Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-12 / 91. szám

A Szabaicsvármegyei K5zségi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán ős szwnbaton este. «fgfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tór soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Ä szent cél ér Tisztító förgeteg a hadak útja. Égig harsogó vihar, amely az emberiség közös kincseit fenyegető népeket elsöpri a föld színéről, mint akik érdemtelenek voltak az országlás dicsőségére, de utána békés hajnal derengése között, tisztult levegő­ben, friss erőkkel támad fel az igazság és a nyugodalmas béke napja. Ily tisztító vihar, ilyen borzalmasan szép förgeteg vonul most végig a világon, mely eltiporja az álnokságot és képmu­tatást s tisztító tüzeket gyújt a hazugság várainak falai alatt. Az igazság fegyverei oldalunkon dicső győzelmeket hoznak és igy fogjuk megépíteni egy boldog nemzet létnek, évszázados becsületes munkának az alapjait. A haza minden segitő polgárának segítő kezére szükség van most. Kezek millió sokasága kell, hogy segítsen ebben az építő munkában — a boldog jövő alapjainak megépítésében. Kinek-kinek te­hetsége hivatása szerint illik most meg­mutatnia, hogy a hazaszeretet nem üres fogalom, hanem megtestesült valóság, hogy mindenki szerves része ennek az országnak, melyben él és léte feltételeit megtalálja. Fegyverbe hivta az állam a polgárait — és ők szívesen mentek és szívesen adják oda életüket és vérüket az itthon maradottakért. Azokért, akiknek a vál­laira a békés harcnak az a feladata ne­hezedik, hogy megteremtsék az anyagi eszközöket, melyek fegyvereinket diadalra segítik. Eme diadalmas szent cél érdeké­ben hadi kölcsönt bocsát nyilvános alá­írásra az állam. Hatalmas akciója ez az országnak, melynek sikere nem lehet ké­tes épen most, amikor mindenki tudja a célt, ismeri az eszközt s tudja, hogy hős íiaink csak ugy tudnak győzedelmesen átgázolni az ellenségen, ha élelmüket kellő mennyiségben pontosan kaphatják, ha az igazság golyóit fegyvereikbe mindig készen tarthatják és az idő viszontagsá­gai ellen melegen vannak vértezve. En­nek a nagy akciónak fontossága külsőleg is megnyilvánul abban, hogy az Osztrák­Magyar Bank és összes fizető helyei va­lamint minden postahivatal most először szerepelnek nyilvános aláiróBelyekként, karöltve az ország valamennyi adóhiva­talával nagy bankjaival és az Országos Központi Hitelszövetkezet valamennyi tag­jával. Felhívást bocsát ki a pénzügyi kor­mány az ország minden lakosához módot nyújtva arra, hogy részesedjék ugy az adakozásban, mint annak gyümölcseiben. Így kér kölcsönt a haza és mi érezzük, hogy most mindent oda kell adni. Busá­san fogja azt vissza fizetni, nemcsak azokban az erkölcsi értékekben, melyek egy győzelmes hadjárat után felbecsül­hetetlen mennyiségben áradnak az or­szágra és ezzel minden lakosára, hanem tényleges pénzben is, mert kivánatra tel­jes névértékben fizeti vissza a kölcsön adott összeget és ezen felül magas ka­matot (6%) térit meg minden évben an­nak, aki most tőkéjével hozzájárul a hősi küzdelem diadalmas eredményéhez. Ki mennyit adhat kölcsön a hazának — annyit ad, — de annyit adjon is. Akik megijedve a háború elején otthon tarto­gatták a pénzeiket, most vegyék elő nem csak a szent cél érdekében, hanem saját érdekükben is, mert oly kedvező feltéte­lek mellett helyezhetik el, amilyeneket soha sem remélhettek. Erre a célra a takarékbetéteket is ki fogja adni minden pénzintézet. — igy rendelkezik a kor­mány, de bizton ki adná hazafias köte­lességből is. Ötven korona lesz a legkisebb papir névértéke — és mégis felbecsülhetetlen értékpapír lesz az minden ember kezé­ben, mert a magyar polgárok áldozat­készségének, hazafias lelkesedésének és a biztos győzelembe vetett törhetetlen hit­nek lesz a bizonysága, nagy idők tanú­jele. Aki^nem a harcmezőn szolgálja most a hazát annak ez a papir lesz a nemesi levele arról, hogy megtette kötelességét az állammal szemben e nehéz időkben. Aki a szivével olvassa el a felhívást, mely hadi kölcsön jegyzésére buzdít, az nem csupán a fekete betűket fogja látni abban, hanem az ország lüktető szivét érzi majd benne — ha igazán érezni tud — és ima fog ki csendülni belőle arrló ; polgárok segítsetek megmenteni a hazát, mindnyájatok édes atyját-anyját — és ha igy érti meg mindenki, akkor oly hatalmas erő gyül majd össze, hogy a tisztító förgeteg — a hadak utja —győ­zelmes, rózsákat fakasztó hajnalban fog végződni és helyet ad az igazságos, békés munka tiszta napjainak. Sic /'• . * V A fenti cikket, melyet a miniszterelnöki sajtóirodától kaptunk közlés végett, a magunk: részéről még a következőkkel egészíthetjük ki. Aki a kibocsátandó hadikölcsönt pénzügyi szempontból veszi vizsgálat alá, könnyen meg­győződhetik arról, hogy a kölcsön jegyzése nem­csak hazafias cselekedet, hanem egyszersmind kitűnő üzlet is. A kibocsátandó járadéklevelek 6%-kosak. Ámde 100 korona névértékű járadék csak 97 korona 50 fillérbe kerül. Voltaképen tehát nem is 6, hanem 6 egész és 18 századrész zsázalé­kot jövedelmezuek. Köztudomásu, hogy a pénz­intézetek csak a legkivételesebb esetben adnak 6% betéti kamatot a betétek ufán. Jelenleg sem adnak 5, vagy 5 és y 2%-nál többet. Sőt a legtöbb esetben ennél is kevesebbet. A jára­dék jegyzése tehát sokkal előnyösebb, mintha a pénz betétként van elhelyezve. A 6% kamat úgyszólván örök időre biz­tosítva van. Mert hiszen maga az állam bizto­sítja, hogy a kötményezett kötvényeket 1920 november l-ig nem váltja be. Kétségtelen, hogy a háború után a pénzviszonyok ismét normá­lisak lesznek, az értékpapírok értéke emelkedni fog. Ha tehát az állam a 6%-os kötvényeket kedvező pénzviszonyok mellett konvertálás ut­ján be fogja váltani, akkor annyi kisebb ka­matú értékpapírt ad érte, hogy azok kamato­zása meg fog felelni az eredeti tőke kama­tozásának­További nagy előnye a kibocsátandó köt­vényeknek, hogy azoknak háromnegyedrésze értékéig az Osztrák Magyar bank lombard kölcsönt ad 5 és fél százalékos kamat mellett. Tehát egy fél százalékkal olcsóbban, mint amennyit maga a papir jövedelmez. Akinek te­hát időközben pénzre van szüksége, nem kell a papirt eladnia. Zálogba teheti olcsó kamat mellett. . Nem szabad végül megfeledkeznünk még egy körülményről. Arról, hogy a felveendő köl­csön hadi célokra fog fordíttatni. Tehát úgy­szólván utólsó fillérig itt fog elköltetni az or- » szágban. A pénz itt jön forgalomba nálunk. Itt vásárolnak azért a katonaság számára; a mi iparosaink, kereskedőink és gazdálkodóink ke­zebe kerül az vissza. Már csak ebből az egy szempontból is kívánatos, hogy a kölcsön jegyzése minél na­gyebb sikerrel járjon. Mennél több lesz a jegy­zés, annál több pénz kerül forgalomba. Mert a pénz megvan, csak elbujt a háború miatt. Mo^t előjöhet teljes bátorsággal. Feltétlen biztonság­ban lesz, mert hiszen az államnál jobb adóst elképzelni sem lehet. Megfelelő, sőt szinte vá­ratlan busás kamatozás van biztosítva. Egye­nesen oktalanság tehát, ha akinek pénze van, azt most erre a céíra befektetni elmulasztja. A háború következtében temérdek pénz jutott a termelők kezébe. Csak itt Nyíregyhá­zán rengeteg ezreket fizettek ki lovakért, ter­ményekért. Ezeknek legnagyobb része a láda­fiában hever. Gazdáinknak kellene tehát első sorban megmozdulnia a kölcsön jegyzése körül. Ezzel legalább megkezdenék a járadékokkal való gazdálkodást is, ami a nyugoti államokban már régi szokás. A mi gazdáink híresek takarékosságukról. De eddig minden pénzüket földvásárlásra és lovak szerzésére fordították. A föld pedig nem nő, ellenben a népesség szaporodik. J.deje volna hát, ha gazd.áink más téren gyümölcsöztetnék fáradságuk gyümölcsét. Erre itt van most a legkedvezőbb alkalom. A hadifokságban levők leveleit, pénzét, postaküldeményeit a következő cimen kell feladni: „Gemeinsammes Centralnackweise-Bureau Hilfs-und Auskunftstelle des ßoten Kreuzes Wien, I. JaMmirgottes-Strasse 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom