Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-02 / 53. szám

( % A 53-ik szám. J#ÍR¥IDÉK. 1914. julius hatalmába. Nagyszámú és előkelő családja minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy a beteget az életnek megmentse. Budapest, Bécs és Berlin legnevesebb tanárai gyógykezelték, de mind hiába, mert már mintegy nyolc hónappal ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy menthetetlen és ezen idő óta csak családjának önfeláldozó és gondos ápolása tartotta benne a lelket. Temetésén, mely junius 29-én délután 5 órakor ment végbe, óriási közönség gyűlt egybe. Már a kora délutáni órákban nagy tömeg lepte meg a Luther-tér 12. számú gyászházat. Mindenki, aki ismerte, vagy vele akármilyen távoli vonatkozásban állott, el akarta kisérni utolsó útjára s amilyen impozáns volt az intelligentia részvéte, épp olyan megható volt a nép egyszerű gyermekeinek, a munkások és vasutasok ragaszkodásának megnyilvánulása. Miután a küldöttségek és látogatók elvonultak, dr. Bernstein Béla főrabbi mondott nagyhatású búcsúbeszédét, mely után a kocsik hosszú sorában kisérte a gyászoló közönség a halottat a temetőbe. Mielőtt a halottat elföldelték volna, dr. Vadász Leó búcsúztatta el kartársai megbízásából. Gyönyörű szavakkal emlékezett meg, volt benső barátjának érdemeiről s a meghatottságtól remegő hangon rendkívül találóan fejezte ki azt a veszteséget, amely dr. Zinner Jenő halalával a társadalmat és az orvosi kart érte. A koporsóra koszorút helyeztek, többek között MÁV. összes személyzete, a Szabolcsmegyei Orvosszövetség, a Nyíregyházi Gyógyszerésztestület, a Munkás pénztár, Munkás Pénztári igazgatóság és orvosok, Geduly Henrik püspök, Hlaiky Schlichter Gyula és családja, Enyedy Béni és családja, Özv. Dr. Heuman Ignácné, Ardó Alfréd_ dr., Harmos Jenő, a Lakner család, Lakner Ödön, Piich Béla és neje, Klár Sándor, Mandel Ödön és testvére, Marton Mimi és Ancsa, Dr. Elekes Aladár és családja, Führer Olga, Margit és Miklós, Blau Frigyes és családja, Adler Géza és családja, Dr. Kleckner Károly. A temetésen részt vettek az összes «köztestületek és jótékonysági egyletek, a MÁV. alkalmazottjai és munkásai, valamint a Munkás pénztár és a Hirsch egylet küldöttségei. Dr. Zinner Jenő 1864-ben született. Öreg, nyolcvan esztendős szülei most is élnek és halálával legkedvesebb gyermeküket siratják. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte és 1886-ban lett orvos, mint ilyen Nyíregyházán telepedett le. 1889-ben nőül vette Klár Bertát néhai Klár Dezső leányát, kivel huszonöt esztendőn át a legboldogabb családi életet élte. Kiváló tudása, szorgalma lehetővé tették, hogy pályáján gyorsan előre haladjon s néhány esztendő múlva már a város tekintélyes orvosai közé tartozott. Ragyogó emberszeretete, jósága pedig nemcsak a közbecsülést, hanem ami ennél sokkal ritkább mindenkinek szeretetét és a népszerűséget is biztosította számára. Valóban dr. Zinner Jenő egyéniségének jellemzőbb vonása volt az emberszeretet és szívjóság, mely minden cselekedetéből és minden szavából kicsillámlott. Betegeinek nemcsak orvosa, hanem gyámolitója és tanácsadója is volt, velük atyailag foglalkozott, minden érdekelte, mindenkihez volt nyájas szava, szóval azon ritka emberekhez tartozott, kik az emberszeretetet foglalkozásukban, kenyérkeresetükben és hivatásuk teljesítése közben is gyakorolták. Előbb Hirsch egyleti orvos, majd pedig Munkás Pénztári orvos, végül MÁV. egészségügyi tenácsos lett, szóval éppen kariérejének tetőpontját érte el, midőn a kérlelhetetlen halál elragadta közülünk. Csak nemrégiben ünnepelte házasságának 25-ik évfordulóját, mely alkalommal családja és tisztelői meleg óvációkban részesítették. Halála gyászba borította özvegyét, nagyszámú családját, de bátran elmondhatjuk régi barátjával és kartársával dr. Vadász Leóval együtt, hogy halála érzékeny veszteség Nyíregyháza város egész közönségére nézve. Az az impozáns részvét azonban, mely halála fölött megnyilvánult kétségtelenné teszi, hogy emléke kitörölhetetlenül fog élni közöttünk. — Bírói vizsga. Dr. Kovács Miklós, a helybeli kir. törvényszék jegyzője, Budapesten a birói vizsgát sikerrel letette. Doktorátus. Garay Gyula ügyvédjelölídaoesti tudomány egyetemen a jogtuioktorává avatták. — Á vármegye központi választmánya julius hó 4-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében Mikecz Dezső alispán elnöklete alatt ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az országgyűlési képviselőválasztóknak az 1915. év március hó 31-ike után érvénynyel bírandó és az 1913. évi XIV. t.-c. alapján megállapítandó első névjegyzékének összeállítása iránt a szükséges előintézkedések megtétele (összeíró küldöttségek megalakítása, az összeírás foganatosítása iránti intézkedések). 2. A magyar királyi Belügyminiszter ur rendelete Róth Izsó nyírbátori lakosnak a nyírbátori választókerület nyírbátori összeíró küldöttsége ellen az 1914. évi választók összeírásából kifolyólag beadott panasza tárgyában. 3. Polgár község elöljáróságának előterjesztése az országgyűlési képviselőválasztói jognak az 1874. évi XXXIII. t.-c. 4. § a értelmében egyik alapját képező Vá úrbéres telekhez hasonló kiterjedésű ingatlan állami adója megállapítása tárgyában. — Helyreigazítás. A Nyírvidék 52-ik számában megjelent „Bolyongó magyarok" című cikkbe több nyomdahiba csúszott be, melyek helyesbítve a következőkép alakulnak : „A tapasztalat azt mutatja, hogy: van". E helyett: A tapasztalat azt mutatja, hogy: nem. „Kin cses bástyáját". Helyesen: kincses bányáját. „Molnár bérlők» helyett: mamár bérlők értendő. „Emlős jószágok" helyesen: emelős jószágok. — A nöipariskclában junius hó 23*án és 29 én tartották meg a szokásos tanévzáró kézimunka kiállítást. Az iskola összes helyiségei szolgáltak a kiállítás gyönyörübbnél-gyönyörübb kézimunkái elhelyezésére s a kiállítási tárgyakat elragadtatással szemlélő, a termeket zsúfolásig megtöltő, tulnyomólag hölgyekből álló, s szakértő közönség egyetértőleg és örömmel állapította meg azt a folytonos fejlődést, amelyet a nőipariskola kiállításánál évről-évre tapasztal s a legnagyobb elismeréssel adózott Trajtler Anna és Heider Margit úrhölgyeknek, az iskola kiváló tanítónőinek. A kiállítás kézimunka osztályán feltűnőek a legszorgalmasabb növendéknek : Aczél Mariskának richelieu-munkái és csinos hímzései, Kricsfalussy Magda ajour és heliu-munkái, Deutsh Ilona szines-himzései, Haltó Juliska richelicu-munkái, továbbá Tomasovszky Etel, Kovács Juliska, Palotay Erzsébet és Zajácz Erzsébet munkái. A kiállítási női felső-ruhák közül a két legszorgalmasabb növendéknek Estók Károlynénak és Palicz Rózsinak, továbbá Sipos Ilonkának és Bata Jolánnak a munkái tűntek fel legjobban, mig a fehérnemű varró és himző osztályon a Mandel Évi munkái, Tarnóczy Ili ágyhuzatai, Tóth Margit és Viola Ilonka fehérhimzései és Kovács Irénke munkái aratták a legnagyobb tetszést. — Nyilvános köszönet. A. tanév végén egy tanügybaráttól 30 kornát kaptam oly tanulók megjutalmazására, akik különösen a vallástan tanulásában kiváló előmenetelt tanúsítottak. Ugyancsak a tanév végével a főgimnázium VIII-ik osztályát végzett tanulók egy része 111, az egyszáztizenegy koronát gyűjtött néhai Porubszky Pál tanár emlékalapitványára. Ez összegek átvételét jelen soraimmal igazolom hálás köszönetem mellett annak hozzáadásával, hogy az összegekről ez évi „Értesítőben" már nem volt módomban elszámolni. Nyíregyháza, 1914. junius 29. Leffler Sámuel, főgimn. igazgató. — A városi dalegylet sóstói hangversenye julius 5-én, vasárnap lesz megtartva. Kezdete délután 6 órakor. Műsor: 1. Megnyitó Dr. Kerekes Pál. 2. Mátyás királlyá választása Dr. Kacsoh Pongráctól. Országos dalverseny összkara. Előadja: a dalegylet. 3. Költemények. Élőadja: Dr. Szabó László. 4. Temetésre szól az ének. Lányi Ernőtől. Országos dalverseny összkara. Előadja ; a dalegyíet. 5. Dalok : Énekli: Sáfár Sándor a népopera tagja. 6. Uton vagyok Jandl Bélától. Kötött versenykar. Előadja: a dai^ylet. 7. Egy sir. Lányi Ernőtől. Szabadon ^Äztott versenykar. ( Előadja.: a dalegylet Belépődíj személyenként a hangversenyre 1 korona. A hangverseny- és táncra 2 korona. Felülfizetések és jegymegváltások köszönettel fogadtatnak. Asztalokról előre lehet gondoskodni. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi ág. hitv. evang. népiskolák tanulóinak évzáró vizsgálatai junius hó 20-tól junius 26-ig bezárólag az egyházi és iskolai elöljáróság vezetése és a szülők élénk érdeklődése mellett folytak le. A vizsgálatokon szorgalmas és jó magaviseletű tanulók között az e célra rendelt iskolai alapítványok egy évi kamataiból 891*44 korona készpénz és 346 jutalomkönyv 431.56 korona értékben osztatott ki. Ugyancsak a szorgalmas tanulók megjutalmazására több tanügy- és gyermekbarát ez évben is meghozta a maga áldozatát és pedig: egy magát megnevezni nem akaró tanügybarát a kp. iskola II. fiúosztályában 10 szegény, jó magaviseletű tanulónak, tekintet nélkül az előhaladásra, a jövő tanév elején beszerzendő tankönyvekre ez évben is 20 koronát adományozott, özv. Stoller Ferencné urnő ez évben is 10 kor., Martinyi József ur 5 koronát adott két szorgalmas tanuló megjutalmazására; Csengery Kálmán ur 15 drb jutalomkönyvet, Csengery Gyula ur 15, Csengery Mihály ur 6, Salzmann Ottó ur 1, Szántó Ernő ur 2, Deutsch Izidor ur 2, Klein Ármin ur 3, Kovács Béla ur 2 jutalomkönyvet, Kubacska István tanító ur pedig „Nyári levelek" cimü füzetből 6 drbot osztottak ki. Az Országos Állatvédő Egyesülettől ugyanezen célra 12 jutalomkönyvet és 30 drb. fészekodut kaptunk. Fogadják nemeslelkü jótevőink adományaikért iskolánk nevében őszinte hálám kifejezését. Őrizzék meg a jövőre nézve is iskolánk iránt táplált meleg érdeklődésüket. Buhmann Andor, isk. igazgató. — Gazdátlan szekerek és talyigák áldogálnak a piacon, a közbiztonságot veszélyeztetik. A rendőrség behajtja az ilyen jószágokat és tulajdonosaikra bírságot szab ki. — Talált tárgyak. Rendőrségünkhöz kisebb-nagyobb értékű talált tárgyakat szolgáltattak be. Kölönösen sok azok között a kulcs. Ezek után a talált pénzek következnek, melyeknek összegét és a találás körülményeit nem írhatjuk ki, mivel azt a károsoknak kell elmondani. — Akácméz átlátszó kapható Rácz János állami tanító méhészetében, Kisfástanyán. — 5 kg-os postacsomag bérmentve 8 korona. Ugyanott kaptár és mézpergeíő is van eladó. 435-10-1 — Országos vásárok. Julius hó folyamán országos vásárt tartanak l»én Nyirbogdányban, 2-án Nagykálióban, 6-án Baktán, 13-án Dombrádon, 15-én Hajdúnánáson, 20-án Mátészalkán, 20-án Tokajban, 29-én Nyirmadán. — Megjöttek az aratók. Péter Pál napra keresztnek kell lenni, diktálja a régi tapasztalat, % de az idén vajmi kevés még az aratni való. A* tótok azért megjöttek és kínálgatják szolgálataikat. A hatóságra sok terhet ró a mostanihoz hasonló népvándorlás, mert minden egyes embert külön meg kell vizsgálni, nehogy a trahomát, vagy valami ragályt ide hurcoljanak. — Felhívás Ismételtelten figyelmezteti a hatóság a szarvasmarhákat tartókat, hogy beteg teheneik tejét közforgalomba ne bocsássák, azt sem a háznál, sem a piacon ne árusítsák, mert szigorúan lesznek megbírságolva. A száj és körömfájásban vagy más ragályos betegségben történt megbetegedések azonnal a rendőrségnél bejelentendők. — Jó család. Egy H. E. nevü 12 éves leánnyal bajlódik most a rendőrség és az árra- / ^ szék. Ez a gyerek pár hónap alatt egész vagyont lopkodott összu. Most javító intézetbe küldik. Öt nővére közül három javítóba, 2 pedig börtönben várja a szabadulást. — Lopás. A serház-utcai lakóhoz bejárt Szécsi Béla többször büntetett csavargó. Legutóbb 160 koronát és egy arany gyürüt vitt el emlékül azoktól akik megszánták és enni adtak neki. A várost meg sem lehet szabadítani tőle mert nyíregyházi illetőségű és bün tetésének elszenvedése után bizonyára elölről kezdi kisded játékait. /