Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-22 / 85. szám

Mit tegyünk, i A reánk kényszeritett nagy mérkőzés, amelyben a magyar nemzetnek életképessé­géről, akaraterejéről, egész erkölcsi értékéről kell tanúbizonyságot tennie s ezzel egy jobb és szebb jövő alapjait megvetnie, fokozott kötelességeket hárit az egész vonalon az itthonmaradottakra is. A háború szaporítja az elvégzendő munkát, fokozza a vállainkra nehezedő terheket s a munkáskezeknek, a terhet biró vállaknak nagy részét a harc­mezőre szólítja el. Az egész munkát az itthonmaradottaknak kell elvégezniük, a hadra­kelt munkaerejét nekik kell pótolniok. A rend­kívüli viszonyok okozta rendkivüli feladatokkal is megbirkózni kész friss tetterővel és azzal a felemelő tudattal kell mindenkinek, minden téren helyt állania, hogy ez a nagy erőpróba nemcsak a hadseregre, hanem az egész nem­zetre vár. Akkor, csakis akkor, ha mindenkit áthat ez a felfogás, s ha mindenki kettőzött buzgalommal igyekszik a cselekedetek terén hasznossá tenni magát, fogja a magyar nemzet a gondviselés által eléje állított nagy problé­mát hozzá méltóan megoldani. Különös nyo­matékkal kell érvényesülnie ennek a felfogás­nak a közegészségügy terén. Orvosi karunk nagy része elvonatott rendes foglalkozásától; a polgári hivatásuknak élő itthon maradt orvo­soknak száma a rendes egészségügyi szolgálatra is elégtelen; pedig a háború tetemesen fokozza a közegészségügyi szolgálat feladatait. Bárminő fokozott buzgalommal éljen is orvosi karunk hivatásának, a közegészségügy terén csak akkor lehetnek kielégítő állapotok, ha az egész társa­dalom az orvosok segítségére siet. Nem az orvost mellőző dilettáns buzgólkodás, többé­kevésbbé modernizált kuru^slás lebeg szemeim előtt. Az orvossal karöltve, az orvos vezetése alatt az ő munkáját kiegészítve kell a társa­dalomnak sorompóba lépnie. Lehetőleg minden községben, ahol elegendő számú orvos nem áll rendelkezésre, ki kell szemelni azt az egy vagy több alkalmas egyént, aki az orvos működésé­nek támogatására vállalkozik. Ezeknek nevét közhírré kell tenni, megmondani, hogy orvos hiányában hozzájuk forduljon mindenki, akinek betege van. Nekik kell az orvossal érintkezés­ben állniok, tőle olyankor, amikor személyesen nem jelenhet meg a községben, levél vagy telefon utasítást kérniök, orvosi látogatás alkal­mával pedig az orvost a betegekhez elkisérníök, hogy utasításait átvehessék s azoknak meg­tartását, a gyógykezelés pontos teljesítését s a betegség további lefolyását felügyelhessék. A régi magyar úrasszonyok nemes alak­jai elevenednek meg szemeim előtt, akikhez orvosságért, jótanácsért a hetedik falu népe is elzarándokolt, s akiknél a szakértelem hiányát sokszor pótolta a nép rendületlen bizalma s a nagyobb tekintély, amely meghagyásaikat övezte. Ugyanezt a szolgálatot tudományosabb alapon, tehát célszerűbben, hatékonyabban hajthatja végre a jelenlegi társadalom, amely nem orvos nélkül, hanem az orvos felügyelő és végrehajtó bizalmi közege gyanánt gondozhatja betegség­től sújtott embertársait. Fokozott mértékben lép ez áldásos munka jelentősége járványok­alkalmával előtérbe, legnagyobb mértékben pe­dig a kolerajárvány leküzdésekor. E járványnak borzalmas volta kizárólag a társadalom hanyag­ságában, ijedtségében s az óvintézkedések el­mulasztásában rejlik. Amilyen szertelen pusztí­tásokat okozhat ott, ahol emberi értelem és emberi akarat útját nem állja, céltudatos mű­ködéssel épen olyan feltétlenül megzaboláz­ható. Nincs egyetlen járvány sem, amelynél olyan biztos hatással s olyan könnyen lehetne fertőtleníteni. Tisztaság, ivó és folyóvizeknek fertőzéstől való megóvása, a beteg testből el­távolodó kóros anyagoknak azonnali fertőtlení­tése a fődolog. Kellő mennyiségű mész és nyers karból, lelkiismeretes pontosság, a közönséget felvilágosító, annak bátorságát visszaadó, bizal­mat megnyerő felügyelet biztosan a célhoz ve­zet. Életbevágó fontossággal bir tehát, hogy minden kolerától fenyegetett községben a ha­tóság a helyi viszonyok szerint a lakosság al­kalmas tagjainak bevonásával alakítsa meg az 1876. évi XIV. t.-c. 151. §-ában elrendelt jár­ványbizottságot s ekként szervezze a védeke­zést. E védekezés sikerét leginkább az bizto­sítja, hogy lehetőleg nyomban jelentkezzék, g/ógykezeltesse magát és egyúttal felügyelete alá kerüljön minden koleragyanus beteg, úgy hogy minden belőle eltávolodó fertőző anyag azonnal desinfectió alá kerüljön. A kórház kér­dés elintézésénél is ez a szempont legyen irányadó. Faluhelyen is kell kolerakórházat ál­lítani. De gyakorlati tapasztalatok alapján a legnyomatékosabban azt ajánlom, hogy minden olyan helyen, ahol a modern hygienia szem­pontjának megfelelő s a beteg gyógyítására garanciákat nyújtó kórházat felállítani nem le­het, csak azt a beteget vigyék kórházba, aki eltitkolta baját, vagy akinél a desinficiálás ke­resztülvitele másként lehetetlennek bizonyul. A falusi kolera-kórházak nagy részének berendezése ugyanis szükségképen olyan, hogy érthető ijedelmet okoz mindenkiben az oda beszállittatás gondolata. Ha tehát köztudo­másra jut, hogy minden kolera-gyanus ember ezekbe a kórházakba kerül, természetszerűleg titkolni fogja mindenki baját s rejtekhelyeken fogja magát vonszolni mindaddig, amig teljesen le nem veszi lábáról a ragály. Ezzel pedig nemcsak saját életét veszélyezteti, hanem az egész lakosságot is, mert betegségének egész titokban tartott időszakában eJ'enőrizhetlenül szórja el a fertőző anyagot. Gélszerű megol­dásnak az látszik tehát, ha köztudomásra jut, hogy teltétlenül kórházba kerül, aki eltitkolja a baját vagy nem hajtja végre a fertőtlenítő in­tézkedéseket. Az ellenben, aki a legkisebb gyöngélkedésre nyomban jelentkezik és ponto­san fertőtlenit, házi ápolásban hagyható. Ezzel elérjük azt, hogy mindenki sietni log a jelent­kezéssel s a fertőtlenítésben is segédkezet fog nyújtani, tudva azt, hogy a kórházba szállítást az által kerüli el. Maga a fertőtlenítés konsta­tált betegnél igen egyszerű. Ágyba kell fektetni, szigorúan megtiltani, hogy szobáját elhagyja, s valamely csuprot bocsátani rendelkezésére, amelybe megfelelő mennyiségű mész töltendő. Használat után a csupor tartalmát azonnal, egy­egy szintén mésszel és nyers karbollal bőven desinficiált emésztő-gödörbe kell tölteni, s amennyiben a beteg ágyát, ruházatát és a földet is beszennyezte volna, azt is nyomban fertőtleníteni. A család tagjait a lehetőséghez képest kell a betegtől elkülöníteni. Minden­esetre gondosan kell megmagyarázni minden­kinek, hogy a fertőzés csak a szájon keresztül történhetvén, kezüknek és az élelmi szereknek tisztántartására a legnagyobb gondot fordítsák, s általában ez adott utasításokat pontosan hajtsák végre. Idegeneket természetesen szigo­rúan távol kell tartani* a beteg szobájától s le­hetőleg az egész udvartól. Arról ellenben gon­doskodni ke.U, hogy a beteg egy vagy több családtagja részéről megfelelő ápolásban ré­szesüljön. Ezek mindmegannyi olyan teendők, amelyeknek elrendelését és felügyeletét minden értelmes ember kifogástalanul elláthatja. Kellő orvosi utasítás és bevezetés mellett reábíz­hatjuk a társadalom értelmes tagjaira bizonyos gyógyszerek alkalmazását is, úgy, hogy min­denütt, ahol gyáván vagy értelmetlenül el nem zárkózik a társadalom a reáháruló feladatok teljesítése elől, győzelmesen fogunk a kolera veszélyeivel megküzdeni. Az Országos Segélybizottság Népgondozó Osztálya buzdítással, irányítással és tettel tel­jes erővel- e cél rendelkezésére áll. Ahol lehet, fel kell használni a meglevő kereteket, össz­hangba kell hozni ezt a munkát a magyar tár­sadalomnak a háborúval kapcsolatos egész se­gélyakciójával, de bárminő forma mellett biz­tosítani kell a főcélt, t. i. hogy lehetőleg min­den községben megfelelő emberek álljanak ez ügy szolgálatába. Kállósemjéni gazdaságomban, szerény fizetéssel gazdasági alkalmazottra van szük­ségem. — Ajánlkozóval Gyulaházán tár­gyalok. Weinberger Samu. §92-2-1 Szaboicsvármegyei Községi és Körjegyzők Egylete. Meghívó, a Szabolcsvármegyei Községi és Körjegyzők Egyletének f. év és hó 24 én d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében tartandó évi rendes közgyűlésére és ezt meg­előzőleg 9 órakor tartandó választmányi ülésére. Tárgy ; 1. Elnöki jelentés. 2. Jövő évi költségelőirányzat. 3. Nyugdijszabályrendelet tárgyalása. 4. Tisztújítás. Kelt Gyürében, 1914. október hó 17. Tóth Gyula, főjegyző. Tóth József,, elnök, wr Táviratainkat, osztályától naponta több izben kapunk: előfizetőinknek nagyon szívesen bemondjuk telefon útján. ÚJDONSÁGOK. W Mai számunk 6 oldal. Tolafan 139. szám A lapkihordásra vonatkozó pa­naszokat kérjük azonnal tudatni kiadó­hivatalunkkal. Telefon 139. — A főispán miniszteri biztosi kiüev e­zése. A belügyminiszter Szabolcsvármegye területére a katonai sebesültek és betegek ellá­tása körül szükséges intézkedések megtételére teljes hatáskörrel, dr. Ujfalussy Dazső főispánt miniszteri biztossá nevezte ki. Itt jegyezzük meg, hogy á főispán a tulhalmozott munka miatt a magánfeleket csakis délelőtt fogadja. Kérjük a közönséget, ha az Aradat.—vasért céljaira adakozni akar, a tárgyakat délelőtt 11—12 óra között adja át a főispáni hivatalban. — Változás a kassai hadtest vezetésé­ben. A közös hadsereg Rendeleti Közlönyének jelentése szerint őfelsége Boroevics Szvetozár gyalogsági tábornokot, a kassai VI. hadtest parancsnokát a 2. hadsereg parancsnokává, mig a kassai VI. hadtest parancsnokává Arz Arthur altábornagyot, a miskolczi 15, gyalog­hadosztály parancsnokát nevezte ki. Az uj hadtesí parancsnok most már másodízben volt a miskolczi 15. gyaloghadosztály parancsnoka. Első ízben kat évvel azelőtt volt miskolczi had­osztályparancsnok. Majd a hadügyminiszferium egyik osztályának főnőkévé nevezték ki. A háború azonban újra a csapatok élére állította a kiváló katonát, aki minden valószínűség szerint méltó utóda lesz Boroevics Szvetozár hadseregparancsnoknak. — Ipartanácstagok választása. A debre­ceni kereskedelmi és iparkamara a törvényható­sági ipartanács tagjaiul rendes tagokul Rosenthal Ferenc nagykereskedőt és Pisszer János építészt póttagokul Kovách András kereskedőt ésZom­borszky Dániel iparost választották meg. — A Ny. Kv. igazgatósága elhatározta, hogy a hadsegélyző hivatalnak szánt szeretet­adományokat Nyíregyházáig ingyen szállítja, innen pedig az államvasút veszi át ingyenes szállításra. — Vizbefolt gyermek. Juhász András Mihály nevü 3 éves gyermeke a Bujtoson a vizbefult. ivß'S* Nagyon kérjük hátrálékos elő­fizetőinket, hogy a küldött póstabefizetési lapok utján utalják át az előfizetési dija­kat; kinek-kinek csekélység az a pár ko­rona, nekünk pedig létkérdés a mai vi­szonyok között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom