Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-15 / 92. szám

cukorrépa termelő gazdaságokat kivéve a munkáshiány miatt fenakadás nem mutat­kozott. A községi képviselet választás alá eső tagjai fele részének megbizatása ez év végével lejárván, intézkedtem, hogy a képviselőtestületi tagok megválasztása akadálytalanul még ez év folyama alatt megtartassék, s mindazon járá­sokban, hol a járási főszolgabirák elfoglaltsá­gukra való tekintettel a választások vezeté­sében akadályozva vannak, előterjesztésükre elnök helyetteseket neveztem ki. A szeptember hóban fellépett ázsiai kolera elfolytására — mint már bejelentettem — minden lehetőt megtettem. A szigorúan alkal­mazott elkülönítés és fertőtlenítés mellett sikerült a betegségnek terjedését megakadályozni, úgy­hogy az elmúlt hónapban is szórványosan lépett fel e betegség es pedig Nyíregyházán, Tiszadada, Tiszadob és Oros közsegekben. Nyíregyházán 19-en betegedtek meg, ezek közül volt 14 katona, 2 galíciai menekült, 1 járvány­kórházi ápolónő és 2 napszámos asszony. Ily módon a Nyíregyházán előfordult esetek közül csak kettő volt a polgári lakosság közül való. Az utóbbi napokban Bujon kettő, Ibrányban a Feketehalomtanyán 1 betegedés történt. A megfelelő intézkedések mindkét helyütt szigo­rúan végrehajtattak, ugy hogy a mai napig bár a betegség jelentkezése óta 8 nap telt el a jelzett helyeken ujabb eset nem fordult elő. Ezen eredménysk remélni engedik, hogy a járvány terjedése meg lesz gátolható. Végül őszinte örömmel jelentem be, hogy a törvényhatóságnak az 1913 év március hó 12. napján tartott közgyűlésében az uj görög kath. püspökség székhelyének Nyíregyháza vá­rosában leendő felállítása iránt megindított mozgalmát teljes siker koronázta, amennyiben a székhely végleges megállapítása után az uj görög kath. püspök székhelyét Nyíregyházán már el is foglalta. Amidőn tehát e tényt bejelentem és a fö­lött hazafias örömömnek adok kifejezést, meg­vagyok győződve, hogy ezen uj egyházi intéz­mény teljes mértékben beváltva a hozzáfűzött reményeket magyar szellemben fog a hitélet és népoktatás terén a legszebb eredményekkel mű­ködni, jelentős tényezője lesz e téren várme­gyénk és Nyiregyháza város közéletének és vármegyei székvárosunk föllendülésének egyéb­ként is jelentős tényezőjét képezendi. Fejér Imre tiszti főügyész jelentése szerint, október havában 7 fegyelmi ügy volt folyamat­tan, rendbirságolás két esetben fordult elő. Dr. Dohnál József tiszti főorvos jelentése szerint október havában 743 egyén halt el, 374 fi és 369 nő, ezek közül 428 volt 7 éven alóli gyermek. Rendőri hullaszemle volt Fényeslitkén ön­akasztott nő, Ibrányban véletlenül vizbefult kis­leány és Nyíregyházán vizbefult fiu hulláján. Törvényszéki boncolás 5 esetben volt; Nyíregyházán hasbalőtt férfi, Nyirgyulajban el­vetélt magzat, Nyírtasson fejbelőtt férfi, Nagy­halász és Nyíregyházán vonat által elgázolt férfiak holttestén. Sefesik József Mr. pénzügyigazgató jelentése szerint az adózási viszonyok október havában a következők voltak : befizetési eredmények egyenes adóban: mult havi hátralék a folyó évi előírással együtt 3.645.679 K 87 f, erre fizet­tetett 1914. évi október hóban 174.731 K 81 f, 1914. január—szeptember hóban 1.699,662 K 87 f, összesen 1.874.394 K 68 f, hátralék 1.771,285 K 19 f, összehasonlítva a befizetési eredményt az elmúlt év hasonló időszakának eredményével a folyó év október havának ered­ménye 87,289 korona 35 fillérrel, a január­október havának eredménye pedig 292.761 ko­rona 50 fillérrel kedvezőtlenebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt, ami annak tulaj­donitható, hogy a hadbavonult adózókkal szem­ben köztartozásbeli hátralékaik miatt törvényes kényszer eszközök nem alkalmaztatnak, de más adóhátralékosofckal szemben is akkor, ha a kincstár érdeke veszélyezett és ha a végrehaj­tás keresztülvezetésétől megfelelő eredmény vár­ható. Hadmentességi dij a mult évi hátralék a folyó évi előírással együtt 182.679 K 15 f, erre fizettetett 1914. október hóban 4577 K 50 f, 1914. január—szeptember hóban 31,90/ K 47 f, összesen 36,484 K 97 f, hátralék 146.194 K 18 f. Dr. Wilt György Jcir. tanfelügyelő bejelen­tette, hogy Komlóssy Blanka kisvárdai állami polgári leányiskolái tanítónő áthelyeztetett Ma­gyaróvára és helyére jött Weichert Olga. Ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy polgári leány­iskoláink szorgalmasan készítik a katonai ruha­nemüeket. A vk. miniszter ur a belügyminiszter úr­ral egyetértőleg intézkedett, hogy az iskolák működése e nehéz időkben is állandó legyen. Az iskolafentartókkal egyetértőleg mindent el­követnek, hogy az iskolákban a tanítás ne szüneteljen. Mindenütt helyettesről gondoskodni alig lehet, mert ezidőszerint 172 tanitó van távol (2 állami, 36 róm. kat., 22 gör. kath., 69 ref., 21 ág. h. ev., 6 izr., uradalmi 3, köz­ségi 13). A mezei munkát szemelőtt tartva, október hónapban sok helyen szünetelt az is­kola és az iskolai mulasztásokat, illetőleg ugy az isk. gondnokságok, iskolaszékek, mint a köz­ségi elöljáróságok humánusan jártak el és eddig bírságolás nem történt. Pöppel Gyula Mr. müszaM tanácsos beje­lentette, hogy az állami, törvényhatósági és vámos közútak, valamint azok tartozékai jó­karban vannak. A debrecen—nyírbátor—beregszászi állami közút épitési munkái befejeztettek s a közút a forgalomnak átadatott. A kótaj—buj—gávai, vencsellő—sárospataki és ujfehértó—hajdudorogi törvényhatósági köz­útak, valamint a taktaközi és büdszentmiháiy— polgári, valamint utóbbinak tiszabüd—korniss­tanyai részének épitési munkái folyamatban vannak. Nyíregyházán megkezdetett 50 barakból álló megfigyelő kórház épitése. Dísz-sírhelyei a hősöknek! I Gyilkos csatákban megtorpant, hontvédő hősi daliák hazakerülő vonagló testéből itt száll el a lélek . . . Pikákkal átszúrt, kardokkal meg­vagdalt, golyókkal megroncsolt életdús testek szintvesztett ajkait itt csókolja utólszor a bal­zsamos honi szél, mely izenetet hoz bánatos anyáktól, siró hitvesektől . . . elárvult gyer­mekektől . . . Az anyaföld szomorú röge, tompa dübör­géssel hull a hősök egyszerű koporsójára, s a nemzet gyászfakasztotta könnyei közepett egyre szaporodnak a jeltelen néma sirok, melyeknek rideg, elhagyott, puszta sorai ép oly hallgata­gok, mint a mélyükön nyugvó hőshalált haltak, akik éltüket áldozták e honért, s akiknek már semmi közük többé a földi léthez ... Rohanó idők új évtizedei során, a bús enyészet sötét fátylai ráborúlnak a hősök hant­jaira, kiknek élte árán: szabad, diadalmas, s nagy lesz a magyar; — s a temetőhelyek új sírjaiban békés unokák, a hősök porában lelnek nyughelyet — s míg az egykori csatamezőkön a jámbor földmivelők levett kalappal szántják a vérrel áztatott, szent földet, s míg az országút vándora könnyes szemekkel halad át gyászos emlékű, szomorú téreken — addig a városok­ban elfelejtik majd a névtelen hősök néma em­lékeit, elhagyott sirdombjait . . . Késő utódok, kiknek lelkeikben a honsze­retet mellett — boldog időkben — nagy hála ébred majd a ma hősei iránt, akik majd átér­zik e kornak tengernyi kínját, akik majd idé­zik a történelemből: tíznapos nagy csaták ki­mondhatatlan szenvedéseit, sok ezer halálát, — keresni fogják majd a névtelen hősök emlékeit és bizonytalan tapogatódzás után annyit tud­nak majd csak: „ide is, oda is temettek katonát — Ezek az utódok megvádolnak majd bennün­ket, kik nem vagyunk eléggé kegyeletesek, kik minden áldozatok hozása mellett még elmulasz­tottunk valamit. Elmulasztottuk, hogy a jeltelen, néma síro­kat örök nevezetességű, nagy emlékekké avas­suk ! Elmulasztottuk megtenni az intézkedéseket, hogy a nekünk és utódainknak hazát, szabad­ságot és nemzeti nagy létet adó titánok drága emlékei el ne tűnjenek; és névtelen hősöket csinálunk azokból is, akiknek tudjuk is neveit! Miért ? Talán nein érdemlik meg ők, hogy mink és utódaink örök glóriát fonjunk hősi fejük köré ? Talán nem érdemlik meg ők, hogy nyugvó tetemük porló csontjaihoz elzarándokolhassanak szeretteik, hogy húlló könnyeikkel öntözzék meg a drága hantokat ? És talán nem érdemlik meg ők, kik a ma háborújában a kultúra létéárt haltak hőshalált, hogy mink kultúremberek a jövő részére megörökítsük az ő emlékeiket ? ! Dehogynem! Ők, kik e honért, a kultúrá­ért és miértünk mindent áldoztak, — e hontól, a ma kultúrájától és mitőllünk mindent meg­érdemelnek. És ennélfogva törekednünk kell arra, hogy a mi nagyháborúnk névtelen hősei csak azok legyenek, kik a csaták öldökM tüze közepett, a csatamezőkön sóhajtják az u tolsót, kiknek drága testei ellenségeink gyilkolása során ott hullanak el, s akiket ott, a véres, bús me­zőkön vagyunk kénytelenek elföldelni. Akik azonban itt, közöttünk, a városokban lévő kór­ágyakon húnyják le fénytelen, bágyadt szemei­ket, azoknak a kórházak nyilvántartási könyvei­ből jegyezzük föl nevét, temessük őket külön, mint a mi halottainkat díszsírhelyre, s jegyez­zük fel neveiket! Kezdeményező lépések ez ügyben — úgy tudjuk — egyes helyeken már történtek is. Mi ezt szerény véleményünkkel tovább fejlesztve — Városunk vezetőihez fordulunk és kérjük őket, hogy vegyék kezükbe e kegyeletes ügyet; jelöljenek ki a városunkban elhunyt hős katonák sírhelyei részére a temetőben egy külön helyet, s hasonló intézkedések megtétele végett keressék meg a testvér városokat és községeket! Tegyük meg kötelességünket, legyünk mél­tók az elesettekhez, hozzuk meg e csekély ál­dozatot a hősök szomorú emlékének — s állít­suk fel a véres, nagy idők borzalmas napjai­nak örök emlékeit, hogy az utókor hálátlanság­gal és figyelmetlenséggel ne vádolhasson ben­nünket, s hogy a jövő generációk serdülő ifjai hősök porai felett emelkedő emlékek mellett, könnyes szemekkel tanúlják meg tisztelni, be­csülni elődeiket, hogy ott lobbanjon lángra ereikben az ősi szittya vér — s ott verjen gyöke­ret ifjú sziveikben a tudat, hogy ezt a szent földet, a hármas bérc és négy folyó hónát, magyarok hazáját, minden ellenséggel szemben, minden időben meg kell védenünk! K. K. Mezőgazdaságunk. — Hivatalos jelentés. — A kedvező Őszi időjárás lehetővé tette, hogy gazdáink a megfogyatkozott munka és igaerő dacára, ha lassan is de befejezhessék az őszi vetési és betakarítási munkálatokat, mely utóbbi is egyes nagyobb cukorrépa termelő gazdaságot kivéve a befejezéshez Közeledik. A beérkezett adatokból most már meg­állapítható, hogy a vármegye folyó év termés eredménye kat. holdanként búzából 568, rozs­ból 632, zabból 619, tengeriből 710, burgo­nyából 5620, cukorrépából 9760 kgr. volt és igy a folyó évben kat. holdanként búzából 120 kgr. rozsból 84 kgr. árpából 75 kgr. zabból 1 kgr, tengeriből 3 kgr. cukorrépából 2880 kgr-al kevesebb, mig a burgonyából 2000 kgr-al több termett, mint az 1913. évben. E gyenge tér­méseredményünknek lehet tulajdonítani, hogy gazdáink a négy főkalászosból ma már alig számbavehető készlettel rendelkeznek. Káposztatermésünk közepesen sikerült, de súlyosan érinti a termelőket, hogy az elszállítás nehézségekbe ütközik, ennek lehet tulajdonítani azon körülményt is, hogy a burgonya iránt a kiszedéskor megindult élénk kereslet is meg­csappant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom