Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-12-31 / 104. szám
-A Sz&boícsvármegyei Községi jegyzék és a Szabó esni egyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjeleaík szsráán és az&mbaton este. ftt&ftzetés: Egéss évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed j 2 K 50 f. Egy szám ám W f. Tanítóknak fél ár. I Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYÍ-ŰT 9. SZÁM. Telefon szám : Í39. Kéziratokéi nem adunk /iasza. Újév küszöbén. Távozó esztendő sirperemén állva, Nézek a nagy ködös sötét éjszakába. Látom : a lángtengert, mely benne felcsapott, Az egyre növekvő embervér patakot. Hallom : millió hős harci riadóját, Az apátlan árvák szivszaggató jajját. Alélt bús özvegyek gyenge pihegését, Az édes jó anyák dicsekvő beszedét. S önkéntelen csordult omló könnyemen át, Lesem az uj évnek derengő hajnalát. ...Nézd, nézd harcban álló hős magyar nemzetem ! Sohsem látott fényben ragyog már keleten. Ne sírjatok árvák!... Ti meg ébredjetek, Bánattól aléltan pihegő özvegyek ! Teljék meg szivetek örömmel jó anyák ! „Az egész vonalon fut a muszka s kozák." Antverpen elesett, de áll a przemysli vár ! A világ a magyart újra ismeri már. És mire meglátjuk az uj év tavaszát, Ki vivjuk mi, ki a: világ szabadságát! . . . Szabó Antal. Haldokló esztendő betegágyához hív bennünket ismét az Idő. A szerencsétlen ezerkilencszáztizenhármas év után oly nehezen várt s boldogabbnak remélt ezerkilencszáztizennégyes év is immár utolsó óráit éli. Csak néhány óra van hátra még, s mire a mégegyszer fölkelő nap az éjbe merül, a gyertya utolsót lobog, az ezerkilencszáztizennégyes év is immáron halott. Elmúló esztendők határán bús szoorkodással áll meg mindenkor az egész nberiség. Az elmúlás gondolata minden ndolkozó lélekben fájó emlékeket éb^zt s mindannyiunkat arra késztet, gy emlékeinket felújítva, önnön tetteint^megbirálva mérlegre tegyük az elmúló esztendő eseményeit, s számadásunkat önnönmagunkban elvégezvén föltegyük-e a kérdést: — teljesitettük-e kötelességünket ? A haldokló ezerkilencszáztizennégyes esztendő utolsó óráiban kétszeres kötelességünk ez a számadás. Mert ez a megpróbáltatásokkal terhes esztendő súlyos feladatok elé állított mindenkit, szegényet és gazdagot, erőset és gyöngét egyaránt. Ez utolsó órákban nemcsak arról kell számadást tennünk, hogy saját rjwíisaawroaröiEí»» tuft mmeees&kxpqi » ttamBSBBS&SűF&nar rtixcm- * magunkkal s a velünk legszorosabb összeköttetésben álló hozzátartozóinkkal szemben eleget tettünk-e a reánk háruló kötelességeknek, hanem arról is, hogy eleget tettünk-e azoknak a kötelességeknek is, melyet mindannyiunktól az ellenség által megtámadott s veszélyeztetett hazának s a nélkülözésekbe sodort embertársainknak érdeke joggal megkövetel? A kérdés első részére nézve végezze el mindenki saját lelkiismerete előtt a maga számadását. A második rész azonban már a nyilvánosság bírálata elé tartozik. Itt, a nyilvánosság előtt kell hitvallást tennünk arról, hogy a társadalom átértette-e a reá váró kötelességek súlyát, hivó szavát s megtette-e mindazt, amit megtennie módjában állott s egyúttal emberi és hazafias kötelessége volt? Büszke örömmel állapithatjuk meg, hogy a haldokló esztendő a társadalom szive egyik legszebb megnyilatkózásának korszaka volt. Hogy nemcsak a csatatereken küzdő hős katonáink szolgáltatják szinte óráról-órára a hősi önfeláldozásnak ragyogó példáit, de az itthonmaradottaknak túlnyomó része is kivette honmentő feladatából a maga részét. Az a lelkes áldozatkészség, mellyel az itthonmaradottak annyi számtalan ezrei az elkövetkezendő győzelem anyagi eszközeinek előteremtésében az államnak, a létfeltételek biztosításában a hadbavonultak családtagjainak s a lelkiismeretes és önfeláldozó ápolásban a sebesült katonáknak segítségére siettek, mind-mind azt bizonyítja, hogy a magyar társadalomban a kötelességtudásnak erénye példás mértékben él s ennek a legszebb erénynek gyakorlására az állam a jövőben is bizton számithat. Hogy voltak egyesek, szerencsére elenyészően kevesen, akik ez emberi és hazafias kötelmeik gyakorlásától visszahúzódtak, elvonták magukat s távolmaradtak, az ne csorbítsa ez általánosságban kedvező megállapításnak nagy jelentőségét. A nagy leszámolás végén tudni fogja az állam és a társadalom is, mit tegyen azokkal, kik magukról, hazájukról s embertársaikról megfeledkeztek. Szaboiesvármegye legrégibb Cetnentárú és Műkőgyára Építési vállalat. Széchenyi-ót 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám HM. Pontos címre kérjük ügyelni. Ei Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyitt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen szárasK. v -.^-^V""f-... yv*.-h..^. ,. r r^fj^^'J^I,]!^',nir^h^T^rrttn^iMif^ii .i' 1" iJÍím'jfii'Slif fllfffi? Reánk zúdított szerencsétlenségeivel, számtalan csapásaival nincs miért siratnunk ez utolsó óráit élő s már búcsúzó esztendőt. De évek múlásával, idők távoztával, amidőn a bennünk most még elevenen élő fájdalmak, nélkülözések és keservek ereje lassankint elvész, elenyészik, amidőn az elviselt megpróbáltatásoknak emléke is elmosódik : — minden salaktól megtisztultan fog majd előttünk állani — hisszük — ez a búcsúzó esztendő, mint a magyar nemzet kétségbevonhatatlan iirály és dinasztiahüségéuek, páratlanul hősi önfeláldozásának s áldozatkészségének s ebből folyólag egy szebb és boldogabb jövendője elkövetkezésének örökre emlékezetes, fényes kezdő korszaka ! — — Polgári menetrend a debreceni üzletvezetőség vonalain. F. hó 27. és 36-ika közötti éjfélben a debreceni üzletvezetőség összes vonalain a hadi menetrend megszűnt és helyette a korlátolt polgári forgalom lépett érvénybe. Nyíregyházáról indulva a következő vonatok helyeztettek forgalomba: Szerencs-felé reggel d. u. 4 0 8, este 912. Debrecen-felé reggel 7 2 0, d. u. 2 0 0, este 922 (a reggel 7 2 0-kor induló vonatnak Debrecenből gyorsvonatu, az este 922-kor induló vonatnak személyvonatu csatlakozása van Budapestre.), Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5, este 722látészalfca-felé reggel 7 1 6, este 815, Yásárosnamény-felé reggel 7 1 2, este 8^2. Polgár-felé reggel 7 2 0, este 622Nyíradony-felé reggel 7 5 0, este 7i 2. Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-felől reggel 6«, d< u. 122 J este 832. Debrecen-felől reggel 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8£2, (az este 812-kor érkező vonatnak gyorsvonatu, a reggel 6 3 0-kor érkező vonatnak személy- és gyorsvonatu csatlakozása van Budapestről.) Csap felől reggel 6& 3, d. u. I 2 7, este 8£. Mátészalka-felől reggel 605, este 712. Yásárosnamény-felői reggel 6 3 0, d. u. 5 2 0. Polgár-felől reggel 6 3 7, d. u. 5 0 6. Nyíradony-felől reggel 6 5 1, este 612. BKSBBB SEKfciEEEB BEE® BBS'S S3 ssjEís.aaSja EB&esaESí© S3 63 EKEEC'EJ EBBBEB
