Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-11-26 / 95. szám
Miben rejlik a németek titka, hogy ők mindezekre képesek? Egyszerű a felelet. A németek titka a fegyelem! A fegyelem, amit a szülők beoltanak kicsiny gyermekeikbe. Az iskolákban tovább fejlesztik a tanítók, azok a tanítók, akik a szülőket már fegyelemre nevelték. Az életbe kikerülő nemzedékbe már szinte kiirthatlanul van beleplántálva a fegyelem, a kötelességérzet, a kötelességteljesítés tudata és az arra irányzott akarat. Rendőrállamnak csúfolták sokan Németországot ezért a' minden téren megnyilvánuló fegyelemért. Az egyéni szabadság korlátozását is vélték sokan felfedezhetni benne. Pedig csak a rend kérdése volt. Azé a rendé, melynek szeretete összeforrott, eggyé lett mindennel, ami a német. Azé a rendé és fegyelemé, mely hadba küldi a fegyverfoghatókat, mikor veszélyben forog haza, a német nemzet. Amely halálig vitézül fogja védeni a csingtaui erődöket. Amely szüli a Hindenburgokat és Weddingeket. Amely eleve kizárta annak a lehetőségét, hogy a német gazdasági és pénzpiacot a háború kitörésével pánik lephesse meg. Amely lehetővé teszi, hogy a német seregek mozdulatai a géphez hasonlók. Amelynek következtében nem futotta el a rémület az országot, mikor az orosz hordák beszáguldottak Poroszország keleti részeibe. Ez a fegyelem a németek titka. Ezt kell tőlük nekünk is elsajátitanunk. Ez a feladat vár a mi iskolásainkra, a mi tanítóinkra a haboru után. Mert az iskolák azok a nevelő intézmények, amelyekből a németek fegyelme kisajadzott és immár sudár fába szökkent. A hadjárat után kétszeres gonddal legyünk iskoláinké irányában és kétszeres szeretettel az azokban alkalmazott tanitóink iránt. A német példa megmutatja, hogy nem üres frázis ez, hogy az iskolákban rejlik a jövő ! Hat millió hadikölesön. Nyíregyháza jegyzései. Szabolcsvármegye az elsők között. Az, a nem várt érdeklődés, amely az egész országban megnyilvánult a hadikölesön jegyzése iránt — nem várt eredményeket teremtett. Az első kísérlet fényesen bevált. Talán az első lépés ez, azon az utou, amely a nagy, gazdag Magyarországba vezet. És az egész országban az elsők között foglal heiyet Szabolcsvármegye és Nyiregyháza város. Megértették. S ha maradt is még sok pénz, sok ládafiában, — azt is csak annak tudhatjuk be, hogy az első lépés — bátortalan ! Nem is állott elég idő rendelkezésre, hogy ami tartózkodó, vagyonos népünkkel, annak egész rétegével meg tudtuk volna értetni, hogy itt nemcsak hazafias kötelességről, de jó üzletről is van szó. Sőt már ma jöttek hozzánk gazdáink közül, hogy nem lehetne-e meghosszabbítani a terminust, — mert a gazdasszonyok is gondolkodnak már a jegyzésről. „Pedig annak van pénzei", — az urától elrejtett külön kasszája. Megmagyaráztuk, hogy ezen most már tul vagyunk. * * * Nyiregyháza városában jegyzett összegről tájékozva vagyunk. Az összeg tekintélyes: mintegy 4 és fél millió korona. A vármegye jegyzése még nem is lehet a kezeink között, de a jelekből és az eddig be érkezett jelentésekből ítélve az is meghaladja a másfél milliót, mikor Kisvárda maga körülbelül 1 millió koronát jegyzett. * * * A Nyiregyházi Takarékpénztár-Egyesületnél 2.613,550 koronával zárult a j^gyzesek öszszege, — az egyesület maga 250,000 koronát, az igazgatóság tagjai 151,000 koronát, a tisztviselők és szolgák pedig 20,000 koronát jegyeztek. A jegyzésben az egyesület érdekköréhez tartozó Dombrádi népbank r.*t., Gávai takarékpénztár r. t., Rakamazi takarékpénztár r.-társaságok és ezen intézetek betevő közönsége is szép összegekkel vettek részt. * * * A Szabolcsi Agrár Takarékpénztárnál 833,000 korona jegyzés történt. A Szabolcsi Hitelbanknál összesen jegyeztetett 411,450 korona. * * * A Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaságnál 141,100 korona jegyzés történt. * * * Népbank Részvénytársaságnál 80,000 korona jegyzés történt. Ebből az intézet jegyzése 5000 korona. * A Nyiregyházi Általános Hitelintézetnél 146.000 koronát jegyeztek. Az intézet jegyzése 10,000 korona. * Az Osztrák-Magyar Bank helybeli fiókjánál 29,950 koronát jegyeztek. * M. kir. posta- és távirdahivatalnál 13,100 koronát jegyeztek. * A többi 'jegyzésekről a következő értesüléseink vannak : 400,000 koronát jegyeztek: Szabolcsvármegye törvényhatósága, Nyíregyháza város. 110,000 koronát jegyzett Farkas Bálint kir. törvényszéki biro Beregszász. 100 000 koronát jegyeztek gróf Dessewffy Dines, Marianna és Bela, Királytelek. 70,000 koronát jegyzett dr. Meskó László. 50,000 koronát jegyzett a nyíregyházi ág. ev. egyház. 40,000 koronát jegyzett Jármy Miklósné Eperjeske. 40,000 koronát jegyzett nyíregyházi jótékony nőegylet. 30,000 koronát jegyzett Klár Gusztáv, Lipíay J *nő, G-sengery Kálmán. 25.000 koronát jegyeztek Bozsán Vilmos Budapest. Nyíregyházi Termény- és Áruraktár r. t., S/.abolcsvármegyei gazdasági egyesület. 20,000 koronát jegyeztek nyíregyházi ág. ev. főgimnázium, Várallyay Ferenc, Schreiber Lipót Szatmár, Mikecz „Dezső és neje, Nvírvízszabályozó társulat, Kálmán Géza, özv. Zucker Henrikné. 16,000 koronát jegyzett Nádasi György, 15,000 koronái jegyzett Tiszai ág. ev. egyházkerület. 15,000 koronát jegyeztek Lipták Zsuzsánna és Demecser kö/ség. 13800 koronát jegyzett Eszenyi Jenő Tornyospalc*. S alatta Eminém édesen pihenjen. Az imám-effendit pedig kérjék szépen, Hogy úgy néha-néha az Isten nevében Mondjon egy-egy imát Eminém lelkiért, S áldja meg az Isten a szívességiért. Oszmánékat pedig köszöntetem szépen. Szádikot meg Haszant hasonlatosképen Köszöntetem . . . Vége szakadt itt a szónak, Mert hegyen és völgyön ércharsonák szólnak „Fegyverre! Fegyverre!* Memis a levelét Inge alá rejti s kapja a fegyverét. Újra kipirul két halovány orcája : Ki az imént látta nem ismerne rája. Ezer ágyú torka bömböl Mint megannyi bősz oroszlán, Ezer villám csattogása Száguld végig bércen rónán. Reng az ég és reszket a föld Mint ha volna végitélet, Csak a török nem rendül meg: Az ő szíve ettől éled Ezer ágyú bömbölése Ezer villám csattogása Semmi akkor, ha felhnngzik Az ő csata-kiáltása; „Alláh, Alláh!" e szó harsog Hegyen völgyön fel az égig, S a jó török vitézeknek Arca lángol, szeme fénylik. „Alláh, Alláh" kiáltással Rohannak ők a csatába : Mindannyinak egy istene, Egy élete egy halála. S mikor Oszmán hős népének Csatakiáltása harsan, Széles földön nincs az a nép, Ki megállna véle harcban, Ágyúdörej, golyózápor Gyerekjáték a szívének : Szuronyt szegez és úgy rohan Egyenest az ellenségnek. E nép, mint az égi üdvöt, A halált is csak úgy várja, Vitézségben, dicsőségben Nincsen is a földön párja. Elhallgat az ágyúk torka, Kialudt a puskák tüze ; Most kezdődik a hadd el hadd: Fel van minden szurony tűzve. „Alláh, Alláh!" hangzik ismét Hegyen völgyön fel az égig, S a jó török vitézeknek Arca lángol, szeme fénylik. Úgy dübörög, úgy morajlik Az öreg föld lábuk alatt : Az ellenség nem állhatja Rohamukat és megszalad. Memis a csatában mindig előljára — Halálmegvetésken sohasem volt párja, — Hogy rohamra keltek, egyszer csak elébe Odalebbent a jó Eminének képe. Mintha napsugárból, tavaszi szellőből Volna szőve, úgy szállt le a magas égből. Lebegett előtte, messze, messze, messze, Mintha hívogatná, hogy őtet kövesse. Memis tárt karokkal sietett feléje S úgy csapott egy golyó éppen a szívébe. Elszállott a lelke egy lehelletével S úgy tért hitveséhez végrendeletével. Megjegyzés. E költemény szerzője, Ali Ekrem bej, a rodostoi Kemál bejnek fia, az élő törők költök közt a legkiválób ak közül való. Ezt az alkotását különösen nagyra tartja és mikor annak idején Konstantinápolyban, mikor vendége voltam, elszavalta előttem, azt mondotta, hogy az eset tényleg megtörtént egy anatóliai bakával a török—görög háborúban (1897;. A „Memis" név a „Mehmed l i-nek éppen olyan kicsinyítő, becéző formája, mint a magyarban „Ábris" az Ábrahám névnek stb. Hósapta-gyapjufoiial legjobb minőségbeli, hazavonultak részére meleg alsó-ruhák, keztyük, harisnyák, has-, tórd- ós ópinalegítők szvet* terak, kötött kabátok stb. a legnagyobb választókban kaphatók női- és férfi-divatáruházában Telefon: 12 9. sz.
