Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-04 / 80. szám

diadalával végződött, mire az oroszok újra megkezdték a visszavonulásukat. Napoleon szeptember 15« én bevonult Moszkvába, honnan a lakosság elmenekült. Rosztopcsin gróf Moszkva kormányzója, a börtönökből kiengedett fegyencekkel felgyújtatta az összes élelmiszereket, a pálinkás boltokat és a házak sokaságát. Hiába feszitették meg a franciák minden erejüket, a tűz csak 20-án lett némikép elfojtva. Napoleon tábornokai a visszavonulást ajánlották, ő pedig várta Sándor cár békét hozó levelét. És mikor az orosz nép fegyverkezni és lázongani kezdett ellene, október 18-án, elkésve elrendelte a visszavonulást. És ami ezen a visszavonuláson történt, az olyan borzalmas eseményekkel van tele, hogy azt leirni, szavakkal kifejezni nem lehet. Az éhségnek és a korán beállott nagy hidegnek pusztításait I. Sándor gyáva hadainak orvtámadásai is fokozták. Mire a »grandé Armée" megmaradt tagjai hazafelé tartva, Berlinen is keresztül vonultak, a néhány száz, rongyokba burkolt embert, nem egy hadviselő sereg maradványához, hanem inkább koldusokhoz lehetett hasonlítani. Sándor cár Napoleon seregének ily módon való tönkretevése után részt vett seregeivel 1813. október 16., 18. és 19-én a lipcsei csatában, melyet a „népek csatájának" nevez az utókor s amelyet úgyszólván egész -Európa vívott Napoleon ellen. Az 1812. évi orosz földi nagy kudarc volt. a Napoleoni vég kezdete, a lipcsei csata ennek folytatása s a befejezés pedig a szövetségesek hadjárata, melynek eredménye az lett, hogy 1814. március 3l-én, a cár is bevonult Párisba. A nagy küzdelmek azonban végkép csak Waterloonál, az 1815. junius 18-án vívott csatával fejeződtek be, amely után junius 22-én Napoleon megírta le&ondó levelét. A világhódító uralma ezzel be lett fejezve. Elkészült a párisi II. békeszerződés, melyet I. Sándor és a szövetségesek boldogan irtak alá. A hires bécsi kongresszus pedig, mely 1814. november elejétől 1815. junius végéig tartott, megpecsételte az eredményeket. A szövetségesek valamennyien megelégedve távoztak Bécsből. I. Sándor, a minden oroszok cárja, reakciós uralma alatt a lengyelek fellázadtak a cári önkény ellen és életre kelt Péterváron egy veszedelmes összeesküvés, a cár élete ellen. Ez összeesküvésnek folytatása a dekábristák mozgalma lett. A dekábristák terve az volt, hogy a cárt és családját elfogják, Amerikába szállítják és kikiáltják a köztársaságot. Természetesen ezek meghiúsultak, ép úgy, mint ahogy meghiúsult egy Jakubovics nevü tisztnek — ki a Kaukázusba való száműzetése miatt esküdt ellensége lett a cárnak - az a terve, hogy í. Sándort meggyilkolja, mert 1825-ben, a Napoleont verő nagy cár hirtelen elhunyt. Ami az orosz trón körül I. Sándor cárnak halála után történt, az páratlan eset a történelem lapjain. Három fivére, a legkülönbözőbb és a legkülönlegesebb módon védekezett, nehogy valamelyikük uralkodó legyen. Csodálatos. Az az orosz trón, mely körül testvérek vére folyt számtalanszor a koronáért, ekkor azért volt uralkodó nélkül, mert mind a három testvér menekülni, szabadulni akart a koronától. A nagy huzavona 24 napig tartott, me.'y után Miklós, különösen a dekábristák mozgalmától féltve a birodalmot, I. Miklós néven cárrá lett. Felbontotta az elődje hozzájárulásával alakított szentszövetséget, majd meg a görög uralkodó segítségére sietve, elnyomta a görög nép szabadságharcát. Vérbe fojtotta a dekábristák felkelését, leverte a lengyelek, valamint a kaukázusi népek szabadság mozgalmát és vérontással nyomott el mindent, ami zsarnoki uralma ellen tört; és ő volt az, aki a mi 1848—49-iki szabadságharcunk leverésére száznyolcvanegyezer orosz katonát küldött. Országát elszigetelni igyekezett a „rothadt nyugat" eszméitől és megalkotta a belügyminisztérium hírhedt „III-ik ügyosztály-"át, a politikai ügyosztályt, mely minden szabadabb mozdulatra a halál, Szibéria és a földalatti börtönök borzalmas celláival válaszolt. „Magas az ég és messze van a cár", igy sóhajtott a nyomorultul elnyomott paraszt és jobbágy nép, melynek 25 év volt katonai szolgálati ideje. A aVaskezű cár

K-nak hívott durva lelkű ember előjogokat követelt magának Európában. Hódításai álmát a krimi-háboru (1853—1856.), melyet a törökökkel szemben vallási okok ürügye alatt ő kezdett — lelohasztotta. A mindenható cárt e háború folyamán súlyos vereségek érték, mert Tőrökországgal — magasabb okoknál fogva — Franciaország és Anglia szövetkeztek. Nagy vereségek érték a harcok folyamán a szövet" ségeseket is, de az oroszok, ha pillanatnyi előnyöket, óriási áldozatok árán — el is értek, nagyjelentőségű és maradandó eredményeket soha nem tudtak maguknak biztosítani. A háború folyamán történt, hogy a népét gyilkoltató cár, egy harctéri disz-szemle alkalmával súlyosan meghűlt, amely hülés 1855. március 2-án átkísérte őt a másvilágra. Utóda, fia: II. Sándor lett. A béketárgyalások Bécsben csakhamar megkezdődtek. A cár mindenben engedett. De mikor a hatalmak kijelentették, hogy meg kell akadályozni Oroszország szabad mozgását a Fekete-tengeren, ekkor II. Sándor megszakította a tárgyalások menetét. A vitának tehát Szebasztopolnál fegyverrel kellett eldőlnie. Rettenetes vérontás következett, a leirhatatlanul borzalmas harcok hosszú sorozata. Az ágyuk gyilkos működésétől rengett a föld és Szebasztopol környékén vértenger áztatta a földet. Végre 1856. szeptember 8-án a szövetséges hadak irtózatosan szörnyű harcai, elképzelhetetlen vérfürdő közepett eldöntötték a csatát, A franciák 1812-ért a cárizmusnak megfizettek. A vita eldőlt és összesen 45 ezer francia, 18 ezer angol és 129 ezer orosz katona életébe került s a szövetségesek szeptember ^O-én megszállottak egy orosz holttestek ezrei által borított romhalmazt, melynek neve Szebasztopol volt. 1857. február 25-én megnyitották a nevezetes párisi békekongresszust, a melyen arra a megállapodásra jutottak a tárgyaló hatalmak, hogy a hódított területeket kölcsönösen visszaadják, a Dardanellák és a Boszporus, mig a török birodalom békében van, idegen hajók részére elzárandó, ä Fekete-tenger semleges terület marad, a tengerparton sem Törők- sem Oroszország nem tarthatnak hadi raktárakat, viszont a Fekete-tenger minden kereskedelmi hajó számára nyitva áll. A Duna folyamon szabad a hajózás, vBesszarábia egyrésze a török fenhatóság alatt álló Moldvához csatoltatott. A dunai fejedelemségek felett egyetlen terület sem rendelkezhetik kizárólag, a fejedelemségek helyzetét egy bizottság fogja közelebbről megállapítani. Törökországot nagyhatalomnak ismerték el, viszont a szultán ünnepélyesen kihirdette a törökországi keresztény lakosság helyzetének javítását. Oroszország meg volt tehát mélyen alázva, de sajnos, hogy ép maga a párisi kongresszus lett sokféle vitának további kiinduló pontja. Oroszország aknamunkája az európai egyensúly ellen pedig ép azóta keltezhető. E. K. (Vége következik.) A közönség köréből.* Rendőrfőkapitányunk erélyes intézkedéssel elejét vette az élelmiszer uzsorának. Az élelmiszerek árát szabályozta s többek között a szalonna árát 1 kor. 60 fillérben állapította meg. Arról azonban megfeledkezett, hogy sok szegény embernek képezi élelmi szerét a paprikás szalonna amelynek kilójáért, minthogy nincs kifejezetten a szalonnanemük között felsorolva 2 kor 80 fillértől 3 kor 60 fillérig terjedő árat kernek. Én nem kívánom hogy ezt is 1 kor. 60 fillérért adják, de a bepaprikázásért még is csak sokallok kilónként 2 koronát fizetni. Tisztelettel: Egy kishivatalnok. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. JipFé librdetósels. Kitűnő házi koszt kapható ugyanott csinosan bútorozott szoba is kiadó. Cim a kiadóhivatalba. Legjobb a Hoffmann-íéle pörkölt kávé. 37-?-3 Eladó há*. Egy három szoba, konyha, éléskamra, pince stb. mellékhelyiségekből álló ház eladó. Értekezhetni lehet Vásártérköz 11. sz. s. K- 19517—1914. Hirdetmény. Nyíregyháza város képviselőtestülete elhatározta, hogy a bornak kismértékben való elárusitásával vagy kimérésével foglalkozók kivételével mindazon borfogyasztókkal, kik a megállapított általány öszszeget előre egy összegben befizetik, évi általányban kiegyezik. Az általány f. év. október hó 1-től a következő évi szeptember hó 30-ig terjedő, egy évi időtartalomra szól. Megállapított évi általányok a következők : 160 literig terjedő fogyasztásnál 9 korona; 500 literig terjedő fogyasztásnál korona 50 fillér; » 1000 literig terjedő fogyasztásnál 45 korona; 1500 literig terjedő fogyasztásnál 67 korona 50 fillér; — a községi pótlékkal egjftitt. 1 Akik ezen kedvezményt igénybe venni kívánják, tartoznak azt — ez évben kikételesen — november hó 15-ig a városi jövedékkezelőségnél bejelenteni és az átalányt a házipénztárba befizetni. Az általányozott mennyiségen felüli fogyasztás a törvényes adótételek alá esik, kisebb fogyasztás esetén visszatérítésnek vagy átszámításoknak helye nincsen. Kelt Nyíregyházán, 1914. évi október hó 1-én. / Májerszky Béla, 585-3-1 kir. tanácsos, polgármester. 548—1914. ügyszám. Hirdetmény* Klár Gusztáv a nyíregyházi vidéki kisvasutak „Kétérköz" állomása mellett fekvő földeken termett, de jelenben még ki nem ásott, de eladó által e hó 7-ikétől 20-áig arányosan kiásandó s a nevezett vasúti állomáson szállításra alkalmas állapotban átadandó, garantálva legalább is Hétezer (7000) métermázsányi cukor répát a „Kétérköz" vasúti állomáson folyó hó 6-ik [hatodik) napján délelőtti kilencz és fél (9 és Va) órakor az én hivatalos közbenjárásom mellett megtartandó nyilvános ajánlati versenytárgyaláson a legtöbbet igérő vevő félnek métermázsánkénti Kettő (2) korona vételáron alól is készpénz fizetés ellenében, mely a naponként átvett mennyiség után azonnal fizetendő, — elad. Bánompénzül Egyezernégy száz (1400) koronát tartozik minden árverező az árverés megkezdésekor az eljáró közjegyző kezéhez készpénzben letenni; mely a megvett egész répa átadásának és megfelelő ára kiűzetésének megtörténte után a vételár utolsó részletébe betudatik. Az árverési vevő, ha a megvett egész répát a kikötött 14 nap alatt át nem venné s az árverésen elért egész vételárt az eladónak vagy igazolt megbízottjának ki nem fizetne, — az egész bánompénzét elveszti és az eddig át nem vett egész répamennyiség a vevő kárára és veszélyére egy árverésen bármily árért eladatik. Nyíregyházán, 1914 Október hó 3. Somogyi Gfyula, í nyíregyházi kir. közjegyző.