Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-12-17 / 101. szám

ellenségei kezdték ásni önmaguknak, a francia nemzetnek a sirját. A mai világháború csak sietteti ez a véget, melyet még egy időre talán kikerülhetett volna. * Ilyen volt a hatalmas római birodalom élete is. Ott is megpróbált a nép a felfelé emelkedés, a nagy kiterjedés, hatalom, műveltség, gazdagság közepette minden kormányformát, mégis egy bizonyos magasság: a tetőpont elérése után bukás lett osztályrésze. A diktatúra, a királygyilkosság, az erkölcsi sülyedés ott is élte virágkorát ; ott is volt vallásüldözés Néró alatt, mikor a keresztyéneket máglyán égették el. A dekadencia legmagasabb fokán méltán mondhatta Róma egyik történetirója: Romae omnia venalia ! (Rómában pénzen minden megvásárolható.) A római nagy hatalomnak, műveltségnek ép ugy a római nép lett a gyilkosa, sírásója, mint a francia nemzetnek a francia nép. A szédületes emelkedésben, a gyors bukásban igy van hasonloság Róma és Franciaország között. * A történelem feltartózhatatlan ítéletét: Franciaország bukását a mai világháború csak sietteti, mivel Franciaország élőfájába az őrlő szu már mélyen befészkelte magát, minek következményei a közel jövő méhében forronganak. Gesztelyi Nagy László. & „Morgó melletti" temető. Gyászjelentéseken is, beszéd közben is a város északi oldalánál levő temetőt „Morgói", „Morgósi" sőt „Morgó" temetőnek szokás nevezni. Idegenek, akik nem ismerik ennek az elnevezésnek az alapját, gyakran azt hiszik, hogy ez az elnevezés a francia „Morgue* szótól származik. A helybeliek annyira megszokták, hogy nem is gondolkoznak azon, vájjon miért hívják ezt a temetőt igy? Pedig ha gondolkoznának csak egy kicsikét rajta, reájönnének, hogy ez az elnevezés igazán a legkevésbbé alkalmas a temető megjelölésére. A temető közelében a Pazonyi-utca végén, a Sarkantyu-utca szögleténél állott csak nem régiben is még egy korcsma épülete a városnak. Ezt a korcsmát hívták „Morgódnak. Amiként hogy minden korcsmának régi szokás szerint meg voit és meg van i^a is a maga neve. Erről'a korcsmáról neveződött el valamikor hajdanában a „Morgó melletti" temető. A régi korcsmaépület, mely épen a régebben „Pazonyi"-nak nevezeti, ujabban Vay Ádamutcának a tengelyében állott, leégett s a város nem is építette fel ugyanott, ellenben helyette másik kore mát építtetett a tér másik oldalán, még közelelb a temetőhöz. Természetesen az uj korcsma is megtartotta a régi „Morgó" elnevezést. A temető elnevezése ezzel a régi és mostani „Morgó" korcsmával van összefüggésben. Igazi neve tehát „Morgó melletti" volna. A többi változat már csak ennek a megrövidítése. Bizonyos igaz azonban az, kogy a temetők legkevésbbé alkalmasak arra, hogy a közelükben levő korcsma után neveztessenek el. Hagyjuk el hát ezt az izlástelen elnevevezést. Szokjuuk le róla. A városnak most már, a „Vasúti" temető bezárása óta két temetője van. Az egyik a város déli oldalán, az „Alvégi* temető. A másik a város északi oldalán. Miért ne lehetne ezt a temetőt a régi jó magyaros kifejezéssel „Felvégi"-nek, vagy ha ez falusiasnak tűnik fel: „Északi" temetőnek nevezni ? Az egyöntetűség kedvéért leghelyesebb volna az egyiket „Északi", a másikat „Déli" temetőnek nevezni. Az északi oldalon levő temetőt azonban semmi esetre sem nevezzük sem „Morgó mellettiének, sem „Morgódnak, sem „Morgósi"nak, sem „Morgó"-nak. A főgimnáziumi felügyelő jubileuma. Szűkebb körű, szinte családias, de annál melegebb és bensöségteljesebb ünnepeltetésben részesítette a nyíregyházi főgimnázium kormányzó tanácsa kedden délután tartott ülésében dr. Meskó Lászlót, a főgimnázium felügyelőjét, abból az alkalomból, hogy ezt a tisztét immár 25 év óta tölti be. Dr. Meskó László nem tartozik azok kőzé, akik magukat bármely alkalomból kifolyólag ünnepeltetni szeretik. Jól ismeri őt erről az oldaláról a kormányzó tanács. Ezért kerülték a külső fényt, a nagyobb nyilvánosságot. Magát az ünnepelt felügyelőt lepte meg legjobban a váratlan megemlékezés arról, hogy immár 25 esztendeje vezeti a főgimnázium ügyeit soha nem lankadó buzgalommal, meleg érdeklődéssel, a legapróbb részletekre is kiterjedő figyelemmel és a mi fő dolog, eredménynyel. A főgimnázium rohamos fejlődése, melyet ez alatt a 25 év alatt feltüntetett, elválaszthatlanul van összeforrva a felügyelő tevékenységével és gondosságával. Az ülés elején, a kitűzött tárgyak ellőtt Balla Jenő egyházfelügyelő kért szót. Elmondotta, hogy bár a kormányzó tanács előtt ismeretes elnökének, a főgimnázium felügyelőjének az a gondolkozása, amely szerint a saját személyét illetőleg nem óhajtja az ünnepelteiést, érdemeinek nyilvános méltatását, mindazonáltal a kormányzó tanács részéről mulasztás volna az, ha megemlékezés nélkül hagyná azt a körülményt, hogy dr. Meskó László immár 25 év óta viseli ezt a tisztet önzetlen buzgalommal, lelkiismeretes munkássággal. A főgimnázium helyettes igaágatójával egyetértőleg határozati javaslatot terjesztett elő, melyben főbb vonásokban el vannak sorolva azok az eredmények, melyeknek elérése a felügyelő személyével és tevékenységével függnek össze s végül az az indítvány foglaltatik benne, hogy a kormányzó tanács fejezze ki háláját és elimerését a felügyelő iránt. Az indítványhoz elsőnek Geduly Henrik, a tiszai evangelikus egyházkerület püspöke szólott, ki megemlékezett arról, hogy mint a kormányzó tanácsnak immár több mint két évtized óta tagja, tanúsíthatja azokat az elévülhetlen érdemeket, amiket a felügyelő a főgimnázium fejlesztése körül szerzett. Üdvözli a jubiláns felügyelőt ugy is mint püspök, mint az iskola egyházi főhatósága. Eztán Májerszky Béla kir, tan. polgármester üdvözölte a felügyelőt ügy a maga, mint a város nevében, további sikeres működést s ehhez az ég segdelmét kívánván. Dr. Meskó László felügyelő a váratlan megtiszteltetéstől meglepetve, meghatottan mondott köszönetet az elismerő szavakért. Megköszönte azt a tapintatot, hogy ünnepeltetését nem tették a kormányzótanács tagjai szélesebb körűvé, amire a mostani idők különben is a legkevésbbé alkalmasak. Az érdemeket elhárítja magáról a kormányzótanácsra és a tanárikarra. Azt bevallja, hogy szivehez legközelebb álló intézménynek a főgimnáziumot tekintette mindig, melynek egykor növendéke volt s melynek érdekében mindig szívesen tett meg mindent, ami tőle tellett, ő nem tartotta számon az elmúlt éveket s éppen ezért nem is volt elkészülve arra, hogy azokat a kormányzótanács számon fogja tartani. ígéri, hogy mint eddig, ugy ezután is szívesen dolgozik az iskola és annak virágzása érdekében. A kormányzótanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta s jegyzőkönyvbe iktattatta w Táviratainkat, osztályától naponta több izben kapunk : előfizetőinknek nagyon szívesen bemondjuk telefon útján. — Bojkottáljuk a francia és angol árukat! A háború. A Plocktól lefelé Orosz-Lengyelország nyugoti részének egész hosszában a Kárpátok aljáig húzódó több száz kilométeres fronton, kezdetét vette az osztrákmagyar és német seregek offenzívája, amely a Kutnonál, Lowic környékén, Lodznál, Cesztochowa környékén, Krakó körletében és a Kárpátok alján kivívott nagy győzelmeivel megtörte az egész orosz haderőt és a legteljesebb visszavonulásra kényszeritette az egész óriási fronton, A Lodznál, majd attól keletre és még északabbra, a Lowic körül aratott német győzelmek után Nyugat-Galiciában is teljes erővel offenzívába léphettek az osztrákmagyar seregek. Ez a vállalkozás szintén a sikerek jegyében indult meg és a NyugatGaliciában elhelyezkedett orosz déli szárny nagy vereségével végződött. A megvert orosz déli szárny szintén visszavonulásra kényszerült s haderőnk előnyomulásától szorongatva egymásután kénytelen föladni erős hadállásait. A Höfer tábornok jelentésében felsorolt visszafoglalt nyugatgaliciai városok jelzik előnyomulásunk útját,, amely arra a feltevésre nyújt alapot, hogy Nyugat-Galicia a legrövidebb idő múlva felszabadul a rövid életű orosz uralom alól. Nyugat-Galicia fölszabadításának munkáját lényegesen elősegítik és siettetik azok a csapataink, melyek Sárosból és Zemplénből hősi harcokban végképen kiverték a betörő orosz hordákat s most galíciai területen nyomon követik a megvert ellenséget. A déli harctérről nem jó hirt vettünk. Nehéz küzdelmek után birtokunkba vett Belgrádot, kénytelenek voltunk harc nélkül kiüríteni. Távirataink itt következnek: A „Nyirvidék" eredeti távirata. Budapest, dec. 15. Érkezett délután egy óra 20 perckor. Hivatalos. A déli hadszíntérről Bud. Tudósító jelenti: Jobb szárnyunk szükséges visszavonulása folytán előállott hadműveletei helyzet tanácsossá tette, hogy Belgrádot egyelőre feladjuk. A várost harc nélkül ürítettük ki. A csapatok a kiállott fáradalmaktól és harcoktól szenvedtek ugyan, de a legjobb szellemtől vannak eltelve, (Miniszterelnökség sajtóosztálya.^ (A „Nyírvidék" eredeti távirata.) Budapest, dec. 15. Érkezett 6 óra 50 perckor. Hivatalos. Nyugat-galiciában hadseregeink offenzívája az ellenséget visszavonulásra kényszeritette és az oroszok arcvonalát Déllengyelországban is megingatta. Az ellenséget Nyugat-galiciában délfelől fáradhatatlanul üldöző csapataink tegnap Jasló, Railrod vonalába jutottak. Üldözés közben, valamint az utolsó csatában az eddigi jelentések szerint 30,000 oroszt fogtunk el. Ma hirek érkeztek, hogy az ellenség Railrod, Miepolonice, Wolbrom, Novroradomszk, Pietrkow egész vonalán visszavonuló mozdulatokat tesz. Erdős kárpátokban, az ellenséges erőnek Latorca völgyében való előrenyomulása ellen, megfelelő intézkedéseket tettünk.