Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-12-13 / 100. szám
Nyíregyháza város 1915. évi költs é§vetése. A számvevőség által összeállított előzetesen a szakosztályok által részletesen letárgyalt költségvetés tervezetet a tanács a következő megjegyzések kíséretében terjeszti a képviselőtestület elé: Mindenekelőtt bejelenti a képviselőtestületnek, hogy az 1915. évi költségvetésnek ily késő az év Végén történt összeállítását az idézte elő, hogy a mérnöki hivatal összes tagjai az általános mozgósítás következtében hadbavonultak s ekként a költségvetésnek a mérnöki hivatal által összeállítandó része körül felmerülő nehézségek következtében készült el ily késedelmesen az 1915-ik évre vonatkozó költségelőirányzat. •A költségvetés beosztása teljesen azonos az előző éviekkel. A számszerinti eredmények a következő eltéréseket mutatják: Az 1914-ik évi eredeti költségvetésben a bevételek végösszege 979718 K 55 fill. volt. A kiadások végösszege az 1914. évi eredeti költségvetésben 1385514 K 42 fillér volt: igy a költségvetési hiány végösszege 405,795 K 87 fillér volt, mely költségvetési hiány fedezésére a földadó után 81 'S 0/», a többi adónemek után 84*5% községi pótadó lett megállapítva. Az 1915. évi költségvetés tervezetében a bevételek végösszege 1.006,795 K 15 fillér, melyben a rendes bevételek összege 927,731 K 55 fillér, a rendkívülieké 79,063 K 60 fillér. A kiadások végösszege: 1.435,927 K 11 fillér, melyből a rendes kiadások összege 1.330,130 K 15 fillér, a rendkívülieké 108.036 K 96 fillér. A költségvetési hiány, mely községi pótadóból fedezendő: 431,371 K 96 fillér. A bevételekbe mutatkozó eltérések, illetőleg azoknak emelkedése részben a Zöldség-téren lévő és a város tulajdonába jött két épület bérbeadása, a város által jegyzett hadikölesön kamatainak az értékpapírok rovatánál történt elszámolása, végül a rendőrség által élvezett állami segély emelkedése következtében leli magyarázatát. A kiadásoknál mutatkozó különbözet arra vezethető vissza, hogy a város által felvett 256,000 K f üggőkölcsönnek 28,650 K kamatai a költségelőirányzatba beleillesztettek. Előidézte továbbá a kiadásoknál mutatkozó különbözetet a hadikölcsönnek jegyzése, amely a tartozások rovatainál lettek elszámolva s végül a rendőrlegénység javadalmának az államsegély terhére történt emelkedése. A költségvetési hiány fedezése céljából a földadó után 82-5%, a többi adónemek után 84'5°/o községi pótadó megállapítása és kivetése szükséges. A költségelőirányzat összeállításánál a tanács és a szakosztályok tekintetbe vették a jelenlegi gazdasági és pénzviszonyokat és minden olyan kiadást, amely nem elhalaszthatatlanul szükséges, illetőleg a mi még halasztható, az 1915. évi költségvetésben mellőzni igyekezett. Á maximális ár. Elkésve és a célnak meg nem felelőn jött étre a maximális ármegállapítás. Elkésett, mert előbb bevárta a hatóság, hogy a spekulátio végigzsarolja az országot, s végül is felült a spekulátio diktálta áraknak. Az ármegállapításnak a következő szempontokat kellett szem előtt tartani: A termelő védelme, a készletek védelme, a fogyasztó közönség megóvása a kiuzsorázástól. Szerintem büntető hatályának is kellene lenni; megbüntetése a túlságos meggazdagodási vágynak. A termelőt nem védi, de sújtja az ármegállapítás, mert mint már egy izben kifejtettem, a termelők kezén készlet alig van. Aki mégis a horribilis árak mellett elrejtette készletét, hogy még nagyobb mértékben megzsarolja a fogyasztót, az nem érdemli meg a védelmet, sőt büntetést érdemel. Hasonló büntetést érdemel az, aki minden munka, tudás, szorgalom nélkü.', csupán a tőke erejére támaszkodva a fogyasztók kizsarolását vette célba. Hogy amidőn mindenkit a hazafias kötelességek ezer problémája kötelez, s ez át is hatja a társadalom minden rétegét — undor-* ral nézünk azokra, akik mindenben önző céljaik érdekében, a vagyonosodásnak meg nem engedett módját követik. A fogyasztót legkevésbbé védi, mert olyan horribilis árakat szab meg, amely árak nincsenek arányban a fix jövedelemmel. A készleteket sem védi, mert hiszen éppen a kenyér az, amelynél megszorításnak nincs helye, mert ezt nélkülözni senki sem tudja. Van ugyan egy mellékrendelkezés is, amely a liszt keverésére vonatkozik, ez azonban sajnos még nem alkalmas intézkedés arra, hogy a lezárt hombárok kinyíljanak. Ez az intézkedés is a készpénzből élőket sújtja, tehát azokat, akik joggal követelhetik, hogy pénzükért azt vegyenek, amit éppen jól esik, viszont az ország lakóinak legnagyobb hányadát, a kisgazdát, gazdát és cselédet, a mezőgazdasági munkást — nem. Ugyanis a keverés csak a kereskedelmi malmokra vonatkozik, mig a vámőrlő malmok szabadon őrölik minden elegyitési kényszer nélkül a búzát és rozsot. Igy azután a készletek nem mennek át a forgalomba, de a falu gyomrába, míg a városok lakói ínség előtt állanak, s árpa, tengeri, burgonya liszt fogyasztásra vannak kényszerítve. Ennek ellenszere lenne egy hatósági intézkedés, amely ezeknek a vámőrlő malmoknak is elrendelné, hogy csakis i/s részben kevert ro zsot vagy fcúzát szabad megőrőlni. Egy másik intézkedés lenne a vámnak természetben való szedése, nem pedig pénzzel való megváltása, mert így legalább a kisgazdák által ok nélkül elrejtett és forgalomba nem hozott termények 8—10%-a a fogyasztók részére megmenthető lenne ! Altruismusból egy szem búza vagy rozs áldozatra sem számithat a társadalom. A malmok azután kötelezőleg jegyzéket vétessenek a készletekről, s a hatóság ellenőrizze a rendszabályok szigorú betartását. Amit az ármegállapítás a tengerivel elkövetett, az egyenesen a gazdákat sújtja. Mig a speculáns kezén levő búzát 41, rozsot 32-70, árpát 28 koronán szabta meg, a termelők kezén levő tengerit 22 koronán ! Igy azután a cinquantinó és putji, amely tudvalevőleg emberi éleimül szolgált mindig, olcsóbb mint a sertés eleségből emberi táplálékká előléptetett árpa ! Hja, az árpa a speculate kezében van, mig a termelők érjék be a kis haszonnal is! Búzánkat, zabunkat, rozsunkat, babot potom olcsón megvette a speculáns, most lesz olyan, aki mint lisztet uzsora áron veheti vissza ! A kölest nem köti a maximális ár, ez lesz most a speculatio kedvence, s el lehetünk rá készülve, hogy a normális években 8 koronás köles most 30 korona lesz! Ezt már kifelejtették a sorból, pedig a rizshiányt ez volna hivatva pótolni. Véleményem szerint a búza maximális ára 35, a rozs 26, árpa 24, tengeri 24, cirquantino 26 koronában lett volna megállapítandó. Elfogultsággal senki sem vádolhat, mert búzám is van eladó, s malomtulajdonos is vagyok. Sürgős intézkedésre van szükség a követe kező cikkeknél is: petroleum, fa, szén, só, zsir, szalonna, hús, burgonya, mert csak ügy lesz a védelem teljes. A védelemmel ki kell terjedni a % szedésre is. A gazdaosztály önzetlenségét legjobban jellemzi, hogy minden orgánumunk, többek közt a : Köztelek, Gazdasági lapok, a Gazdaszövetség, már régen hangosan követelik az árak méltányos megállapítását, mert még a gondolat is bántó, hogy a közönség kizsarolásából mi a részünket kivenni kívánjuk. Szomjas Gusztáv. |r v Yi-iriiirimwiirLinifuijn Mikszáth-Almanach 1915-re.* Ki keres most oly képet, amely csendéletet ábrázol? Ki kíváncsi oly szerelmi történetre, amelyben az idill arany felhője úszik? A háború dübörgése kikapcsolta érdeklődésünkből, legalább egy időre, az effajta munkákat. A kirakatokban, ahol máskor uj regények és novellás kötetek versengve ajánlták magukat a közönségnek, térképek függnek. S ami újdonságra rávilágít a könyvesbolt villanyfénye : jóformán kizárólag a népek fegyveres mérkőzésével függ össze. Az írók és kiadók sok uj terve, az idei karácsonyra, bennmaradt az asztalfiókban. Egy könyv azonban kivétel. E' könyv a „MikszáthAlmanach", amelynek szerkesztői örökségét Herczeg Ferenc vette át s amelynek megjelenését nem gátolhatta az, hogy újságjainkban ma Höfer vezérőrnagy jelentéseit olvassuk legelőször. Singer és Wolfnei az' idén is kiadta a MikszáthAlmanachot, mert e könyv sokkal több, mint egy uj kötet a karácsonyi könyvpiacon. Elmaradásával nemcsak az eddigi Almanach kötetek folytonossága csonkult volna meg, hanem a közönség asztaláról is hiányzott volna egy mindig várva-várt irodalmi csemege. A Mikszáth-Almanach immár tradíció. Elég kiejteni nevét s az olvasók népes tábora tudja, hogy jelenti a jó Ízlést, a válogatott eszközökkel dolgozó magyar novellairodalom pompás csokrát. Ahová posta utján eljut a magyar betű, ott megtaláljuk a piros kötésű Mikszáth-Almanachot is. S ahol a kézbesítő leteszi e formás könyvet,, ott a magyar mesélőkedv színe és illata tölti meg a levegőt. Mint mindig, az 1915-re szóló Almanachnak is féltő gonddal készült össze a tartalma,. Vaskos teste belletristáink színe-javának elbeszéléseit fűzi egybe. A szerkesztő Herczeg Ferenc két művészi írással szerepel az Almanachban. Egy drámai erejű „Öt órakor" c. elbeszéléssel s a naptári rész után következő „ Előszó "-val, amely — mint annak idején Mikszáth alatt — az o mondanivalói révén is valósággal irodalmi esemény. Mellette a következő novellisták termékeiből kötött az uj Almanach dus kévét: Balla Ignác, Bársony István, Bónyi Adorján, Erdősi Dezső, Farkas Pál,. Herczeg Ferenc, Krúdy Gyula, Lőrinczy György, Lövik Karoly, Malonyay Dezső, Móricz Zsigmond, Pékár Gyula, Scossa Dezső, Szomaházy István, Somlay Károly, Szikra, Szmrecsányi Béla. A Mikszáth-Almanach Singer és Wolfner (Budapest, VI. Andrássy-ut 16.) kiadásában jelenik meg. Ára 2 korona. • * Mikszáth-Almanach az 1915. évre. Szerkeszti Herczeg Ferenc. Egyetemes Regénytár. XXXI. évfolyam t —2. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 2 korona. — Katonacsomagok f. hó 5. és 15-dike között bármely számú tábori postára feladhatók. Sulyuk 5 kilogrammig, terjedelmük minden irányban 60 centiméterig" terjedhet. Viteldíj 60 fillér. Csomagolni lehet téli ruházaton kivül nem romló élelmi cikkeket is (szalámi, sajt, szardínia, szalonna stb). Csomagoláshoz viaszos vásznat vagy ládát kell használni.
