Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-16 / 57. szám

borért kárpótlásul apró reklámlegyezőket nyomnak a vendégek kezébe. A zenész előtt a dallam magasabb, de szerfölött határozatlan fogalom, annyira, hogy ha erről beszél, egyszer sem mulasztja el, hogy fejtegetéséhez hozzá ne tegye: „magától értődik, hogy amit elmondtam, az csak a szép melódiára vonatkozik" ! Vájjon mi hát a szép melódia ? Ami az egyik embernek szép, nem bizonyos, hogy a másiknak is az; Berlioz például teljesen érzéketlen volt Bach szépséges melódiái iránt. Chopin, aki úgyszólván izzott a lengyel énekért, süket maradt a spanyol népzene iránt. De minek barangolunk ilyen messze? Tegyen egy Massenet-melódiát Saint-Saens, d' Indy és Debussy elé. Alig hiszem, hogy a vélemények egybehangzók legyenek. Mi legyen a véleményünk akkor, amikor népfajok, országok, esetleg korszakok különbségéről van szó ? A melódia, a szép melódia egy határozatlan, semmitmondó fogalom, amely annyit beszéltet magáról és annyi tintát pazaroltat magára, hogy még egy kis üveg tartalmának felhasználását én sem tudom megállani. Ijedség fog el, ha arra gondolok, hogy ilyen évszázados, s az én agyvelőmnek nehéz kérdést vetettem fel. Félek, hogy az argumentumaim ügyetlenek lesznek, viszont nagyon elszomoritana, ha rosszul értenének meg. Egyáltalában nincs szándékomban, hogy magamat mint az ultramodern zene előharcosát tüntessem fel, a mesterművek elvégzik helyettem ezt a munkát, jobban védik azok önmagukat, mint én védeném őket. Másrészt nem vagyok azon a nézeten, hogy mindenáron újat kell teremteni. Ismerem a zseni epigonjait s a nevetséges forradalmárokat, tudom, hogy könnyebb az elődök minden munkáját szétrombolni, mint egy csipet talentumot produkálni. Beethoven, Mozart, Haydn aránylag kevés újat teremtettek. Bach már inkább volt forradalmár. Wagner is az ő nagyságát bámulatos zsenialitásának s nem az általa produkált újdonságoknak'köszönheti Egyébiránt kegyetlen, irgalmatlan dolog volna kereskedőket, tanárokat, vagy a zene hivatalnokait a nagyon új, vagy a nagyon régi muzsikára kényszeríteni. Milyen nagy fáradságba került szegényeknek a tegnapi muzsikát elsajátítani! Hagyjuk őket legalább egy kicsit élvezni! „Én nagyon szívesen vagyok otthon" — mondta nekem valaki — „a megszokott tárgyaim környezetében, amelyek végig kisérnek egész életemen s egyszerre csak Ön megzavarja nippejeim nyugalmát, pedig más szemmel nézne azokra, ha tudná, hogy milyen kötelékek fűznek hozzájuk". Beismerem, hogy az ilyen érzelmeket kénytelen minden ember respektálni Másrészt vannak emberek, akik képtelenek egy helyen megmaradni; nekik új benyomások, uj szenzációk kellenek. S ezek az érzelmek is tiszteletet érdemelnek. E kétféle emberek nyilvánvalóan nem tudják egymást megérteni. Pedig az efféle játék úgyszólván minden generációban megismétlődik. A zenei tradíciók hívei nagy lármát csapnak a melódia legyilkolása s az uj harmóniák emészthetetlensége miatt és ijedten fordulnak el a modernektől, mint az öregek, mikor a fiatalok a fogukkal roppantják össze a diót. „Nem ugyanezt tette Ön is, mikor fiatal volt" ? „Igen", válaszol az öreg, „de meg is bántam". Mi ugyanezt fogjuk tenni, mert mi is igazi öregséget akarunk, minden érzelmével, minden csalódásával! Bölcsesség, faute de mieux, késő ^megbánás; az igazi fiatalság után jöjjön az igazi öregség. Ne beszéljenek nekünk hygiéniáról: egészséges művészet, egészséges dallam. A könnyen emészthető ételek nem mindig a legízletesebbek és az Ínycsiklandozó dolgok elvesztik az értéküket, ha mindennaposak lesznek. A .18. század második felében a legnaivabb pásztormesék épen olyan fontosak voltak, mint manapság a Wagner-mitológia. És látja, milyen gyönyörrel térünk vissza a mult idők pásztorjátékaihoz ! Az utóbbi időkben már majdnem megfultunk a legszélsőbb romanticizmus nehéz atmoszférájában s igy némelyek a zene felséges múltjában, mások pedig a modern harmóniákban akarják a lelküket megfürdetni. Nem látja Ön, hogy a modern zene dallamos ? Pedig dallamos lesz! Egy kis türelem kell hozzá csak, az egész dolog idők kérdése. Igen — mondják majd némelyek, — de ez a zene nem lesz majd olyan egyszerű, olyan lendületes . , . Annál jobb, annál jobb! Volt már nekünk úgyis egy évszázad alatt hosszú, széles és otromba, verejtékes és szenvedélyes, tüzes és ragadós melódiánk. A modern melódia rövid lélegzetű lesz, egy kevéssé asztmatikus, tehát nem lesz szüksége hatalmas torokra. Annál jobb. „Egy öblös hangú ember" — mondta Nietzsche, „gyöngéd dolgokat képtelen elmondani". Az bizonyos, hogy nincs szebb látvány, mint egy buján kifejlődött wirsingi kelkáposzta. De engedjék meg, hogy hébekorba egy-egy illatos virág magját is elvethessük. Hiszen olyan nagy a mi kertünk. Ugye kedves barátom ? Üdvözli Wanda Landowska. Rendelet a záróráról. Báró Harkányi János m. kir. kereskedelemügyi minisztertől rendelet érkezett Szabolcsvármegye alispánjához az üzleti záróráról szóló törvény kiegészítéséül és ez a rendelet el fogja oszlatni a kételyeket, amelyek a törvény kétféle magyarázatára vezettek. A rendelet a következőket tartalmazza Szabolcsvármegye alispánjának Nyíregyházán. Az üzleti záróráról szóló 1913. évi XXXVI. törvénycikk végrehajtása tárgyában 1913. évi augusztus hó 7-én 6550. szám alatt kiadott rendelet 9. §-a kimondja, hogy a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a hatálya alá tartozó üzleteket, irodákat, raktárakat a napnak bizonyos szakában zárva kell tartani, nem magyarázható mindig a szó szoros értelmében. Nevezetesen azokban az esetekben, melyekben az illető helyiségek a törvény hatálya alá tartozó üzleti célok mellett a törvény által nem érintett üzleti célokra is avagy egyáltalán nem pusztán üzleti célokra szolgálnak, a törvénynek a zárva tartásra vonatkozó rendelkezését azokra cikkekre vagy arra az üzletágra nézve, melyre e rendelkezés kiterjed, csak árusítási tilalom gyanánt kell felfogni, mig magának az illető helyiségnek bezárása, tekintettel e helyiségnek arra a rendeltetésére, mely nem vonható a törvény hatálya alá, nem követelhető. A végrehajtási rendelet 9, §-a ezenkívül azt is kimondja, hogy a hatóságnak ügyelniök kell természetesen arra, hogy az előző bekezdésben foglalt rendelkezés a törvény célzatanak a kijátszására ne vezethessen. Ne legyen nevezetesen lehetséges az, hogy az üzlettulajdonos, mellékesen oly rendeltetést is adván nyilt árusítási üzletének, melyre a törvény hatálya nem terjed ki, ez alapon a zárási kötelezettség alól mentesüljön. A törvény célzatának kijátszására vezethet azonban a végrehajtás során tapasztalt s illetve tudomására jutott az az eljárás, hogy több — nagyobbára élelmicikkeket árusító — kereskedő üzletének mellékesen oly jelleget is ad, mintha az élelmi cikket helyben fogyasztó vendégek t észére kiszolgáló üzlet is volna. Ezek az üzletek azután az egyébként kifelé árusítani szokott élelmicikkeket ülő vendégek részére szolgáltatják ki és igy üzletük ezen kettős minőségénél fogva kedvezőbb helyzetben van, mint azoké, akik az élelmicikkeket csak árusítják s igy az az elv, amely e törvényben kifejezésre jut és amely a verseny viszonyok kiegyenlítését is célozza, nem érvényesülhet kellőleg. Miről cimet tudomásulvétel és megfelelő eljárás végett értesítem. Harkányi János. A miniszteri leirat értelmében az alispán körrendeletet bocsátott ki a járási főszolgabirákhoz és Nyíregyháza r. t. város rendőrkapitányához. Uj munkakönyvek. A kereskedelmi miniszter rendeletet intézett a városhoz, melyben uj mintájú munkakönyvek beszerzésére utasítja a hatóságot. Az iparossegédek és gyári munkások számára készítendő uj munkakönyvekben levő változások az uj választói törvénynyel vannak összefüggésben. Az uj választói törvény ugyanis egyfolytában ugyanazon szakban eltöltött meghatározott időtartam alkalmazásához köti a választói jogosultságot. A hatóságoknak tehát nyilván keli tartani ezt az alkalmazást, hogy aztán annak megfelelően az arra jogosultakat a választók névjegyzékébe felvehessék. Épen ezt célozzák a kereskedelmi miniszter rendeletének intézkedései. E szerint ezentúl az iparossegéde^nek és gyári munkásoknak csakis az uj rendnek megfelelő uj mintájú munkakönyveket adhatnak ki az iparhatóságok. A kiállítandó munkakönyvekről jegyzéket kötelesek vezetni a hatóságok a kerületükben alkalmazott munkásokról, az iparossegédekről pedig lajstromot. Célszerűség szempontjából ajánlja a rendelet, hogy az iparhatóságok leghelyesebben teszik, ha minden egyes munkás számára külön lapot nyitnak és azt szám vagy betűrend 'szerint kezelik. A munkakönyv kiállításakor a könyvek a munkanemre vonatkozó rovatát nem töltik ki, ez valamint a lajstromnak vonatkozó része RUHAFESTŐK ÉS VEGYTISZTITÓK m a Npíz-| iheiy: Kossuth Lajos-utca 17. FÉRFI RliA TISZTÍTÁS: 1 öltöny nyári ruha K 2'80 -ftíjshb 1 mellény K —'60 „ 1 nadrág K V— „ Gallérok és kézelők tükör fényesen készülnek 5 nap alatt. Olcsó árak! NÖI TISZTÍTÁSA: 1MO Szövet blous ... K Selyem bious... K i*u „ Selyem alj K l'8Ö „ Szövet alj K 1'20 „ Báli rufeák ... K 4'— ,, vegyileg tisztítunk. Vidéki megbízásokat ÍO K száüituRk.