Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-12-06 / 98. szám

állapította meg külön Nyíregyháza város és külön a vármegye többi részére ; Nyíregyházán: Avmegyében: Buza . . . . . . 39 K — f. 38 K — f. Rozs . . . . . . 29 s 50 „ 28 „ 50 „ Árpa 23 „ — „ 22 , — , Tengeri (1914. évi) . . 18 „ — , 17 , — , Búzaliszt 0-ás . . . 65 , 32 „ 63 „ 65 , Főzőliszt 61 „ 42 , 59 „ 85 „ Simaliszt . . . . . 47 , 58 , 46 „ 36 „ Kenyérliszt . . . . , 45 „ 79 „ 44 „ 61 „ Rozsliszt 39 „ 91 „ 38 B 56 „ Árpaliszt . . . . . 36 „ 29 „ 34 „ 72 „ Tengeriliszt . . . . 26 „ 10 , 24 „ 65 „ Burgonyaliszt . . . . 37 „ — „ 37 „ — Ä Ezek a legmagasabb árak a folyó évi december hó 10-töl kezdődőleg lépnek életbe. E naptól íogva ezeknél ma­gasabb árakat követelni tilos és büntetendő cselekmény. Sajnos, mint a megállapitott leg­magasabb árakból, látszik, a maximális ármegállapítás meglehetősen elkésett. — Október utolsó és november első heteiben az árakat már annyira felcsigázta a lelki­ismeretlen spekuláció, hogy ezekből a hatósági szabályozásokból azoknak lesz a legnagyobb haszna, akik jó előre össze­vásárolták a terményeket. Sajnálattal nélkülözzük a kicsinyben való ármegállapítást, mint ez másutt meg­történt. Mert hiszen ezek az árak csak a nagyban, métermázsánkint való adás­vételre vonatkoznak. A fogyasztók még mindig ki vannak téve a kicsinyben való beszerzésnél a lelkiismeretlen eladók kényekedvének. Á névnapok elmaradása. A háború miatt elmaradnak a megszokott zajos névnapok. Más években igy a tél köze­ledtével Mihály napkor, Erzsébet napkor, András napkor és más ilyen természetű nevek napján víg társaságok gyűltek össze. Egyik-mmásik nevezetesebb névnapon valóságos népvándorlás indult meg városszerte. Különösen Nyíregyházán fejlődött ki a legutóbbi évtizedekben az a — talán nem is egészen jó — szokás, hogy a névnapok alkal­mából boldog-boldogtalan feljogosítva érezte magát „az ünnepelt" házának fölkeresésére. Némely családoknál viszont pontos nyilvántar­tást vezettek arról, hogy ki jelent meg, ki maradt el ? Örültek a megjelenőknek s számon kérték az elmaradottaktól elmaradásuk okát. Eleinte csak egy-egy pohár pálinka, egy­két pogácsa erejéig látták szívesen a köszön­tőket. Megindult azonban a verseny ezen a téren is. Az édesített és nem édesített égetett szeszes italok mellé csakhamar napirendre került a sör, a bor. A szerény, de ízletes pogácsa háttérbe szorult a mind jobban szaporodó sültek és íőttek mellett, A különböző hideg és meleg ételekből egész lakmározások kerültek ki. A háziasszony napokkal előre készült, hogy vendégei előtt valahogy szégyenbe ne marad­jon. A névnap lezajlása után aztán megint napokba került, mig minden rendbe jött. Most a háború miatt elcsöndesedtek a névnapok. És jól van ez igy. Mikor vitéz katonáink odakint a harctereken, va^y a kór' házakban szenvednek mindnyájunkért, mi, akik idehaza vagyunk, ne vigadjunk, ne dúslakod­junk minden jóban. Minden érzésünk, minden gondolatunk csak cfeléjük irányuljon most. Azt pedig, amit az ilyen vig névnapokon elfo­gyasztottunk volna, adjuk oda szintén nekik. Ha természetben nem tehetjük, adjuk oda az árát. Minden áldozatkészségünkkel az ő szen­vedéseiket igyekezzünk enyhiteni. Nem kevés bátorság kellett itt nálunk ahhoz, hogy a megszokott névnapi vigálmakat felfüggesszük a háború tartamára. Dicsérjük az eszét és bátorságát annak, aki megkezdte s azoknak is, akik folytatják. Hadifoglyok, eltűntek hozzátartozóinak. Ha valaki kérdezősködéssel fordul hiva­talunkhoz, szíveskedjék mindenkor a keresett hadifogoly teljes nevét, rangját és ezrede számát ismételten megírni, mert hivatalunk a levelek­ből kiírja a kutatáshoz szükséges adatokat, a leveleket azonban ilyen elintézés után nyilván nem tartja. Mindenkor olvasható aláírást és a kérdezősködő lakcímének pontos közlését kérjük. Felkérjük egyúttal, hogy abban PZ esetben, ha a hadifoglyok kipuhatolása érdekében már előzőleg tett Írásbeli megkeresése után, tehát időközben a fogoly hol- és hogylétéről feltét­lenül megbízható úton-módon értesült volna, ezen körülményt a hadifogoly teljes címének, tartózkodási helyének (ország, posta stb)., vala­mint annak megjelölésével, hogy mily uton, kinek közbenjárásával vette az értesítést, kutatá­saink kiegészítése és megkönnyítése végett ve­lünk sürgősen közölni szíveskedjék. További tájékoztatás végett közöljük, hogy a hivatal csakis akkor közvetíthet szerb vagy orosz fokságban levő hadifoglyok részére leve­leket, ha a feladók a hadifoglyok cimét pontosan ismerik. Ez esetben a levélboriték címzési olda­lának közepére a hadifogoly neve és rangja, a a boríték alsó bal sarkára a helység neve és a tartózkodási helyre vonatkozó egyéb adatok, felső bal sarkára pedig: „Prisonnier de guerre" (hadifogoly) latin betűkkel irandó. A levélboriték alsó jobb sarkát üresen kell hagyni oly célból, hogy oda a hivatal a helységnevét cirill betűk­kel írhassa. A boríték hátsó lapjának felső részére a levél feladójának pontos címe irandó. Az ekként kiállított levelek, amelyeknek tartama csakis családi vonatkozású lehet, nyitott borítékban, minden postabélyek felragasztása nélkül, a hiva­talnak továbbítás céljából átadandók, illetve beküldendők. Utóbbi esetben a fenti módon kiállított és nyitott borítékba helyezett leveleket egy másik borítékba hell helyezni és azt a posta utján, súlyának megfelelő bélyeggel el­látva, a hivatalnak be kell küldeni. A hivatal gondoskodik arról, hogy a hadifoglyokhoz inté­zett levelek cenzuráltassanak, és az orosz, illetve a szerb Vörös-Kereszt Egyletek révén a hadi­foglyoknak továbbittassanak. Miután 3—4 hétig tart mig a hadifogoly a levelet megkapja, a gyakori levelezés céltalan. Tábori levelezőlapokat orosz vagy szerb fokságban levő hadifoglyokkal való levelezésre használni nem lehet. A posta közvetlenül még nem továbbithatja a hadifoglyoknak szánt leve­leket; teljesen céltalan tehát ilyen leveleket a levélgyüjtőszekrénybe helyezni. A hivatal pénzküldeményeket egy-egy hadi­fogolyrészére esetről-esetre legföljebb 300 K-ig és csak akkor közvetíthet, ha a hadifogoly szerb vagy orosz hadifokságának cime ismeretes és ha a hivatallal a hadifogoly rangját és a feladó cimét is közlik. Szerbiába korona értékben, Oroszországba pedig papirrubelekben kerül fela­dásra a pénz olyformán, hogy a hivatal jegyzék kíséretében a pénzküldeményeket bankjegyek­ben elküldi a szerb, illetve az orosz Vörös­Kereszt Egyletnek s ezeket az egyleteket meg­kéri, hogy az átvett pénzősszegeket a megadott cimekre továbbítsák. A hivatal természetesen csak azért vállalhat felelősséget, hogy az általa küldött pénzösszegeket a szerb, illetve az orosz Vörös-Kereszt Egyletekhez továbbítás céljából el fogja küldeni. Csomagokat a hadifoglyok részére egyelőre még nem lehet küldeni. Telefonon a hivatal felvilágosításokat nem ad. Oly célból, hogy ismerőseit az eljárás megindításáról kellően tájékoztathassa, tudo­mására hozzuk, hogy ha valaki arra akarja kérni a hivatalt, hogy kutassa, nem esett-e hadi­fogságba valamelyik családtagja, ez esetben hivatalunkhoz levelet kell intézni, amelyben föl kell tüntetni az esetleg hadifogságban levő egyén nevét, rangját, azt, hogy melyik ezrednél, századnál stb. szolgált, születési évét és helyét, továbbá azt, hogy az utolsó hir róla honnan és mikor érkezett vagy hol látták utoljára, sebesül­ten tünt-e el és hogy a bevonulás alkalmával a déli vagy az északi harctérre vonult-e. Ugyan­abban a levélben az érdeklődő nevét és lakását is fel kell tüntetni avégből, hogy a hivatal az esetben, ha a hadifogoly hollétét megállapította, az érdeklődőt értesíthesse. Ilyen leveleket kellően fölbélyegezve a hivatal cimére kell küldeni, de ahhoz válaszbélyeget csatolni nem kell, mert a hivatal a választ portómentesen megadja. Hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatal, Budapest, IX. Köztelek-utca 8. sz, II. em. (Köztelek.) Uj DONSÁGOK. Telefon 139, szám Ipgr* Mai számunk 8 oldal. A lapkihordásra vonatkozó pa­naszokat kérjük azonnal tudatni kiadó­hivatalunkkal. Telefon 139. — A vármegyei tisztviselők mandá­tumának meghosszabbítása A vármegyei választott tisztviselők megbízatása, melyet az 1913. évi LII-ik törvénycikk az 1914, évi december hó 31-ig meghosszabbított, abban a reményben, hogy eddig az ideig a vármegyei közigazgatás tervezett reform­járól szóló törvényjavaslat törvénynyé lesz, ez év végén lejárt volna. Minthogy azonban az időközben beállott háborús viszonyok miatt az országgyűlés is szüne­tel s a vármegyei reformra sor nem ke­rülhetett, a kormány a november hó 25-ikére összehívóit országgyűlés elé olyan értelmű rövid törvényjavaslatot terjesz­tett, amely szerint a vármegyei tisztvise­lők megbízatása a törvényhozás ujabb intézkedéséig, de legfölebb az 1915. év végéig meghosszabittatik. A képviselőházi tárgyalás során gróf Andrássy Gyula fel­szólalására s a kormány hozzájárulásával a javaslaton az a változtatás történt, hogy a megbízatás a törvényhozás ujabbi intéz­kedéséig és legfölebb az 1916. év végéig hosszabbittatik meg. Az időközben netán megüresedő állások az eddigi törvény szerint fognak betöltetni, azonban az uj tisztviselők megbízatása is csak addig terjed, mint a többi tisztviselőké, — A kisvasutak közgyűlése. A nyiregy­házavidéki kisvasutak rt. szombaton d. e. 10 órakor rendkivüli közgyűlést tartott Mikecz Dezső alispán részvénytársasági elnök vezetése alatt. A rendkivüli közgyűlésnek egyetlen tárgya volt, a lemondások folytán megüresedett igaz­gatósági helyek betöltése. A közgyűlés Jármy Márton helyére Kótaj község kijelölése alapján Jármy Menyhért kótaji földbirtokost, a Tolnay Kornél helyébe pedig dr. Ullmann Andort, a „rt. villamos és közlekedési vállalatok számára" cég uj vezérigazgatóját választotta meg; — Dohánybeváltási határidők. A folyó évi termésű dohány beváltására a dohányjöve­déki központi igazgatóság a következő határ­időket tűzte ki: Nyíregyházán, Nagykállóban és Kisvárdán december 14-től február 27-ig, Hajdudorogon pedig december 9»tői február 27-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom