Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-08-02 / 62. szám

62-ik szám. JSÍmYIDÉK. 1914, augusztus 2. 5 9. Petneháza 10. Pusztadobos 11. Ramocsaháza 12. Rohod 13. Vaja 2. Nyírbátori szavazókör. Székhelye: Nyírbátor. 1. Encsencs 2. Nyírbátor 3. Nyírbogát 4. Nyírpilis 5. Piricse 3. Nyírtassi szavazókör. Székhelye: Nyírtass. 1. Ajak 2. Anarcs 3. Gyulaháza 4. Nyírkarász 5. Nyírtass 6. Pátroha 7. Rétközberencs 4. Ófehértói szavazókör. Székhelye: Ófehértó. 1. Apagy 2. Besenyőd 3. Levelek 4. Magy 5. Máriapócs 6. Nyírgyulaj 7. Ófehértó 8. Pócspetri V. Nyíregyházi választókerület. (A szavazóköröket Nyíregyháza r. t. v. állapí­totta meg.) VI. Tiszaioki választókerület. Székhelye: Tiszalök. 1. Büdszentmihályi szavazókör. Székhelye : Büdszentmihály. 1. Büdszentmihály. 2. Gsobaji szavazókör. Székhelye: Csobaj. 1. Báj 2. Csobaj 3. Prügy 4. Taktakenéz 5. Tiszaladány 6. Tiszatardos 3. Polgári szavazókör. Székhelye: Polgár. 1. Polgár 2. Tiszadob 4. Tíszalöki szavazókör. Székhelye: Tiszalök. 1. Tiszabüd 2. Tiszadada 3- Tiszaeszlár 4. Tiszalök Gazdasági egyesületi közlemény. Az 0. M. G. E. a cukorrépa termelők és cukorgyárosok országos bizottsága által létesí­tett egyezményt a nyilvántartott termelőknek azon kéréssel küldte meg, hogy amennyiben ezen egyezményt a maguk részéről méltányos­nak elismerik ugy azt az arra vezetett elfogadó záradék aláírása után az 0. M. G. E. titkári hivatalának a további intézkedések céljából mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Amidőn ez alkalommaj újból is felhívjuk erre cukorrépa termelő gazdatársaink szíves figyelmét, egyben tudatjuk, hogy aki véletlenül ezen felhívást figyelmen kivül hagyta, avagy kinek ezen felhívás egyáltalán meg nem volna — az 0. M. G. E. titkári hivatala szívesen s haladéktalanul bocsát ilyent rendelkezésére. Az egyezmény egyesületünknél is megtekinthető. Vasúti forgalom. A polgári forgalom beszüntetése, illetve korlátozása. A fegyveres erőnek legfelsőbb helyről elren­delt általános mozgósítása következtében az alul­írott igazgatóság kezelésében lévő valamennyi vasútvonalon a polgári gyors- és teher áruf orga­lom azonnal, a személy- és poggyászforgalom a harmadik mozgósítási nap kezdetével beszüntet­tetik. Közelebbi miheztartás végett közöljük a következőket: a) A polgári személy- és podgy ász forgalmat illetőleg. 1. Az első és második mozgósítási napon polgári utasok és polgári podgyász, amennyire ezt a katonai érdekek megengedik, a polgári menetrend minden személyszállító vonatához felvétetnek ugyan, de csak azon állomásig, me­lyet az utas a harmadik mozgósítási nap előtt még elérhet. 2. A harmadik mozgósítási nappal kezdő­dőleg polgári utasok a hadimenetren'd posta­vonataival továbbittatnak, de csak az esetben, ha a katonai igénybevétel ezt lehetővé teszi, és ha az utazás katonai vagy közérdekből tör­ténik, amit a politikai hatóság által kiállított, a hivatalos pecséttel ellátott igazolványnyal tartoznak a személypénztárnál bizonyítani. Az igazolvány csupán egyszeri útra érvényes s az utazás befejezése után leadandó. Az ily utasok, amennyiben nincsenek más vasúti menetigazol­vánnyal ellátva, a használt kocsiosztálynak meg­felelő személyvonatu jegyet tartoznak váltani. 3. A mozgósítási parancs kihirdetése előtt váltott mindennemű vasúti menetigazolványok, melyek teljes kihasználását a polgári forgalom beszüntetése tette lehetetlenné, a polgári for­galomnak újból való felvétele után a még meg nem tett útra, esetleg érvényességük tartamá­nak a forgalomszünet idejével leendő megtol­dása m-llett — tovább felhasználhatók. Ilyen menetjegyek az állomási főnöknél érvényesi­tendök a továbbutazásra. b) A polgári gyors- és teheráruf orgalmat illetőleg. 1. Minden polgári áru, mely akár a fel­adási állomáson fekszik, akár útközben lett feltartóztatva, irásilag és azonnal a feladó ren­delkezésére bocsáttatik. 2. A feladási, illetve leadási állomásokon fekvő mindazon áruk, melyeket díjszabás értel­mében a fél tartózik kirakni, a feladók, illetve címzettek által a vasúti kocsikból haladéktala­nul kirakandók. Ha ez nem történik meg azon­nal, a kirakást a vasút fogja a felek költségére végeztetni. 3. A feladók, illetve címzettek a pályaud­varokon fekvő áruikat azonnal vitessék el, mert ellenesetben a törvényben és szabályzatokban ily esetekre nézve fennálló határozmányok fog­nak érvényesíttetni. 4. A feleknek az áruk visszaküldésére vagy továbbszállítására vonatkozó rendelkezései nem foganatosíttatnak. 5. Ha a pályaudvarok raktárai elégtelenek az áruk befogadására, vagy más célókra vétet­nek igénybe, az el nem vitt polgári áruk a felek költségére és veszélyére vagy máshová adatnak ki tárolás végett, vagy a szabadban tároltatnak, esetleg el is adatnak. 6. A vasút területén tárolt árukért a dij­szabásszerü fekbér számíttatik fel. A polgári személy-, podgyász-, gyors- és teheráruforgalomnak részben vagy egészben való ujabbi felvétele, nemkülönben a fenti ren­delkezésektől történő kivételek idejében közöl­tetni fognak. Az állomásokon tudható meg, hogy élelmezési cikkeket lehet-e és milyen feltételek mellett az összforgalom szünetelése alatt is szállítani. Első mozgósítási nap az 1914. évi augusz­tus hónap 4. napja. Az igazgatóság. — Divat ós művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. ; MT Mai számunk 12 oldal. Telefon 139. szám Hazámfiai! Határainkon dörög az ágyú, ropognak a gyil­koló fegyverek. Elvitték a kenyérkereső apákat s gyámolító nélkül maradtak a könnyező anyák és a siró gyermekek. Nincs, kit örvendezve várjanak az akáclombos kapuban az eperfa alatt, melynek szomorú, lecsüngő levelei között, árva fejük fölött busán susog az est­hajnali szellő. Összekuporodva, könytelt szemekkel talán éhezve várják most is haza az édes apát, ki talán éppen e pillanatban küzdi haláltusáját ott a határon, ellen­ség fegyverétől leterítve. Emberek! Érző szivek! Gondoljatok e szegény árvákra! Mi, akik még itthon vagyunk menjünk el hozzájuk simogassuk meg könytől barázdált gyer­mek arcukat s ha már az apát nem is hozhatjuk nékik el, legalább kérdezzük meg, tudjuk meg, ha nem éhesek é ? Ne hagyjuk éhezni azok gyermekeit, családját, kik érettünk, ami hazánkért, nemzeti be­csületünkért életüket és vérüket áldozták. S ne csak szóval, hanem tettel, áldozattal mu­tassuk meg hazaszeretetünket. Minden községben a lelkészek, tanitók, a köz­ség vezetői, jószivü emberbaráti, tehetős és kevésbbé tehetős jaolgárokból alakítsunk egy segély és részt­vevő-egyletet, amelynek szent és hazafias célja a fentartó nélkül itthon maradt szegény családok se­gélyezése, részvétteljes támogatása. Ne menjünk addig mulatságba mérsékeljük passzióinkra és szenvedélyünkre eddigi kiadásainkat. Mert nem tartom hazafinak, embernek azon polgárt, aki — mig egy ily árva éhezve sír — addig ő sörben, borban dőzsöl. Szakítsuk tehát el magunktól még azt is, ami csak elszakítható ; törjük kétfele a gyermekeink ré­szére szelt kenyeret s adjuk felét az itthon maradt éhező árvának. Ez lesz a mi igazi imánk a hazáért! Igy látom én testet öltve azon igét, mely majd, akkor szivünk húrján édesen zeng : „Isten áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel. Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel 8 . . Igy leszünk hivei a hazának „rendületlenül" . . . Fel tehát hazámfiai s addig is, mig a rendesen későn jövő állami, vagy közadakozási segély az itthon maradt szegény családok részére talán meg­érkeznék, nem várva be azt, hogy mire az orvosság jön, a beteg meghal : alakítsuk meg a segélyegyletet s ami erőnkből kitelik, enyhítsük a nyomorgókat, szárítsuk fel könnyeiket. Igy vegyünk mi is részt a küzdelemben, hogy majd mi is kiérdemeljük azt, hogy e vérrel áztatott haza szent földje igaz és méltó hazafit takar. — A közigazgatási bizottság rendes havi ülését e hó 13-án tartja meg dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklesével. — Megbízatás. Dr. Ujfalussy Dezső fő­ispán a kisvárdai közkórháznál megüresedett alorvosi állásra dr. Szilágyi József kisvárdai gyakorló orvost bízta meg az alorvosi teendők ideiglenes ellátásával. — Választás a városnál. Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester, előterjesztést tett Mikecz Dezső alispánhoz, hogy a városnál üresedésben levő pénzügyi tanácsosi, alszám­vevői, egy számtiszti, egy adótiszti és három írnoki állásnak választás utján leendó betölté­sére a pályázatot meghirdesse és "a tisztújító képviseleti közgyűlést hivja össze. — Az állami elemi iskolai tanítóképző intézet megnyitása. Közöltük, hogy a vallás­és közoktatásügyi miniszter elhatározta, hogy Nyíregyházán folyó évi szeptember hó 1-ével megnyitandó állami elemi iskolai tanitóképző intézetet létesít. A megnyitandó intézet igazgatá­sával Kuzaila Péter kolozsvári áll. elemi iskolai tanitóképzőintézeti tanár bízatott meg, aki működését julius hó 27-én már megkezdette. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom