Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-07 / 19. szám

Nyíregyháza, 1915. március 7. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 19. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak féhár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Az Érfolyó mélyítése. Emberemlékezet óta nem volt oly magas a vízállás, vagy mint a köznép mondja, a föld árja, mint most. Olyan helyeken is, ahol eddig — még tavaly sem — volt viz ott az idén, most, bi­zony úszni lehet. Minden pince, kivétel nélkül, tele van vizzel. Nem is szólunk az alacso­nyabb fekvésű városrészekről, mint az Éralja és a Bujtos, ahol, főleg ez utóbbi helyen, a házak is düledeznek. Ezeken a helyeken például oly magas a víz­állás, hogy egyik ásott kút medencéjé­ben a talajszint lelett állott a víz­oszlop. Felbecsülhetetlen károkat okoz a talajvíz városszerte és épen ezért köte­lességünknek tartjuk vele foglalkozni. Alkalmam volt beszélni egy szak­értő mérnökkel, aki elsősorban minden utca és minden udvar csatornázását ajánlotta, mert ezáltal az esővíz gyors lefutást nyerne és nem volna ideje telí­teni a talajt. Másodsorban föltétlenül szükségesnek tartaná az Érfolyó mélyi­tését. Szerinte az Érfolyó, mondjuk a bródi hídtól kezdve a csapi vasutivonal %idjáig, minimálisan 1 méterrel mélyít­hető lenne, ami azt jelentené, hogy a jelenlegi vízoszlop állása egy méterrel alacsonyabb volna. A hajcsövesség tör­vénye szerint ez rendkívüli mértékben befolyásolná a talajvizállás magasságát, amely hacsak 50 — 60 cmterrel is lejebb szállna, már igen sok, sőt talán legtöbb épület pincéje mentesitve lenne a víz­től. Hogy mit jelentene ez nemcsak a házigazdák, de az egész lakosságnak, azt szinte felesleges itt fejtegetnünk. Minden bizonnyal elsőrendű közegészség­ügyi hatása is volna. Mindenesetre megszívlelendőnek tart­juk a fentemiitett lemélyítését az Érfo­lyónak. Természetesen, a műszaki tervek és főleg a költségvetés nagysága volna jelenleg a döntő. Ehez azonban már nem tudunk hozzászólani. Azonban a Nyir­viztársulat megadhatná a szakvéleményt e tárgyban, sőt a költségvetés alapján talán tárgyalhatna a várossal is ez ügyben. Érdemesnek, sőt szükségesnek tar­tottuk felvetni az eszmét és igazán ne­hezen várjuk a fejleményeket s a mó­dozatokat, hogy érdemes-e, lehet-e, szük­séges-e és milyen áldozatok mellett az Érfolyó jelzett szakaszát lemélyiteni — de lehetőleg minél hamarább. Azt hisszük, hogy a városi hozzá­járulást is meg lehetne oldani az önkén­tes felajánlásból begyülő összegen felüli szükségletnek pár filléres pótadó-kivetése által. Megkezdődik a requirálás. Az Országos Gazdasági Bizottság a föld­mivelésügyi miniszter megbízásából Nyíregyhá­zán megkezdte a requirálást. Idevonatkozólag a város tanácsa a következő hirdetményt bocsá­totta ki: A város tanácsa közhírré teszi, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur az 1912. évi LXIII. és LXVI1I. és az ezeket kiegészítő 1914. évi L. t.-cikkekben, valamint a m. kir. minisztériumnak 240—915. számú rendeleté­vel adott felhatalmazás alapján elrendelte a város egész területén a buza, rozs, árpa és zab készletek összeírását és az alábbi módon meg­hal ározandó feleslegeknek az országos gazda­sági bizottság részére leendő lefoglalását. Köteles ez okból a város minden lakója, kinek birtokában buza, rozs, árpa és zab készlet van, az e célból a nála megjelenő bizottságnak az egész készletet hűen bemon-­dani és azt előtte feltárni. A bizottság az egész mennyiséget ott helyben nyilvántartásba veszi, a házi szük­ségletre szükséges részt kiszámítja és az ezen felüli mennyiséget lefoglaltnak jelenti ki. A lefoglalt gabonát annak tulajdonosa senkinek el nem adhatja vagy másnak át nem engedheti, hanem köteles azt az orszá­gos gazdasági bizottságnak, a hatóságilag megállapított áron átadni s ez okból vagy azonnal, vagy a földmivelésügyi minisztérium meghatalmazottja által meghatározott időben az általa kijelölt állomáshoz odaszállitani. Az összeírt készletből a lefoglalás tár­gyát nem képezi s igy a tulajdonos birtoká­ban és használatra meghagyandó: 1. A mindenkori kormányrendeletnek a keverésre vonatkozó intézkedéseinek figye­lembevételével a családban levő minden sze­mély részére összesen 90 kg. buza, rozs és árpa, továbbá a szegődményesek, napszámo­sok és szakmányosok részére járandóságuk­nak a legközelebbi termésig hátralevő időre eső része. 2. Vetőmagra minden bevetendő kat. holdra 110 Kg. árpa, illetőleg 130 kg. zab. 3. Takarmányozásra minden fedező cső­dörre 10 mm., minden használati lóra 200 kg., minden szopós vagy választott, csikóra 150 kg. zab, minden malacos kocadisznóra a malacok részére 100 kg. árpa. A lefoglalt s beszállítani rendelt gabo­nának hatóságilag megállapított árát az át­adáskor fizeti ki az országos gazdasági bi­zottság meghatalmazottja. Figyelmezteti ennélfogva a tanács mind­azokat, kinek birtokában buza, rozs, árpa vagy zabkészlet van, azt azonnal pontosan mérjék fel, hogy a helyszínén megjelenő összeíró küldöttségnek hűen mondhassák be, mert az összeírás adatai még felül is vizs­gáltatnak s mindazok, kik a birtokukbau lévő gabonamennyiséget egészben vagy részben eltitkolták, vagy a zár alá vett gabonát fel­hívásra az országos gazdasági bizottságnak be nem szolgáltatják, az 1914. évi L. tör­cikk 9. §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel fognak büntettetni, A városi tanács azonban nemcsak el­várja, de bizton reméli, hogy a város min­den lakója nem a büntetéstől való félelem­ből, hanem lelkének hazafias sugallatát kö­vetve, fog ezen felhívásban meghatározott kötelezettségének pontosan eleget tenni. Nyíregyháza, 1915. évi március hó 5-én. , Városi tanács. A requirálást a rendőrkapitányi hivatal foganatosítja. A földmüvelésügyi miniszter meg­bízottja a requirálás körül Berger József, a Szabolcsi Hitelbank áruosztályának vezetője. A requirálandó terményekből látják el Nyíregyháza szükségletét. A felesleget pedig az ország más vidékei számára juttatják. - A Vörös Félhold jelvényei. A Vörös Félhold művészi kivitelű jelvényei iránt ország­szerte nagy érdeklődés mutatkozik. Miután technikailag lehetetlen minden egyes érdeklődő­nek az általa kívánt példányt postán elküldeni, ennélfogva az Országos Bizottság, mely Buda­pesten az országházban székel, kéri vidéki vá­rosaink hazafias kereskedőit, hogy megfelelő mennyiségű jelvényt a bizottság utján beszerez­vén, ők vállalkozzanak azoknak kiszolgálására, akik a török-magyar testvériségnek ezt a szép jelvényét feltűzni óhajtják. A bizottság öt kilóig terjedő postacsomagban bérmentve küld jelvé­nyeket mindenkinek, aki a kért menyiségnek darabonkint egy korona árát előre beküldi. •xs&ast ifizi Cementárúipar Részvénftársasá Szabolcsvármegye legrégibb Cemenfárű és Műkőgyára Építési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlaté' 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. T, / BEBBBB BETBSBBBB BBBBBBBB kbbbbbbb bbbbbbbb BB'sbbbbb jJÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom