ha látnák, hogy a vezető férfiak hozzátartozói is részt kérnek a munkából. Kérje, de nagyon kérje meg őket erre s majd meglátja, hogy nemcsak a középosztály követné őket, hanem a nép is. A hazáért mindent meg kell tennünk. Ezzel nemcsak a hadisegé*lyeseket állítanák munkába, hanem a vagyonos osztályt is. B. K.-nénak az nem tetszik, hogy „nélkülők és róluk határozgatnak." (A férje szocialista és kiszólását valami röpiratból vehette.) F. A.-né attól tart, hogy a hatóság beszünteti a segélyeket, ha látja azt, hogy az asszonyok megkeresik a kenyerüket. Ez pedig nagy baj volna, mert nincs mindig munka és ebben a bürokratikus világban nehéz szétválasztani a munkanélkülieket a dologkerülőktől. Most például mit csinálnánk a mozőn ? T. L.-né vállal munkát, csak azt kéri, hogy legyenek tekintettel az asszonyok a fizikumára. Ne kényszerítsék őket hajnaltól csillagok feljőveteleig dolgozni, hanem érjék be naponta 7—8 órai munkával, amelyet szőlőskertekben és a város körüli területeken végeztessenek velük. A férfiak kimehetnek a tanyákra és ott hálhatnak, de ők nem, mert gondolni kell a férjeikkel való együttélés lehetőségére is. A hadisegélyes asszonyoknak már is rossz hirét költötték, mert egyik-másik jobb minőségű ruhát vásárolt és azt hiszik, hogy ezzel akarják a" férfiak figyelmét magukra vonni. A 62 filléres segély árán ma mindenki jogosítva érzi magát a birálgatásra és elfelejti, hogy a ruha árát a gyomrukon spórolták meg. A sok szó-beszédnek i már is megvan a hátránya, ők nem hálhatnak a házukon kívül. V. P.-né arra kíváncsi, mi lesz a gyermekekkel, akik különféle órarendhez igazodó iskolákba járnak ? Ki főz azoknak és a munkába menő asszonyoknak ? G. L.-né azt kéri, hogy az asszonyokat, főleg honyhakerti növények müvelésére használják, mert a gabonát a fűtől nem ismerik szét. A mezőre férfi való és az lesz is elég, ha ők a szőlő és konyhakerteket — amelyek a legtöbb babrával járnak — magukra vállalják. Igen sokan ellenvetés nélkül fogadták a mezei munka végeztetését, de azok a tanyán nőttek fel és igy az nem újság előttük. Ha az elmondottakat összegezzük, akkor arra a tapasztalatra jutunk, hogy a leány- és nőegyleteknekkell ebben a kérdésben jó példával előljárni, hogy a dolgozás .divattá" váljék. Osszuk ugy be a munkaidőt, hogy az tekintettel legyen az asszonyoK különleges helyzetére, növeljük azoknak az önbizalmát és szerezzünk be könnyű és jó szerszámokat. Ne felejtsük el, hogy minden kezdet nehéz. Később uri asszonyaink el is maradhatnak, csak 1—2 napon keresztül mutassanak jó példát és ne felejtsék el, hogy Mátyás király is megfogta a kapát. Tudjuk nagyon jól, hogy .a társadalom sokféleképen veszi igénybe uri .asszonyainkat, akik csak rövid ideig tehetnek e téren szolgálatot hazánknak. A mezei munka tisztább és veszélytelenebb mint a betegápolás, amelynek terén uri asszonyaink már elévülhetetlen érdemeket szereztek. Helyes beosztás mellett a nők ha egyszer neki buzdulnak százszámra fognak csekély bérért dolgozni és a sok kéz többet fog végezni, mintha egy pár gyermektelen asszonyt szuronyokkal őriztetünk majd pitymallástól kezdve sötét éjszakáig. Kemechey. 09* A január 1-én életbelépett perrendtartásnak megfelelő és az ügyviteli szabályokban előirt idéző végzések, váltófizetési meghagyások és egyéb rendszeresített blanketták hivatalos mintái elkészültek és kizárólag lapunk nyomdájában szerezhetők be. TANÜGY. Szabolcs vármegye tanítóságához. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur felhívása folytán az ország összes vármegyéinek alispánjai az egyházi és világi hatóságok képviselőinek s más közérdekű munkára hajlandó személyek felkérésével vármegyei gazdasági intéző bizottságokat alakítottak, amelyeknek feladata: az 1915. évi gazdasági munkák elvégzésének szervezése, irányítása, hogy hazánk földjének egy talpalattnyi része se maradjon megmivelés nélkül ós hogy a termés biztosittassék. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur 1119/1915. eln. sz. rendelete kapcsán a magam részéről is felhívom és kérem Gimet, hogy a vármegyénkben is megalakult gazdasági intéző bizottság munkáját tehetségük szerint támogassák ezen közérdekű munka szervezésében személyes közreműködésükkel s általában a nép* felvilágitásával, útbaigazításával vegyenek részt. Elvárom Cimtől, hogy hivatalos kötelességükön túlmenő hazafias készséggel fognak iparkodni a kívánatos eredmény biztosítását előmozdítani annyival is inkább, mert a mai nehéz időkben a haza érdeke minden polgártól erejének teljes megfeszítését s tudásának legjavát kívánja. Nyíregyháza, 1915. március 2. Dr. Wilt György, kir. tanfelügyelő.