Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-18 / 84. szám

kölcsönt, sőt a polgárság tehetősebb része is bizonnyal előlegezné a megfelelő szükséges összeg egy részét, mert ha a város lakosságát komolyan megakarjuk óvni a minden valószínűség szerint mindig csak nehezebbé és válságosabbá váló élelmiszer-drágaságtól, nem elég az árakról határozni, hanem elsősorban élelmiszerkészletről kell gondoskodni. * * Most térjünk vissza dr. Ágoston indokolásának ama részéhez, hogy „Németországban ma is aránylag 30 százalékkal olcsóbb a gabona és liszt mint minálunk" és ezzel szemben vessünk egy pillantást a terméseredmények mult evi statisztikájába. Németországban : 46,559.560 métermázsa búza és 122,223.940 métermázsa rozs termett; ebből 100 lakosra 70-01 métermázsa búza és 183-80 métermázsa rozs esik. Ausztriában: 16,230.233 métermázsa búza és 27,045.236 métermázsa rozs termett; ebből 100 lakosra 56'80 métermázsa búza és 94*66 métermázsa rozs esik. Magyarországon; 45,789.786 métermázsa búza és 14,225.710 métermázsa rozs termett; ebből 100 lakosra 215-59 métermázsa búza és 66'98 métermázsa rozs esik. Ezekhez a számokhoz — úgy véljük — nem kell kommentár, ezek a számok beszélnek! A németországi árral szemben álló 30 százalék ármagaslatnak sok-sok oka* van. De tény az, hogy egyik fő ok az is, hogy nálunk nem gondolt senki sem a búza- és rozskészletek összeírására és nem tiltotta meg senki ezen termények spekulációra való eladását, illetve vételét és így aki csak teheti spekulál. És mig sokan, nagyon sokan az élelmiszerek folyton növekvő ára miatt a minimumra szállítják le a mindennapi darab kenyereket, addig mások, spekulációjuk révén horibillis összegekkel gyarapodnak. Gyarapodnak e nehéz, kimondhatatlanul nehéz napokban, amikor szerte hazánkban az Isten adta nép, és az itthon maradt árvák és özvegyek a nélkülözések során megtörten, összekulcsolt kezekkel mondják el naponta többször a könyörgést: „add meg Uramisten a mí mindennapi kenyerünket" . . . Dr. Ágoston Péter eszméje nem bolondság ! Kell, hogy gondolkodóba essenek felette mindazok, akiknek hivatásuk törődni mindennel és mindenkivel. Mi hisszük, reméljük, hogy ha hatósági élelmiszer-készletek nem is lesznek minden városban, — valami azért mindenütt fog történni és a legközelebbi időkben már nem lehet lesz és nem is fognak spekulálni sem a búzával és rozszsal, sem pedig más élelmi- és háztartási cikkekkel! ! Hogv így legyen, ez ma az egyik legfontosabb hazafiúi érdek és az egyik legszebb hazafiúi kötelesség ! K. Ií. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután rövid lélekzetü közgyűlésen végzett a tárgysorozat tárgyaival. Elnöki bejelentések. Májerszky Béla kir. tan., polgármester a közgyűlés megnyitása és a jegyzőkönyvhitelesiíők kijelölése után először arról tett jelentést, hogy október hó 3-án megérkezett Nyíregyházára mint immár végleges székhelyére Miklóssy István hajdudorogi g. kath. püspök. A háborús viszonyok miatt minden ünnepélyes fogadtatást mellőzni kivánt s igy bevonulása teljes csendben történt meg. Mindazonáltal kötelessegének ismerte, hogy a város tisztviselőkarával tisztelegjen a püspöknél, ki a hozzáintézett üdvözlő beszédre kijelentette, hogy szeretettel jött uj székhelyére és szeretet kér a maga részére is. ígéretet tett abban az irányban, hogy a város közdolgai iránt mindig melegen fog érdeklődni és kivenni részét a város munkáiban. A közgyűlés a bejelentést örömmel vette tudomásul. Jelentette ezután a polgármester, hogy szerdán Nyíregyházára érkezett Apponyi Albert gróf, mint a Hadsegélyző országos bizottság népjóléti albizottságának ügyvezető elnöke, abból a célból, hogy személyesen szerezzen meggyőződést a hadjárat következtében szükségessé vált társadalmi tevékenységről. A látottak és tapasztaltakkal minden irányban nagyon megvolt elégedve. Végül bemutatta a közgyűlésnek Mayer Béláné, a Buczacznál elesett huszáralezredes özvegyének köszönő levelét a hozzáintézett részvétiratért. A közgyűlés mindezeket tudomásul vette. A közgyűlési tárgyak. A közgyűlés legfontosabb tárgya a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok 1915. évi névjegyzékének megállapítása volt. A küldöttségileg összeállított névjegyzéket a közgyűlés megállapította. Odaítélték a tanulmányi jutalomdijakat az arra érdemeseknek talált pályázóknak ; felhatalmazást adtak a tanácsnak, hogy a fenyegető járvány elleni védekezés céljára a szükséges intézkedéseket megtegye ; megszavazták a zeneiskolák segélyét erre a tanévre is; a polgári biztosok kérelmét, hogy a nyugdíjintézetbe ők is felvétessenek, visszaadták a tanácsnak azzal, hogy a nyugdijintézeti választmány és a szakosztályok meghallgatásával készítsen ujabb javaslatot, hogy mely alkalmazottak volnának a nyugdíjintézetbe még felvehetők és felveendők ? s még néhány kisebb jelentőségű tárgy után a közgyűlés már 4 órára véget ért. A háború itthon. A háború nemesítő hatása is megtermi a maga virágait. A szép és nemes gondolatok, tettek, érzések egész sorozata tümk felszínre akaratlanul is, véletlenül is. Az a kis töredék, a mely nekünk jutott véletlenül a kezeink közé, fényes bizonysága sok nemesen érző szívnek emberiesen gondolkodó magasztos agynak, érző kebelnek, hálának. Minden kommentár nélkül adunk itt pár levelet — persze nevek nélkül. Mindegyikhez csak annyi magyarázatot füzünk, amennyi éppen szükségesnek látszik. * Levelet irt egy nyíregyházi kis lány az édes atyjának, aki messze idegenben, a harctéren van már a háború kitörése óta. Levélkéjére megkapta a választ: Édes Ids Irénkém! Édes anyuska azt irta, hogy te is kötsz csuklóvédőket a katonák részére. Te még nem is tudod édes kis lányom, hogy milyen nemes, szép célt tűztél magad elé. Majd, ha nagyobb leszel, akkor sokat fogod emlegetni s egész életedben kellemes emléked lesz az, hogy kilenc éves korodban, a hazát védő katonáknak dolgoztál. Kössed szorgalmasan a csuklóvédőket, az Isten áldása legyen a két kis kezed munkáján. Tanítsd meg Zsuzsát is, ő is kössön legalább egyet. Zsuzsukát meg 'Anyukát csókold meg helyettem. Ezerszer ölel,.csókol, * édes apukád, * A nyíregyházi cserkész csapat felváltva szolgálatot teljesített a vasúton érkező sebesültek körül. Jól eső érzés volt látnia, hogy a kis gimnázisták, nem válogatva a munkát — éjjel is — kiszolgálták sebesült vitéz katonáinkat. A napokban levél jött a cserkész fiuknak. Egy kapitány irta: A kedves kis cserkészeknek hálás köszönetét küldi több sebesült bajtárs nevében, kik még augusztus 27-én utaztak a harctérre, az akkori szíves fogadtatásért szívélyes üdvözlettel N. N. * Minden odaadó ápolás dacára egyik sebesült meghalt. Hiába követtek el mindent gondos, gyöngéd, fáradhatatlan női kezek, az orvosi rendelet alapján. Az illető családos ember volt, a zirczi apátság embere. 'Levelet irt hát egyik vörös keresztes hölgy, hogy gyöngédebb formában, privátim tudassa a hozzá tartozókkal a szomorú hirt. Hátha a hivatalos ridegség közlését megelőzve —• enyhíteni tudná némileg is ezzel a fájdalmamat. A levelet a zirczi apátnak küldték be kézbesítés végett. Jött is rá válasz. Kettő is: Mélyen tisztelt Nagyságos Asszonyom ! Mindenekelőtt fogadja mélyen tisztelt Nagyságos Asszonyom meleg köszönetemet becses soraiért, amelyek kíséretében Horváth Jánosnénak irt levelét küldeni méltóztatott. Szerettem volna becses sorait személyesen átadni a mélyen sújtott özvegynek, de ez a birtok Zirztől távolabb esvén, az éppen akkor odainduló jószágfcormányzómat biztam meg, hogy Nagysád levelét személyesen adja át Horváth Jánosnénak, ami meg is történt. Most pedig engedje meg mélyen tisztelt Nagyságos Asszonyom, hogy mély köszönetemet és hódolatomat fejezzem ki, honleányi szivének nemes jóságáért. Valóban megnyugodhatik az a bánatos özvegy, hogy felejthetetlen jó férjét, ilyen, az emberi szív legnemesebb érzéseitől hevülő nemes lélek ápolta és gondozta. A jó Isten fizesse meg! Mély tiszteletem nyilvánitása mellett vagyok Nagyságos Asszonyomnak Zirz, 1914 október hó 6. Tisztelő hive Dr. Békefy Bemig, zirzi apát. * Igen tisztelt Kisasszony ! A levelet, amelyben a szomorú hirt közölte szegény férjem haláláról, megkaptam. Nagyon lesujtoU szegény férjem halála és a kisasszonynak ezerszer megköszönöm a jóságát és a jó Isten áldását kérem Önre, hogy szegény férjemet ápolta és hogy tudatta a szomorú hirt haláláról. Kedves Kisasszony! Nagyon szépen kérem még egy szívességre. Nem tudom igaz, mással megszolgálni jóságát és szívességét, minthogy Isten áldását kérem a kisasszonyra a jó Istentől minden jóságáért, kérem legyen olyan szives még tudatni férjem a Horvát Jánosról, aki íratott és a kisasszonnyal betegségében és akinek a halálát a zirzi apát úrral tudatta, amelyben nekem is volt címezve egy levél. Kérem a kisasszonyt, legyen olyan kegyes tudatni, hányadikán halt meg? és a levélben, amelyet a kisasszonnyal Íratott betegségében, mit íratott ? Mert én azt a levelet nem kaptam meg és igy nagyon szeretném tudni mit Íratott. És a családjáról megemlékezett-e, vagy mit is beszélt és mit kért, hogy a családja felől. Nagyon kérem a kisasszonyt, ha nekem olyan szives lenne és bővebben megtudná, # mit izent nekünk és talán könnyebben bele törődünk a jó Isten szent akaratába. A kisasszony szívességét köszönve és a jó Isten áldását kétve,

8 maradtam Nagytevel, Veszprém m. tisztelettel p. Tapolczafő. özv. Horváth Jánosné. * Még a kis gyermekek esti imája is másképen hangzik manapság. Valamelyik nap végig hallgattam egyet és — jó darabig dörzsölgettem a szememet. Pisloglam is szaporán azután. A szokásos: A naplement, az éj beállt álom jő szemeimre — helyett most igy hangzott az esti ima: Édes jó Istenkém, áld meg fegyverünket, vezesd győzelemre vitéz katonáinkat, hozd haza édes jó Apukámat. Ámen . . . * Egyik sebesült kapitány mesélte el a tiszti szolgájáról. Nagyon rossz kedvű volt a fiu. Szerette a gazdája és több izben kérdezte tőle, hogy miért bánkódik. Végre hosszú faggatás